Gazdák Lapja, 1910. június (9. évfolyam, 23–26. szám)
1910-06-18 / 25. szám
25-ik szára GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal millió hold területű és észak-déli irányban 200 angol mértföldnyi, kelet-nyugati irányban pedig 15o mértföldnyi kiterjedésű. Az óriási terület legnagyobbrészt legelőkből áll, — amelyeken egymillió szarvasmarha, 700.000 birka és 100.000 ló legel. Az állatok őrizete és gondozása 2000 emberre van bízva. Évenkint körülbelül 150.000 szarvasmarhát és 100.000 birkát vágnak le, amelyeknek húsát egy, a farmhoz tartozó gyárban feldolgozzák és a világ minden tájéka felé szétküldik. A farmon van öt nagy viztartó, amelyek félmillió dollárba kerültek és 3oo kút, amelyeknek előállítása körülbelül ugyanakkora összeget emésztett fel. Terrazas háza kétmillió dollárba került, amiből joggal következtethetjük, hogy nem holmi falusi ház, hanem hatalmas kastély, 500 vendéget egyszerre vendégelhet meg dón Luis Terrazas. A palotában száznál több férfialkalmazott van. Az istállók és a kertek, amelyek a kastély körül terülnek el, nagyobbak és szebbek, mint bármelyik uralkodó kertjei és istállói. A műtrágyafélék ki- hintése. A mütrágyafélék kihintése kézzel vagy géppel történhetik, de ma még általánosabban kézzel történik, A kézzel való kihintés semmiben sem különbözik a magvetéstől. Első és fődolog, amit sohase tévesz- szünk szem elöl, hogy a munkások kezein semmiféle sérülés se legyen, mert a legtöbb műtrágya marólag hat a bőrre, any- nyival is inkább tehát, ha a kéz sebes, vagy sérüléses. De a teljesen ép, egészséges bőrt is megtámadja a műtrágya, ha hosszú ideig foglalkozik a munkás annak kiszórásával, miért is nem lehet eléggé ajánlani azon szab. műtrágya elhintő kez- tyük használatát, melyeket a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete hozott forgalomba s melyek darabonként 4 kor. 50 fillérért, nevezett szövetkezetnél Budapest V., Al- kotmány-u. 31. sz. alatt megrendelhetők. A műtrágya kiszórására csak a magvetésben teljesen járatos munkást használjunk. Még ez esetben is igyekezzünk egy és ugyanazon területhez ugyanazon térfogatú műtrágyát felhinteni. Kevéssel a kihintés előtt zsákokba méretjük a műtrágyát s szekérrel a behintendő tábla egyik, vagy szükség esetén mindkét végére vitetjük, avagy magán a táblán oly távolságokban rakatjuk le, amint azt a felhintés megkívánja, igy aztán a táblán szétszórt zsákok tájékoztatásul szolgálnak a munkásoknak. Ha pl. minden holdra 50 kilós zsák műtrágyát akarunk elhinteni, úgy a zsákok elhelyezése akként történjen, hogy a tábla végén elhelyezett zsákok fél-fél hold határát jelöljék meg. Ha nagy térfogatú műtrágyát hintünk el, úgy a tábla derekán is helyezhetünk el egy sor zsákot. A kézzel való hintés mindig lehetőleg szélcsendes időben történjék, mert főleg a lisztfinom műtrágyákat a szél elviszi s hu a tábláról nem viszi is le, de mégis az egyenletes kihintés lehetetlenné válik. Ha mégis a műtrágya szemcsésebb volta, vagy az enyhe szellő megengedi a hintést, úgy szél után menve hintessük ki azt s mindent kövessünk el, hogy a kihintés egyenletessége biztosíttassák. A hintés befejeztével a munkás alaposan mosakodjék ki a műtrágya porából- ruháit lehetőleg takarítsa le. Főleg a chili, satétrom kihintésénél s az azzal való bánásnál legyünk nagyon óvatosak s legyen arra is gondunk, hogy a zsákok netaláni kimosása alkalmával elfolyó szennyvízből az állatok ne igyanak. A műtrágyáknak kézzel való kiszórásáról, ma mindinkább áttérnek a gazdák a géppel való kiszórásra, amely eljárás bár némi tőkebefektetést kiván, de sok előnynyel is kínálkozik s ezek között első helyen említendő az egyenletes kiszórás s az a körülmény, hogy az ilyen módon kiszórt műtrágyák a munkásokra veszélytelenek. A nagy gépek, amelyek állati vonóerőre vannak berendezve, nagy tőkebefektetést is kívánnak s igy ezekhez a kisgazda, de