Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1872

14 — késő utókornak áthagyományozni akarák, hogy mindketten, kik érdemeik­kel nyertek örök nevet, s kik nem maguk hasznának éltek csupán, a ha­lál büszke hatalma alá nyomtalanul ne essenek. Igen, Diagoras meg is érdemelte, hogy Pindarus halhatatlanítsa nevét, mert azok közt, kiket Hel­las szült, ő volt az, ki a versenypályákról legtöbbször távozott babérko­szoruzottan; nevezetesen az Olympiában tartott fényes játékokról kétszer, az isthmusiakról négyszer, az aeginaiakról hatszor, a nemeai, athe­nei, argosi, megarai és thebai versenyekről szintén többször, a mint ezt Pindarus énekli felőle a Vll-ik olymp. dal. 80—86-ik vs. (CV&SGL Jia/ónug tOTíífavuíauTo őíg, xltlva TIv 'IaO-uoj ifináy.ig evTv/toiv, NífJta T l'.ü.uv tn l).).u, y.tu xoavacdg tv * A&úvtug stb. Dalköltőnk a koronás fők előtt is kegy- és tiszteletben állott. így nagy kitüntetéssel fogadta őt Hiero, Syracusa királya, ki huzamosb időn tartó betegségéből felüdülvén, levetkezé a múzsák felkentjei iránt eddig táplált ellenszenvét úgyannyira, hogy ezentúl folyton azok körébe vágya­kodék. Simonidest s ennek uuokaöcscsét Bacchylidest a királyi ajándékok csábingere csakhamar a királyi udvarba vonzák, míg Pindarus Hierótól a meghívást, mint a zenészet és költészet kizárólagos műkedvelőjétől fo­gadta el. Itt tartózkodása ideje előtt és alatt mily gyengéded érzelem-, mily nemesen érző barátsággal csügghetett a művészetek e rendkívüli kedvelőjén, kitűnik a tiszteletére irt egyik költeményéből, mely a pythiák közt a Yll-ik, s a melyet épen betegsége alkalmával intézett hozzá, a 63—76 vsben így énekel: „Ha a bölcs Cheiron még mindig ősbarlang­jában laknék s az én mézédesen csengő énekeim valami varázsszerűt cse­pegtethetnének még szivébe, felvillanyoznám őt most is, hogy ügyes em­bert küldjön forró nyavalyád enyhítésére, sietve sietnél az ioniai tenger habjait átszelve Arethoesa forrásához az aetnaeusi vendégszeretőhöz, ki Syracusa fölött mint király őrködik . .. .kettős örömmel szállnék partra, számodra vivén aranyegészséget s ünnepi dalt." ,,ti őt awtf. otjív avjQOV tvai íti XBÍQOJV, y.tu tC o. <F Í'/.TQOV tv 9-VII<0 uthyúnvtg VUVOI ('./ut'jtQoi JÍ&ÍV stb. Ugyancsak Hiero tiszteletére irta még az olymp. 1-ső és a pvthiak Il-ik énekét. Hiero és az udvarában tartózkodó dal- és zeneművészek kö­rében Pindarus körülbelül 3—4 évet tölt - tt, a honnan való távozását sietteték tán vagy az asztal fölött fölmerült vitatkozások keserűségei, melyek szelid és békét kedvelő jellemével össze nem férhetők voltak, vagy mivel nem nyerheté el a fejedelem bizalmát oly mérvben, mint Simonides. Eustath. 26-ik fej. 40—43-ik sor. fel is jegyezte válaszát, melyet az őt kérdezőnek adott arra nézve, hogy Simonides példájára miért nem költözik át véglegesen Siciliába. „TTÍvőanog ÍQonr]»tig óid rí ZiftmvCőrig fiiv TTQog rovg rvQtcvvovg c.ntSr\ur]tjív tig 2íixt).íav, ca'rog (V oíx t&ű.ft, ttft], áióri. ßOVXOIIUI TUE/. V T LI) C FJ V, OL'X CL ). }. FI)."

Next

/
Oldalképek
Tartalom