Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1851
7 tudományos műveltség- ápolásában és terjesztésében egész a' legújabb korig minden történetbuvár és tudománybarát kénytelen elismerni. Ezek röviden megérintve is tanujelül szolgálhatnak arra, hogy a' k. religio nemcsak nem ellensége, hanem inkább ápolója az emberiségre olly jótékony hatású valódi tudományosságnak. De más részről el kell azt is ismernünk, hogy a' k. egyházzal a' világi kormányok és tehetősebb egyesek is, midőn nekik a' béke olajága virított, az iskoláknak, mint olly intézeteknek, mellyek által főleg árasztathatik a' szelídebb tudományos műveltség a' népekre , fölállításában és pártolásában vetélkedve buzgólkodtak. — Rövidség okáért elhallgatom, mit tettek ez érdemben más, a' tudományok 's iskolák magasztos becsét méltányolni tudó műveltebb nemzetek: csak kedves hazánkra kivánom figyelmeteket fordítani, hogy részrehajlás nélkül futólag átpillantott történetéből megértvén, milly becsben állott már őseink előtt a' tudományos műveltség, ti is a' hasznos tudományok tanulására, mint méltó ivadékok, annál hőbb buzgalommal lelkesüljetek. Noha a' kívülről vagy belülről duló Mars viharai hazánkban igen gyakran megrezzenték, és a 1 lakosság nagy részére nézve háttérbe szoríták a' szelid Musákat: mégis a' kereszténység fölvétele után mindenkor találtattak férfiak, kik nem utolsó gondot fordítának a' tudományok pártolására, halhatatlan emléket érdemlő áldozatokat hozván az ifjúság képzésének elősegítésére; ugy annyira, hogy tekintve ama számtalan viharos napokat, mellyek századokon át a' tudományos műveltség terjedése elé ónsúly nehéz akadályokat gördítének, el kell ismernünk, hogy a' tudományok becsülése, és a' tudományos műveltség ápolására fordított gondoskodás tekintetében őseink alig, vagy tán épen semmivel sem maradtak hátrább a' többi műveltebb európai nemzeteknél. Tanúsítják ezt ama számos és hires iskolák, mellyek már sz. István és utódai alatt országszerte léteztek minden nevezetesebb helyeken, különösen Fehérvárolt, Veszprémben, Csanádon, Sz. Mártonban, Pécsváradon, Pécsett, Esztergomban, Nagy-Váradon, Nyitrán, és más helyeken. Sőt becsületére válik őseinknek, hogy a 1 körülmények engedtével a' főtanodák állítására is különös gondot fordítának. Tudjuk, hogy illyen főtanoda vagyis egyetem már a' 13-dik században (1276) létezett Veszprémben „Studium generale" nevezet alatt a'párisi egyetem mintájára; melly számos tanulókkal, tekintélyes könyvtárral, és gazdag alapítványnyal birt. Tehát előbb volt illyen hazánkban, mint magában Németországban, hol az első egyetem Heidelbergben csak i348-ban alapítatott. A' 14-ik században már Pécsett is létezett illy studium generál e, N. Lajos által 1367-ben alapítva, 's 5-ik Orbán pápa által jeles kiváltságokkal, Vilmos pécsi püspöktől pedig nemes áldozatokkal gazdagítva. 'S milly vonzalom mutatkozott már ekkor hazánkban a' tudományos művelődés iránt, kitűnik a' tanulók nagy számából, melly e' fő-tanodában — volt idő — a' négy ezeret is meghaladta; 's ennek folytonos virágzásából, egész a' mohácsi szerencsétlen csatavesztésig, hol szinte egy pécsi tanár is 300 tanítványával együtt elhullott, — Ugyan a' 14-dik században (1388) Zsigmond király állított Rudán illy fő tanintézetet, mellyet utóbb Corvin Mátyás még nagyobb fényre emelt, kinek uralkodása alatt megnyílt a' posoni studium generale is (1467), mellynek alapításában a' fő-érdem Vitéz esztergomi érseket illeti, 's mellybe a' szabad művészetek, bölcseleti, mértani és egyéb szakmányok tanítására külföldről nagy tudományú férfiak hivattak meg, 's bökezüleg adományoztattak. — De ez idő alatt sem szorítatott hazánkban a' tudományos képzés egyedül a' honi iskolákra; hanem a' tudományok szomja által vezéreltetett ifjú nemzedék szorgalmasan látogatá a' külső egyetemeket is, mint a' párisit, bolognait, bécsit, páduait, krakkóit, rómait, 's a' t., hol a' magyar ifjak számára külön alapítványok is tétettek. — Tanodákon kivül könyvtárak sem hiányoztak a' tudományos képzés elősegítésére. Már a' 11-ik században az „ad radices montis ferrei" apátság tekintélyes könyvtárral birt; hasonlóval birt a'13-ik században a' veszprémi studium generale is. A' 15—ik században pedig europaszerte hires volt a' Corvinféle könyvtár, melly tartalmára nézve sokkal dúsabb volt, mint a' romai pápáé azon időben; 's mellynek gazdagítására — miként átalán tudva van — pazar bőkezűséggel költött Mátyás király. Ugyan ez időben nagy számmal léteztek püspöki és kolostori könyvtárak is. — A' sajtó is csak 16 évvel későbben működött hazánkban, mint Némethonban, már 1471-ben állítatván könyvnyomda Rudán, mellyben az Olaszországból meghívott Hess András két év múlva a' hires Chronicon Rudense-t nyomá. — Említsem-e a' többi századok folyama alatt állított számos képző intézeteket, Conviclusokat, Gymnasiumokat, Lyceumokat, Academiákat, mellyekben az ifjúság ingyen oktatást nyert, — és ama nagyszerű alapítványokat, mellyek által legnagyobb részben
