Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
III. A szombathelyi püspökség szervezete és kormányzata a dualizmus idején
létrehozásánál, zárdák és klastromok alapításánál. A tridenti zsinat rendelkezései szerint a püspöknek szeminárium alapításakor, annak irányításának egyes kérdéseinél, búcsúk meghirdetésekor két káptalani tag véleményével kellett rendelkeznie.46 Szombathelyen a szervezet tekintélyét nagyban növelte a kezelésére bízott alapok felügyeleti joga. Ezek közé tartozott az úgynevezett Egyházmegyei Alap, a Kelcz-Adelffy Árvaház alapjai, illetve több tehetősebb plébános által létrehozott alapítvány, amelyek általában egy vagy két diák taníttatására jöttek létre. A káptalan tagjait a prépost hívta össze. Minden kanonok, aki szavazati joggal rendelkezett meghívást kapott, a püspököt azonban nem feltétlenül kellett értesíteni. A szervezet vagyona eredetileg a kultúra és a tudományos élet színvonalának emelését szolgálta, de a polgári korban ez képezte anyagi alapját a Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan gazdasági és politikai szerepvállalásának is. A kanonokok a politikai életben gyakran a közvetlen irányító szerepet is magukhoz ragadták, vagy követve a pártharcokba bonyolódni nem kívánó püspökük javaslatait, vagy adott esetben éppen annak ellenkezését váltva ki.47 A világi papság középrétegének felső részén helyezkedtek el a valóságos (reális) apátok és a prépostok. Ezeket a címeket általában nem szerzetesek, hanem olyan világi papok viselték, akik javadalmukat a főkegyúrtól, azaz a királytól kapták. Ezek a titulusok csak eredetüket tekintve voltak szerzetesi rangok, az idők során szekularizálódtak. A hierarchiában a püspöknél alacsonyabb, a kanonoknál magasabb méltóságnak számítottak. Közülük néhányat nagyjavadalmasok közé soroltak.48 Az egyházmegye alacsonyabb szintű kormányzati egységeinek számítottak a főesperességek. Ezek két vagy több esperességet fogtak össze, közöttük az első helyen állt a Székesegyházi Főesperesség. A Magyar Királyságban a székeskáptalanok kanonokjai töltötték be a főesperesi székeket. A Szombathelyi Egyházmegyében hagyományosan a prépost viselte a székesegyházi, a lector a németújvári, a cantor a sárvári, a custos az őrségi, az V. stallumot bíró kanonok a zalaegerszegi, 46 Körnek 1894.292. 47 Gergely 1989. 15., 17. 48 Gergely 1989. 17.