Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében

A nők társadalmi szerepének lassú átalakulása nem kerülte el az egyház és az egyház donátorainak figyelmét sem. Az ipari fejlődés gyorsulásával valamint az ezzel járó társadalmi problémák erősödése miatt egyre több egyházi és világi személy szavazott bizalmat az akkor alakuló, a szociális, oktatási vagy akár egészségügyi kérdések orvoslá­sára gyógyírt kínáló női rendeknek. A női szerzetesi közösségek különleges jogállással bírnak a katoli­kus egyházon belül. Bár a papi rend szentségében csak férfiak részesül­hetnek, s így a szerzetesi fogadalmat tevő nők nem válhatnak soha kle­rikussá, mégis egy szerzetesi közösség tagjaiként egyházi személynek számítanak.476 A Szombathelyi Egyházmegye területén történelmi ala­pokkal, hagyományokkal apácarend nem bírt, így minden női rendet, amely az egyházmegyében megtelepedett újszerű szemlélet és feltétlen elhivatottság jellemezte. A férfiakkal szemben nem nyomasztotta őket a történelem során a rendjeiket ért sérelmek - a II. József-féle feloszla­tás, majd szabályzataikkal majdhogynem ellentétes többletfeladat fel­vállalása s így a statútumaikat úgy tudták formálni, hogy azok a kor szellemének megfeleljenek. A magyar domonkos apácák működése az 1640-es években meg­szűnt, és a rendnek újbóli megtelepítésére nem történt kísérlet. Az 1860-as években néhány világi harmadrendi nő Bécsben fogalmazta meg a szándékot, miszerint hasznos volna egy a domonkos szellemi­séget magáénak tudó szerzetesi közösség létrehozása. Gondolatukkal a harmadrend akkori vezetőjéhez, Albert Trapphoz fordultak. Az ala­pításhoz szükséges tőkét Demel Borbála és özv. Neumanné hagyaté­ka képezte volna, mely akkor elegendőnek mutatkozott egy bécsi ház megvételére és a szerzetesi élet megindítására.477 Az alapítást akadá­lyozta, hogy Albert Trappot elöljárói Sopronba helyezték, azonban az adományozók ekkor sem mondtak le szándékukról, és Trapp Magyar­­országon kezdte el keresni a szerzetesi közösség alapításának lehe­tőségét. A magyarországi elöljárók, a soproni rendház priorja, Antal Thir, illetve a szombathelyi prior, Albert Edl támogatólag állt a terv mellé. 476 Gergely 1999. 192. 477 Németh 1924. 7. fv 150 van

Next

/
Oldalképek
Tartalom