Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
III. A szombathelyi püspökség szervezete és kormányzata a dualizmus idején
míg a VI. kanonok az alsólendvai főesperesi tisztet. Mindez azonban - mivel a kanonokok Szombathelyen laktak - pusztán névleges szereppel bírt. A tényleges feladatokat a főesperes alá tartozó esperesek, alesperesek látták el. Az így kialakult esperesi beosztás a Szombathelyi Egyházmegyében a következőképpen alakult: Főesperesség Székesegyház Németújvár Sárvár Őrség Zalaegerszeg Alsólendva Esperesi kerület Szombathely Kőszeg Körmend Léka Rohonc Pinkafő Szentelek Németújvár Szentgotthárd Sárvár Jánosháza Kemenesalja Őrség Vasvár Tótság Zalaegerszeg Nova Alsólendva Letenye Az esperesség élén az esperes vagy alesperes állt, akit a püspök nevezett ki és általában az esperesi kerület egyik plébániáját vezette. Ő érintkezett közvetlenül a lelkészkedő papsággal, a plébánosokkal. Felügyelte azok erkölcsi magaviseletét, hivatali működésüket, vétek esetén, többszöri intést követően, a püspöknek tett felterjesztést. Felelt a főpásztor rendeletéinek végrehajtásáért, amelyek közül a publikusak egyházmegyei körlevelekben (circulares) jelentek meg. Az esperesség plébániáit, valamint kegyes intézményeit rendszerint évente egyszer meglátogatta, de a püspök meghagyásával, annak nevében akár rendkívüli esetben is ellenőrizhette azokat. Az esperes töltötte be a felekezeti iskolák tanfelügyelői tisztét is. A kerületébe tartozó plébánosokat időszakonként papi értekezletre (corona) hívta, amelyen elnökletével a papság a püspök által megszabott témakört dolgozta fel. Ő iktatta be a kinevezett új plébánosokat hivatalukba, gondoskodott beteg paptársuk számára a szentségek felvételéről, haláluk esetén a temetésükről. A megürült plébániára ideiglenes jogkörrel vikáriust vagy adminisztrátort rendelhetett ki. A plébánosoktól ő gyűjtötte, majd nyújtotta be a püspök számára a törvényileg előírt kimutatásokat (anyakönyvi másodpéldányokat, áttéréseket, vegyesházassági jelentéseket). Ezek mellett általánosságban tájékoztatnia kellett minden fontosabb, az egyházat érintő esemény felől a főpásztort.49 49 Körnek 1894. 312. 30 ^