Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
IV. A szombathelyi püspökség és az. oktatás
megújítása és szabályozása. Az elemi iskolák jelentős része egyházi, többségében katolikus kézben volt, ezekről azonban Eötvös lesújtó véleménnyel rendelkezett: „Mindazon intézetek, melyeket a klérusra bíztak, mindenekelőtt a népiskola és a gimnáziumi oktatás olyan állapotban vannak, amilyennel civilizált országban nemigen találkozhatunk. A népnevelés körében tapasztalt hátramaradásunk [...] egyedül az egyházi férfiúknak rovatik fel bűnül.95 A történeti szakirodalom többször méltatta annak a ténynek a jelentőségét, hogy az önállóvá vált magyar kormány már a kiegyezést követő második évben napirendre tűzte a népoktatás rendezését és szabályozását tartalmazó törvényt.96 Ebben a kormányt nemcsak a kényszerítő szükség motiválta, hanem annak a ténynek a felismerése is, hogy a polgári átalakulás tankötelezettség, írásbeliség nélkül nem vihető végbe. A reform elodázhatatlanságát jól mutatja, hogy 1869-ben Magyarország hat éven felüli férfi népességének csak 40,8, női népességének csak 25,01%-a tudott ími-olvasni.97 Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára 1868 őszén tárgyalta és fogadta el az országgyűlés a „népiskolai közoktatásról” szóló 1868:38. törvényjavaslatot, amely Magyarország első tanügyi törvényének tekinthető. A rendelkezés létrejöttével a kormány jelentős lépést tett a szabályozott, egységes tantervet alkalmazó modern közoktatás irányába. Ennek szükségszerű velejárója volt - számos korszerű és előremutató szabálya mellett -, hogy állami felügyelet alá helyezte a katolikus egyház iskoláit. A jogszabály alkotói jelentős eredményt vártak a tankötelezettség bevezetésétől, ugyanis a hatodik életévüket betöltött, tizenkét évnél fiatalabb gyermekek számára - akik nem magántanintézetben, vagy háznál tanultak - kötelezővé tették az elemi iskolák látogatását, tizenkettő és tizenöt éves kor között pedig az úgynevezett ismétlő iskola elvégzését. A tanköteles gyermekek szüleit pénzbírsággal sújthatták, amennyiben a jogszabályban rögzített kötelességüket elmulasztották. 95 Eötvös 1976b. 485^186; 505. Eötvös 1867. május 22-én, valamint 1867. szeptember 4-én kelt levele de Montalembert grófnak. 96 Felkai 1979 187. 97 Vörös 1989. 890. 48
