Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1851

lesebb szerzemény az ezüstnél, és hasznosabb keresmény a' tiszta aranynál; 's annak becsét semmi fö­lül nem múlhatja." (Példabesz.) — Azért az ifjak szorgalmas tanulásra, és az e' közben fölmerülő ne­hézségek legyőzésére serkentetnek: „Fiam! ifjú korodban fogadd el a' tanítást, és ha megőszülsz is, birni fogod a' bölcsességet. Mint a' szántóvető, úgy közelíts hozzá, 's várd be annak gyümölcsét; megmun­kálása ugyan fáradságba kerül, de rövid idő alatt élvezni fogod gyümölcsét." (Sirákf. 6.) — A' tudóso­kat pedig az igaz tudomány lankadatlan terjesztésére lelkesítik, biztosítván őket, hogy: „a' tudósok tün­dökleni fognak, mint az éghajlat fénye; és kik sokakat igazságra tanítanak, ragyogni fognak örökké, mint csillagok az égen." (Dan. 12, 4.) A' kereszténység értelmes bajnokai ugyan főleg az örökre boldogító mennyei tanok terjeszté­sét tűzék ki maguknak föladatul, az érzékeknek hízelgő, 's az örök igazságtól eltévelyítö álbölcsek tu­dományát pedig ostromiák és megveték: de a' hasznos világi tudományoknak, ha ezek helyes irányban kezeltetnek, soha nem voltak ellenségei, sőt azokat, mint az ember nemesítésére és boldogítására szol­gáló eszközöket kegyelék, ajánlák, mint legbecsesbet a' világ minden javai között. „Úgy vélem — így ir nazianzi Gergely —• minden okos ember átlátja, hogy a' tudományosság a' világ javai közt első helyen áll." — (Orat. 31. in laud. Basilii.) — Nem is gondolhatni okot, miért lett volna a' keresztény religio és ennek őre, az egyház, bár mikor is ellensége vagy akadályozója a' tudományokban való előhaladás­nak, miután erősen hiszi magát az igazság birtokában lenni. Hiszen, minél tovább haladnak az embe­rek a' tudományos műveltségben, annál világosban kell elismerniök a' ker. religio igazságát, •— annál világosban átlátják a' tévely, babona és vétek oktalanságát; mert a' tiszta fényben megismert igazság ha­lála a' tévely és véteknek : már pedig nem épen a' tévely, babona és véteknek irtása volt-e mindenkor fő-föladata Krisztus egyházának? — És valamint a' polgári társaságnak, úgy az egyháznak és religionak is annál hasznosabb szolgálatot tehet valaki, minél alaposabb, terjedelmesebb az ő tudományos művelt­sége. Innen van, hogy a' kereszténység legjelesebb hitbajnokai egyszersmind a' tudományoknak is ava­tottjai, kegyeloi és terjesztői voltak. Ám kérkedjenek a' positiv vallásnak ellenségei tágos tudományuk­kal 's észkápráztató fölvilágosultságukkal! rágalmazzák a' k. egyházat tudományok iránti kegyelet hiányá­ról, vagy épen a' tudatlanság ápolásáról! — én nyijtan merem állítani, hogy a' valódi tudományosságot illetőleg homályt vet reájok ama férfiak ismereti gazdagsága, 's tudományok melletti buzgalma, kiket a' k. egyház minden korszakból képes fölmutatni. Az első századokból Justin, Tertullián, Cyprián, a' hat ezer iratával „adamantinus" nevet nyert Origenes, nissai és nazianzi Gergely, Chrysostom, Jeromos, Am­brus, Ágoston, és mások, nem ollyanok-e , hogy munkáikkal mind irály, mind mély tudományosságra nézve is méltó helyet foglalhatnának akár a' pogány ó kor görög és latin, — akár a' későbbi remek irodalom legjelesebb példányai közt? Hasonlólag a' későbbi Alcuin, Anselm, Beda, 's főleg a' sz. Móri gyülekezet Frankhonban, mellyből bámulandó fényt lövellő csillagkint tündöklik elő a' nagy nevü Mabil­lon, — és honunkban Adalbert, Gellért, Valter, Mór, Fülöp, és más számtalan hit- és tudománybajnokok nem ollyanok-e, kiknek a' tudományok különféle ágaiban való mély avatottságukat, 's azoknak terjeszté­sére fordított fáradhatlan buzgalmukat a' mostani kor is tisztelettel kénytelen említeni, és csak az elfo­gult tudós tagadhatja meg? Sőt kétségbe vonhatatlan, miszerint a' tiszta kereszténységnek a' kath. egyházban megőrzött szel­leme nemcsak nem volt ellensége 's gátlója a' tudományos műveltségnek : hanem inkább egyedül neki kell köszönnünk a' műveltség tisztes maradványinak, Hellás és Latium irodalmi remekeinek megmentését; mert midőn az iskolákat és könyvtárakat földúló, a' tudósokat elűző vagy leölő bárbárok mindenfelé sö­tét homályt vontak a' tudományok egére, úgy szólván, egyedül a' papok és szerzetesek celláiban találtak a' tudományok menedéket és ápolást; és az átalános elmesötétség közt ezekből lövelltek ki uj fénynyel a' műveltség sugarai a' világ minden részeire. Szerénytelenség volna tőlem emlegetni, hogy csak nur­siai Benedeknek fáradhatlan tudós fiai mennyit tettek europaszerte a' tudományok kegyelésében, 's azok­nak az ifjúság oktatása általi terjesztésében ? a' többek közt részrehajlás nélkül megvallják és hirdetik ezt Fessler (Ansichten 1. Th.) és Herder (Ideen zur Philos. 4. Th.) protestáns irók is. Sőt az utóbbi őszintén kimondja, hogy a' valódi tudományosságot tekintve jelenkorunk csak azon morzsalékokon rágó­dik, mellyeket ama nagy férfiak zárdáikban élve elhullattak. De a' többi szerzetes rendek érdemeit is a'

Next

/
Oldalképek
Tartalom