Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
V. A Szombathelyi Egyházmegye és a nemzetiségi kérdés
magyar nyelv tanításában hanyag tanítót és beszüntetéssel azon iskolát, mely ismételt eljárás után sem felel meg ebbéli feladatának. A plébános urak is gondoljanak az 1902. évi VII. körlevelemben a hittannak magyar nyelvű tanítására vonatkozólag kiadott rendeletemre, amelynek lehetőleg pontos betartására ők lelkiismeretben köteleznék.”259 Az úgynevezett Lex Apponyinak, azaz az 1907:27-es számú a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló törvénynek a Szombathelyi Egyházmegyében nem lett különösebb visszhangja. Ennek oka részben abban is kereshető, hogy erre az időpontra az asszimiláció felgyorsult, de esetleg még fontosabb a tény, hogy a Szombathelyi Egyházmegye területén élő nemzetiségek - talán a szétszórtságukból, talán az értelmiségi réteg hiányából következően - nem rendelkeztek megfelelő szervezettséggel. A püspökségre 2949/1910-es iktatószám alatt érkeztek be esperesi kerületenként azok az iskolaszéki jegyzőkönyvek, amelyek döntöttek az iskola nyelvhasználatának kérdéséről. Ezek közül egyik sem tiltakozó, vagy felháborodott szellemben íródott. A nemzetiségiek iskolai nyelvhasználatával kapcsolatosan az egyház rendkívül szűk mozgástérrel rendelkezett. Az állami törvényeket igyekeztek az iskolákkal betartatni, ám ha a helyzet úgy kívánta, mind az egyházmegyei fő-, mind pedig a kerületi tanfelügyelők rugalmasságot tudtak tanúsítani, legyen szó akár a tanítók képesítéséről, vagy a diákok nyelvi tudásáról. Könyvkiadás, könyvhasználat A könyvkiadás kérdése az egyház számára mind oktatási, mind apologetikai, mind pedig pasztorációs szempontból nagy jelentőséggel bírt. A Szombathelyi Egyházmegye területéhez köthető könyvek kutatását megkönnyíti a tény, hogy az egyházi témájú nyomdatermékek kiadásához szükségeltetett a helyi ordinárius, vagyis a püspök engedélye. így a főpásztorhoz írt kérelmek, engedélyek és lektori vélemények fellelhetők az egyházmegyei levéltár anyagában. 259 SzEL, Püspöki körlevelek, 1904. VI. körlevél, 2500. sz.
