Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
III. A szombathelyi püspökség szervezete és kormányzata a dualizmus idején
teleit a maga javára nem fordíthatta, s gazdálkodásáról be kellett számolnia a következő püspöknek.43 Korszakunkban - a négy széküresedés idejére - négy káptalani helynököt választottak: 1869-ben Bitnicz Lajost, 1882-ben Kopsz Jánost, 1901-ben Stegmüller Károlyt, 1911 -ben pedig Horváth Istvánt. A II. Vatikáni Zsinatig a káptalanok nagy hatalommal s jelentős tekintéllyel bírtak. A Szombathelyi Egyházmegyében működő kanonoki testület, a Szent Mihályról elnevezett Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan története a középkorra nyúlik vissza. Elődjének, a Vasvári Társaskáptalannak első említése 1156-ra tehető. Amikor az országgyűlés a fenyegető török veszély miatt 1578-ban átköltöztette Szombathelyre, a testület felvette a Vasvár-Szombathelyi Társaskáptalan nevet. A szombathelyi püspökség alapításakor Mária Terézia a káptalani stallumok számát négyről hatra emelve a káptalant székeskáptalanná alakította.44 Figyelemre méltó, hogy az egyházmegye székeskáptalanja nagyobb javadalommal bírt, mint a püspökség. A Szombathelyi Egyházmegye ugyanis 1885-ben 7 417 katasztrális hold földdel rendelkezett, a Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan ennek majdnem kétszeresével, 12 563 katasztrális holddal.45 A székeskáptalan nagyjavadalmasnak számított, kegyúri terhek hárultak rá, azaz plébániákat, templomokat tartott fenn. Eredeti szerepe szerint a testület a püspököt segítette az egyházkormányzatban és a liturgia végzésében, valamint szereppel bírt a tudományos élet előmozdítása terén is. A káptalan tagjai csak részben végeztek lelkipásztori mun43 Körnek 1894.294. 44 Sill 1977. 222. Szombathely püspöki székhellyé válásában nagy valószínűséggel - püspöki mezővárosi státusza mellett - a káptalan léte is közrejátszott. Mária Teréziának ugyanis könnyebb volt a társaskáptalant átalakítania székeskáptalanná, mint egy új káptalant létrehozva, azt a működéséhez szükséges mennyiségű földbirtokkal lássa el. 45 Balooh-Geroely 1996. 233. Összehasonlításként a kassai püspökség birtoka 1885- ben 9 037 holdat tett ki, míg káptalanjának 4 428 hold állt rendelkezésére. A szombathelyivel együtt alapított Székesfehérvár esetében a püspökségi birtok nagysága 7656 hold volt, a székesfehérvári káptalané pedig 11 841 holdra rúgott. Valamennyi püspökség és érsekség közül a nagyváradi rendelkezett legnagyobb birtokkal, ez 187 393 katasztrális holdat jelentett. A különbségek a püspökségek viszonylag fiatal korából adódtak, és amíg káptalanjaik még részesülhettek a középkori adományokból, az új egyházmegyék csak a régi püspökségek olyan uradalmait kapták meg, amelyek a székhelyüktől távol estek. 27 '■«'>
