Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

III. A szombathelyi püspökség szervezete és kormányzata a dualizmus idején

létrehozásánál, zárdák és klastromok alapításánál. A tridenti zsinat ren­delkezései szerint a püspöknek szeminárium alapításakor, annak irá­nyításának egyes kérdéseinél, búcsúk meghirdetésekor két káptalani tag véleményével kellett rendelkeznie.46 Szombathelyen a szervezet tekintélyét nagyban növelte a kezelé­sére bízott alapok felügyeleti joga. Ezek közé tartozott az úgynevezett Egyházmegyei Alap, a Kelcz-Adelffy Árvaház alapjai, illetve több te­hetősebb plébános által létrehozott alapítvány, amelyek általában egy vagy két diák taníttatására jöttek létre. A káptalan tagjait a prépost hívta össze. Minden kanonok, aki sza­vazati joggal rendelkezett meghívást kapott, a püspököt azonban nem feltétlenül kellett értesíteni. A szervezet vagyona eredetileg a kultúra és a tudományos élet színvonalának emelését szolgálta, de a polgári kor­ban ez képezte anyagi alapját a Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan gazdasági és politikai szerepvállalásának is. A kanonokok a politikai életben gyakran a közvetlen irányító szerepet is magukhoz ragadták, vagy követve a pártharcokba bonyolódni nem kívánó püspökük javas­latait, vagy adott esetben éppen annak ellenkezését váltva ki.47 A világi papság középrétegének felső részén helyezkedtek el a va­lóságos (reális) apátok és a prépostok. Ezeket a címeket általában nem szerzetesek, hanem olyan világi papok viselték, akik javadalmukat a főkegyúrtól, azaz a királytól kapták. Ezek a titulusok csak eredetüket tekintve voltak szerzetesi rangok, az idők során szekularizálódtak. A hie­rarchiában a püspöknél alacsonyabb, a kanonoknál magasabb méltóság­nak számítottak. Közülük néhányat nagyjavadalmasok közé soroltak.48 Az egyházmegye alacsonyabb szintű kormányzati egységeinek számítottak a főesperességek. Ezek két vagy több esperességet fogtak össze, közöttük az első helyen állt a Székesegyházi Főesperesség. A Magyar Királyságban a székeskáptalanok kanonokjai töltötték be a fő­­esperesi székeket. A Szombathelyi Egyházmegyében hagyományosan a prépost viselte a székesegyházi, a lector a németújvári, a cantor a sár­vári, a custos az őrségi, az V. stallumot bíró kanonok a zalaegerszegi, 46 Körnek 1894.292. 47 Gergely 1989. 15., 17. 48 Gergely 1989. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom