Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)
1910-05-07 / 19. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA 19 ik szám haladást csak a szeszgyártás jelzi olyképpen, hogy egy-egy mezőgazdasági szeszgyárat az ország nagyrészén csupán egy-egy napi járásnyira találhatni. A mezőgazdasági ipar biztos fokmérője a mezőgazdaság fejlettségének és belterjettségének. Ebben is elmaradtunk melynek fokául legfontosabbnak a rendkívül megszorított hitelt tartom. Amig a gyáros, kereskedő épenn áruira kapott hitelével dicsekedhetik, addig a földbirtokos csak ingatlan, azaz jelzálog- hitellel élhet, a földbérlőnek csak személyi hitele van. A gyáros, mihelyt elkészíti, deponálja, a kereskedő áruit raktárba helyezi, melyre vagy rögtön pénzt kap, vagy oly hitelpapírt, amelyet bármely bank leszámítol. A gazda ősztől kezdve az aratásig befektet s ekkor legtöbb sietve küldi terményét a piacra, mert fizetni kell az ingatlankamatot, a törlesztést, adót, személyi hitelből eredő adósságát stb. Aki figyelemmel kiséri aratáskor a terménypiacot az elmondottakat tapasztalni fogja. Az egyszerre piacra dobott áruk lenyomják az árakat s igen gyakori, hogy néhány hónapra rá már 15—20 százalékos áremelkedés áll be. E bajok kutfórrása gazdáink hiteligényeinek ki nem elégitése vagy rendkívüli megszorítása. Ezen könnyen lehetne segiteni a gazdasági ingó hitelnek törvény utján való biztosítása által, mely abban állana, hogy a gazdasági felszerelés élő és holt részére hitelt nyisson bármely bank, azzal a megszorítással, hogy annak eladása törvény TÁRCA. Tessék, tessék uram- bátyám. — Irta: Dénes Sándor. — Tavasz táján, mikor engedi az idő, nem nagyon erős a foga, valami csalfa, hazug hangulat lopózkodik be az apró, szalmafodeles falusi házak madzaggal bereteszelt ajtajának vastag hasadásán, a papírral becsirizelt öklömnyi ablakok ujjnyi értelmében a banknak bejelentessék s a kapott árból legelőbb a bank igényei eléghessenek ki. így a gazda holt és élő instrukciója kezében forgó tőkévé válik, mig most gépeiben és állatállományában hatalmas tőke fekszik, melyet nem forgathat, vagy csak eladáskor, törvényesített ingó-hitel egyszerre forgóvá teszi. Az ingó hitel által a gazda épp abba a helyzetbe jut, mint a gyáros és kereskedő, instrukciója kezében nemcsak gazdasági, de tényleges pénzérték lesz, melyet a banktól akkor vesz igénybe, mikor akar. A gazda ingó hitelének a modern gazdasági életrendbe való beillesztése akkor volna teljes, ha nemcsak az élő és holt felszerelésekre, hanem a terményekre is kiterjedne, ez megszüntetné a piacnak terméskor azonnal való elárasztását. A gazda jobb árat remélve, magtárában tarthatná gabonáját s egyéb terméket s megfelelő ár mellett adná el, igy nem hatjtaná a pénz után való szükség, ingó felszerelésének és árujának 75 százaléknyi hitele bármikor pénzhez juttatná. A gazdasági ingó hitelnek megteremtése óriási behatással lenne a termények áralakulására is, s merem mondani, a gabonanemüek ára legalább 10 százalékot emelkedne. Ennek egyszerű a magyarázata: ugyanis a termény ára aránylagos a pénz drágaságával, mihelyt a pénz olcsó, nagyob a vásárlási kedv felszökik a termény ára, ugyanaz áll meg fordított esetre is. Tovább megyek a következtetésben azzal, hogy a megteremtendő ingó részein. Valami kifelécsalogató, langyos tavaszi érzés, amely hívja, hívogatja, csalja, viszi kifelé a téli tunyaságban megpené- szedett embert, kifelé a fülledt, pulyalár- mától hangos, tapasztott földü házból. Kit a korcsmába, kit a szomszédba, kit meg csak a kis ajtó elejbe. Vasárnap van, csendes az utca, nem zavarja csendjét a szekérhuzó jószágok lábának hangos cuppanása a feneketlen sárban, ami olyténformán hangzik, mint mikor a hántóban egészséges csókot nyom a ficánkoló lány képe közepére a legény. Olyan csend van, hogy a kijáró hid végén ülő ember szinte hallja, amint a nap hitel olcsóbbá tenné a mezőgazdasági ingatlan hitelt is. A gazda abba a helyzetbe jutna, hogy felszerelését nem kellene tisztán saját zsebéből fedezni vagy a drága személyi hitel után megszerezni, köny- nyebben jutna a technika gazdasági eszközeihez gépeket nagyobb mértékben szerezhetne be, a nyomasztó munkáskérdésen alkalmas gépek beszerzésével segíthetne, pl. 150 drb. ökör után való ingó hitelen már modern gőzszántógépet vásárolhatna, melyjel tökéletes munkát, fuvarozást végezhetne, megtakaríthatná legalább ic béres tartását; hogy ez mit jelentene a gazdának, csak az tudja, aki maga is gazda, vagy aki velők gyakran érintkezik. Az ingó hitel behozatala lenne azon eszközök egyik legfontosabbika, mely által munkásságának gyümölcsét elsősorban a gazda élvezné s nem a közvetítő kereskedő és uzsorás bank, ily eszközök segélyével válna csak a gazda fizetőképessé. A mezőgazdasági ingó hitelt át lehetne vinni a kisgazdákra is azáltal, hogy szövetkezeteket alakítanának. A szövetkezet tagjai ingó felszerelését nyilvántartaná és hitelt a bank szövetkezetnek nyújtaná, amely ismét tagjainak a szükséghez képest adna- Ily utón lehetne a kisgazdákat is modern gépekkel, jó állatanyaggal ellátni. Ezen hitel rendkívül fontosságát Nyugat népei belátták, dacára annak, hogy nagy iparországok, mégis a mező- gazdaság számára a hitel e fajtáját megteremtették. Svájc-. Franciaországmelegétől szikkadó sárban szívódik, tücsökmódra csiripel valami finom hangon a beszáradó pocsolyáié. Hallgatja, hallgatja, amig arra nem vetődik egyik szomszéd, azután a másik. Eljön egy harmadik is, egy-egy asz- szonynép is megáll, leül a kis ajtó küszöbére, szék is kerül ki a házból, ha már éppen muszáj, úgy megy a tere-fere. — Tavaszodunk. — A. — Tél se vót. — Hála Istennek, nem fogyott a fá. — Csak ez a disznó sár menne el mán ; megöli a jószágot. 37iagyar Sängerfiauseni gépgyár részv.-társ. Budapest, V., Csáklya-utca 3. szám. szeszgyárak és szeszfinomitók élesztőgyárak keményitő-syrup- és dextrin-gyárak SPECIALGÉPOTÁB 259 10—26 teljes g-épészi berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitő- és erjesztőipar-kiállitásBécs 1904.—Nagy állami érem.-Legnagyobb kitüntetés.
