Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1851

lesebb szerzemény az ezüstnél, és hasznosabb keresmény a' tiszta aranynál; 's annak becsét semmi fölül nem múlhatja." (Példabesz.) — Azért az ifjak szorgalmas tanulásra, és az e' közben fölmerülő nehézségek legyőzésére serkentetnek: „Fiam! ifjú korodban fogadd el a' tanítást, és ha megőszülsz is, birni fogod a' bölcsességet. Mint a' szántóvető, úgy közelíts hozzá, 's várd be annak gyümölcsét; megmunkálása ugyan fáradságba kerül, de rövid idő alatt élvezni fogod gyümölcsét." (Sirákf. 6.) — A' tudósokat pedig az igaz tudomány lankadatlan terjesztésére lelkesítik, biztosítván őket, hogy: „a' tudósok tündökleni fognak, mint az éghajlat fénye; és kik sokakat igazságra tanítanak, ragyogni fognak örökké, mint csillagok az égen." (Dan. 12, 4.) A' kereszténység értelmes bajnokai ugyan főleg az örökre boldogító mennyei tanok terjesztését tűzék ki maguknak föladatul, az érzékeknek hízelgő, 's az örök igazságtól eltévelyítö álbölcsek tudományát pedig ostromiák és megveték: de a' hasznos világi tudományoknak, ha ezek helyes irányban kezeltetnek, soha nem voltak ellenségei, sőt azokat, mint az ember nemesítésére és boldogítására szolgáló eszközöket kegyelék, ajánlák, mint legbecsesbet a' világ minden javai között. „Úgy vélem — így ir nazianzi Gergely —• minden okos ember átlátja, hogy a' tudományosság a' világ javai közt első helyen áll." — (Orat. 31. in laud. Basilii.) — Nem is gondolhatni okot, miért lett volna a' keresztény religio és ennek őre, az egyház, bár mikor is ellensége vagy akadályozója a' tudományokban való előhaladásnak, miután erősen hiszi magát az igazság birtokában lenni. Hiszen, minél tovább haladnak az emberek a' tudományos műveltségben, annál világosban kell elismerniök a' ker. religio igazságát, •— annál világosban átlátják a' tévely, babona és vétek oktalanságát; mert a' tiszta fényben megismert igazság halála a' tévely és véteknek : már pedig nem épen a' tévely, babona és véteknek irtása volt-e mindenkor fő-föladata Krisztus egyházának? — És valamint a' polgári társaságnak, úgy az egyháznak és religionak is annál hasznosabb szolgálatot tehet valaki, minél alaposabb, terjedelmesebb az ő tudományos műveltsége. Innen van, hogy a' kereszténység legjelesebb hitbajnokai egyszersmind a' tudományoknak is avatottjai, kegyeloi és terjesztői voltak. Ám kérkedjenek a' positiv vallásnak ellenségei tágos tudományukkal 's észkápráztató fölvilágosultságukkal! rágalmazzák a' k. egyházat tudományok iránti kegyelet hiányáról, vagy épen a' tudatlanság ápolásáról! — én nyijtan merem állítani, hogy a' valódi tudományosságot illetőleg homályt vet reájok ama férfiak ismereti gazdagsága, 's tudományok melletti buzgalma, kiket a' k. egyház minden korszakból képes fölmutatni. Az első századokból Justin, Tertullián, Cyprián, a' hat ezer iratával „adamantinus" nevet nyert Origenes, nissai és nazianzi Gergely, Chrysostom, Jeromos, Ambrus, Ágoston, és mások, nem ollyanok-e , hogy munkáikkal mind irály, mind mély tudományosságra nézve is méltó helyet foglalhatnának akár a' pogány ó kor görög és latin, — akár a' későbbi remek irodalom legjelesebb példányai közt? Hasonlólag a' későbbi Alcuin, Anselm, Beda, 's főleg a' sz. Móri gyülekezet Frankhonban, mellyből bámulandó fényt lövellő csillagkint tündöklik elő a' nagy nevü Mabillon, — és honunkban Adalbert, Gellért, Valter, Mór, Fülöp, és más számtalan hit- és tudománybajnokok nem ollyanok-e, kiknek a' tudományok különféle ágaiban való mély avatottságukat, 's azoknak terjesztésére fordított fáradhatlan buzgalmukat a' mostani kor is tisztelettel kénytelen említeni, és csak az elfogult tudós tagadhatja meg? Sőt kétségbe vonhatatlan, miszerint a' tiszta kereszténységnek a' kath. egyházban megőrzött szelleme nemcsak nem volt ellensége 's gátlója a' tudományos műveltségnek : hanem inkább egyedül neki kell köszönnünk a' műveltség tisztes maradványinak, Hellás és Latium irodalmi remekeinek megmentését; mert midőn az iskolákat és könyvtárakat földúló, a' tudósokat elűző vagy leölő bárbárok mindenfelé sötét homályt vontak a' tudományok egére, úgy szólván, egyedül a' papok és szerzetesek celláiban találtak a' tudományok menedéket és ápolást; és az átalános elmesötétség közt ezekből lövelltek ki uj fénynyel a' műveltség sugarai a' világ minden részeire. Szerénytelenség volna tőlem emlegetni, hogy csak nursiai Benedeknek fáradhatlan tudós fiai mennyit tettek europaszerte a' tudományok kegyelésében, 's azoknak az ifjúság oktatása általi terjesztésében ? a' többek közt részrehajlás nélkül megvallják és hirdetik ezt Fessler (Ansichten 1. Th.) és Herder (Ideen zur Philos. 4. Th.) protestáns irók is. Sőt az utóbbi őszintén kimondja, hogy a' valódi tudományosságot tekintve jelenkorunk csak azon morzsalékokon rágódik, mellyeket ama nagy férfiak zárdáikban élve elhullattak. De a' többi szerzetes rendek érdemeit is a'