Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1851

10 vagy dicsőség ezer alakú fényes reményei öt büntetlenül kibújó ajtócskával kínálhatnák meg. Az illy szellemben művelődött férfiú nem áldozandja föl hazája 's polgártársainak békéjét és javát saját szeszélyeinek; és azon erények gyakorlata által, mellyre öt a' keresztény religio —melly műveltségének alapja — tanítja és sürgeti, boldogítandja magát is, másokat is mind a' jelen, mind a' jövőben. — Ellenben a' vallás nélküli embernek bármilly harsány szóval magasztalt erénye hasonló a' kártyából épült várhoz, mellyet a' bel vagy kül szenvedélyek vihara igen könnyen megingat 's romokba dönt; — és hol a' vallás szent kötelékei egyszer megszakadozvák, ott szükségkép bomlania kell a' társadalmi rendnek, 's ezzel a' polgári boldogságnak is, mert, a' mint helyesen jegyzé meg Montesquieu: „a' religio a' politikai testület élete, és csak kettőt választhatunk: vagy hogy vele fönmaradjunk, vagy hogy nélküle fölbomoljunk." (Törvény. Szeli.) — Tehát méltán kitűnő fénypont gyanánt tekinthetjük a' gymnasiumi tanszervezetben azon átalános elvet, melly szerint az ifjúság szakképzése vallás-erkölcsi szellemben eszközlendő. De a' világi tudományokra is kellő gond van fordítva rendszerünkben. — Illő, 's a' Gymnasiumok czéljának megfelelő álláspontra emelve látjuk itt az ifjabb latin, és e' mellett az ős hellen classicai literaturát is. (1. Entwurf §. 25. 29. és Anhang Nr. II. III.) — Ki hozhatná kétségbe, hogy az ó görög és latin classicai remek müvekben — ha ezek illő óvatossággal tárgyaltatnak — a' magasabb tudományosság után törekvő ifjú az értelmi és erkölcsi műveltségnek roppant kincsét teheti sajátjává? — Ezeknek szorgalmas olvasása, 's ügyes utmutatás után folytatott értelmezése által megismerkedik olly férfiakkal, kik nem csak saját nemzetük vagy egykorúiknak, hanem az egész emberi nemzetnek lángelméi, sok oldalú ismeretekkel, éles fölfogással 's nemesült ízléssel tündöklő tudósai voltak; — megismerkedik olly müvekkel, mellyek a' változékony izlés próbáit évezreken át nemcsak kiállották, hanem mind ekkorig minta-müvek gyanánt tekintetnek, mint mellyeket tökélyben csak kevesen közelíthettek meg, 's annál kevesebben haladhattak fölül: mert jobbára minden, mit a' későbbi 's jelenleg élő nemzetek irodalma fölmutathat , nem egyéb , mint utánzása az ős Hellas és Latiumi classica literatura tisztes maradványinak. Ugy tekinthetők ezek, mint ama tudományos kincsek forrásai, mellyeknek az utókor művészeti 's tudományos haladását, világ- és ember-ismeretét köszönheti; mellyekben akármelly tudományszak művelője is föllelheti saját élvezetét; mellyek az ifjú értelmét gazdagítják, érzelmeit nemesítik, lelkét az igaz, jó és szép érzetére fogékonynyá teszik (lásd Szvorényi ó class. Literat.). Innen eredett tanodáinkban a' classicai tanulmányoknak „Studium humanitatis" elnevezése; minthogy ezek az erkölcs szelidítését, 's így az emberies képzést hathatósan elősegítik. 'S ez érdemben a' görög remek irodalom , mellynek megismertetését uj rendszerünkben ajánlva látjuk, több tekintetben a' romai fölött áll; minthogy a' görögök mesterei és műremekeik utói nem érhetett mintáik voltak a' romaiaknak. — Ne mondja tehát senki, hogy fölösleges és haszontalan a' holt latin és görög nyelvek tanulása ; mert e' nyelvek irodalmának örökké élő becse van; 's azzal meg nem ismerkednie, sőt meg nem barátkoznia a' magasabb tudományosságra törekvőnek nem lehet, nem szabad; már azért sem, mert ámbár igaz, hogy az élő műveltebb nemzetek irodalma is már igen dicső és hasznos terményeket mutathat föl, még is tagadhatatlan, miszerint izletesbek, és a' szomjúhozó kebelre nézve enyhítőbbek ama cseppek, mellyeket közvetlen a' forrásból meríthetünk. Ide járul, hogy különösen az egyiknek ismerete reánk nézve sok tekintetben épen szükségesnek is mondathatik. — Vannak ugyan az ó classicai remek müveknek árny-oldalai is, vannak azokban olly helyek és kifejezések, mellyek az ifjú szivekre maszlagos hatást gyakorolhatnak; de bölcs megválasztás és a' fölebb érintett szellemben folytatott ildomos kezelés által, mellyet a' tanszervezet a' tanároknak átalán szívökre köt, e* veszély igen könnyen elhárítható. Minthogy minden müveit embertől méltán megkívánhatni, hogy anyanyelvét necsak értse és beszélje úgy, mint akárki a' köz népből; hanem abban beszélve és irva könnyűséggel és szabályszerű biztossággal magát kifejezni képes legyen; továbbá ismerje saját nemzeti irodalmának jelesebb müveit, ennek történelmét, és a' mi szépet és nemest ebben föltalál, azt utánzás által tegye sajátjává; sőt, menynyire tőle kitelik, maga is hazafiuilag buzogjon nemzeti nyelve 's irodalma ügye mellett, miszerint ez fokonkint nagyobb virágzásra emelkedhessék: ennél fogva az anyanyelv és nemzeti irodalomnak— melly reánk nézve a' már meglehetősen virágzó magyar — czélszerü müvelésére fordítandó törekvés uj rendszerünkben nemcsak nem akadályoztatik, sőt különös gonddal ajánltatik. Ki erről kételkedik, ám olvassa el a' cs. k. magas Ministeriumtól 185i-i Dec. 21-én kiadott, 's a' magyar nyelvnek, mint anyanyelvnek,