sőt a középbirtokos sem igen nyúlhat annyival is kevésbé, mert ma már egyéb mindenféle gépekben is nagy tőkéje fekszik a birtokosnak. Erre való tekintettel kutattak és tervezgettek a gépgyárosok és praktikus gazdák olyan gépek után, melyekbe kis tőke feküdjön s ne igényeljen állati vontató erőt. Egy ilyen kézi trágyaszórógépet sikerült megszerkesztenie Fischl Vilmos gazdasági intézőnek, amely szabadalmaztatván, Rapid kézi trágyaszóró elnevezés alatt Weisz Jakab Budapest, V., Lipót-körut 7, szám alatt levő cég által hozatott forgalomba. A leirás, a rajzok szerint, amelyekbe betekintést nyertünk, e trágyaszórókészülék igen sokat Ígérő, sőt a nekünk bemutatott elismerő nyilatkozatok szerint e gép már a gyakorlatban is nagyon jól bevált s nem egy gazdaság dolgozik azzal már huzamosabb ideje. A készülék a munkás derekára van csatolva, tehát hordozható s a kiszórandó mennyiség is nagyon könnyen szabályozható ; egyenletes és takarékos szórást tesz lehetővé. A trágya elfecsérlését éppen kiszórásának egyenletességével megakadályozza s aránylag a leggyorsabb munkát végzi, mert segélyével naponta 6—8 hold szórható be, holott az igásokka' vontatott műtrágyaszóró gépek sem végeznek többet 10—12 holdnál, de igénybe vesznek két ökröt s három munkást. A segélyével elszórható minimális mennyiség holdanként 50 kg., amit azután 10 kg.-ónként lehet fokozni. Ha 50 kg.-nál kevesebbet akarunk elszórni, akkor homokkal kell a műtrágyát kevernünk. Ára sem magas mindössze 46 korona s igy bárminő kis gazdaság is beszerezheti azt. Hasznos tudnivalók. A spárga élvezetének hatása a vesék Váladékára. Spárga élvezete után gyűjtött vizelet ledesztillálva, a desztillátum erősen lúgos s a jellemző penetráns szagot fokozott mértékben mutatja. A desztillálás alkalmával keletkező gázokat higanycianid- oldaton vezetve keresztül, kis idő múlva sárgászöld csapadék keletkezik, mely Nencki szerint metilmerkaptan. Legnagyobb valószínűséggel ez okozza a spárga élvezete után a vizelet jellemző szagát; biztos azonban hogy ezenkívül más, ismeretlen kéntartalmú vegyületek is szerepelnek e szag előidézésében. A spárga az asparagin mellett tartalmaz valószinüieg oly kéntartalmú szerves vegyületeket, melyek asparaginnal redukció utján metilmer- kaptanná lesznek. Dr. Farkas Géza. A penészes kenyér mint eleség. A penészes kenyér etetése káros hatással van háziállataink egészségére, pedig majdnem általános szokás az, hogy a penészes kenyeret a baromfi-eleség közzé dobják. Ez a hiba gyakran érzékenyen boszulja meg magát. A kenyér kitűnő tápszer ugyan minden háziállatnak mérsékelten adagolva, de a penészes kenyérnek gyakran méreghatása van és veszélyessé válik, amennyiben kólikát, felpuffadást, hasmenést és bélgyuladást stb. okoz. E bajok gyakran halálos kimenetelűek, vemhes állatoknál gyakran elvetélés a penészes kenyér etetésének következménye. Ezek a hátrányok megvannak a penészes olajpogácsa etetésénél is. E bajoknak pedig egyedüli gyógyszere az, hogy a penészes kenyeret előbb meg kell főzni, mert a forró viz megöli a méreghatásukat. Palackokba fejtett gyümölcspálinka eltartása. A palackokba fejtett gyümölcs- pálinka ize és zamatja kétségen kívül fog fejlődni, ha nem is oly gyorsan, mint a hordókban. A fejlődés előmozdítása végett Rendkívül jutányosán, gyári áron alul eladók a következő teljesen használatlan-------------------------------------------------------------------------——-----------------------------------------—-------- gazdasági gépek, ós pedig : 3 darab bácskai ekefő, 1 darab 7-es és 2 darab 10-es nagyságú resicai acél eke, 2 darab 2-ős és 2 darab B-as ekefő, 1 darab réti csuklós kéttagú borona; répa vágó járgányhajtásra; 1 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Yerbőczy-utca 3. ez, alatt ..... .. .. Eladásokat eszközöl Poszvók Nándor gazdasági szakirodája Szatmár, Kazincy-utca 7. szám. .........
