Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-19 / 12. szám
2-ik oldal el a korcsmák és pálinkamérések nyitvatartását, amikor az embereket a munkanélküliség szinte ösztönszerüleg kergeti szórakozások keresésére, szórakozó helyek látogatására. Nagyon sok társadalmi testület, nagyon sok törvényhatóság követelte már a korcsmák és pálinkamérések vasárnapi és ünnepnapi munkaszünetét. Most legújabban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lépett sorompóba és annak szociális szakosztálya dr. Szilárd Ferencz előterjesztései alapján szintén formulázta, hogy lehetne megvédelmezni a falusi népet a pálinka ivás és korcsmázás veszélyei ellen. A korcsma tudnillik nemcsak azért veszélyes, mert ott inni lehet, hanem azért is, mert a korcsmában elfogyasztott szesz gőze zavarólag hat a szellemi működésre s az alacsony sorsú embereknek poharazás közben lehet beadni legkönnyebben mindenféle haza, nemzet és vallásellenes tant és minden a társadalom felforgatását hirdető eszmét. Az OMGE nem helyezkedett az antialkoholisták merev álláspontjára. Tudja jól, hogy gazdasági szempontból mit jelent az országra a bortermelés és tudja azt is, hogy az orvosok és természettudósok máig se döntötték el véglegesen azt, vájjon a bor és sör mértéktelen fogyasztása árt-e valóban a szervezetnek. Az OMGE épen ezért csak azt kívánja, hogy a korcsmákat megbízható kezekre bízzák s épen ezért a szövetkezeteket GAZDAK LAPJA az italmérési engedélyek kiadásánál előnyben részesítsék. Kívánja ugyan, hogy a korcsmák és pálinka mérések számát fokozatosan apasszák, de ezzel szemben jelentősebb az az óhajtása, amely a korcsmák munkaszüneti napon való bezárására és a korcsmái hitel teljes eltiltására vonatkozik. A gazdák azonban a pálinka ivás csökkentését az által is kívánják, hogy jövőben elakarják tiltani, miszerint cselédeknek és munkásoknak a munkaadó fizetés, napszámbér, vagy jutalom gyanánt pálinkát adjon. Célszerű intézkedés volna az OMGE szerint az is, ha a bérfizetés napját a jövőben a hét közepére tennék. Megfelelően kell természetesen módosítani a büntető törvénykönyvet is, hogy ily módon az ittasságból származó bűnök és vétségek, ha nem is egyforma, de legalább hasonló beszámítás alá essenek, mintha azt józan állapotában követi el valaki. Ezek a kívánságok, amint látjuk olyanok, amelyeknek visszhangra kell találni minden jobb érzésű ember lelkében. — Az a nagy erkölcsi súly, amellyel a gazdák legfőbb társadalmi szervezete, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület rendelkezik, reményt nyújt arra, hogy a pálinka pusztítását ismerők egy akaratulag sorakoznak a gazdák zászlaja köré. A báránybénaság. Ezt a betegséget a juhászok népies néven púpköteles-nek nevezik, azon oknál fogva, hogy a púp, azaz köldök zsinór kür12-ik szám nyéke megáagad, és az állat belsejében is kóros elváltozások észlelhetők rajta. (A juhászok azt szokták mondani, hogy oda vau nőve a májhoz.) A báranybéaaság úgy kórképében, mint okaiban általában azonos lefolyású a csikóbónaság néven ismert betegséggel. — Minthogy a csikókra nézve már meg vau állapítva, hogy e veszélyes bajt az újszülött aliat friss véres köldökén át történő fertőzés okozza, akár az anyaméhből kiesés pillanatában, akár későbben, azért már a legtöbb nagy ménesben (pl. Arakeimen, Kladrub, tudtommal a magyar áiiam méneseiben is) a csikónál teljesen ugyauazt a köldök fertőtlenítő és átkötő eljárást alkalmai zik, mint az újszülött kisdedeknél sőt több ménesben egyenesen egy szülésznőt hozattak és attól tanulták el a kisdedeknél szokásos köldök kezelést. Mivel a juhászok által pupköteles-nek nevezett baj néha nagy számú báránynál lép fel, és mihelyt a fertőzés (mikrobikus inüciálás) megtörtént, segíteni többé nem lehet, tehát veszélyes betegség, talán nem lesz érdektelen ha rámutatok arra a körülményre, hogy ez a betegség a csikóbénasággal teljeseu azonos baj, és a praeventiv óvszer itt sem lehet más, mint megakadaiyozai az újszülött bárány köldök-szalagjának inficiálását az istálló talajának valamely mikroskopikus tisztátalausaga által. Egyik legQgyeleiure méltóbb dolog itt maguknak az anyajuhoknak magzatburokja (mása, pokla), melyet, miután az állat elvetette, rendszerint ott hagynak a juhászok az istálló talajában, még ha látják is, pedig azokat naponta meg kellene gyűjteni 'JC sm «- €5 Andris bácsi harap. Élt Veresmarton egy Öreg pap, az öreg Popovies Andris bácsi. Sok mindenféle bogaráról volt híres az öreg sok, nagyon sok igen jó tulajdonságai mellett. A többi között egyik bogara volt, illetve bűne, hogy egy kicsit antiszemita is volt, Uram bocsáss, hogy ilyet is említek. Elég az ahhoz, hpgy Andris bácsi, mert nem félt semmitől és senkitől, hát ezt a kevésbbé hálás mesterséget is űzte a lelkipásztorkodás mellett. Mindenáron csak azon volt, hogy csak a héber ne boldogulhasson s szerette volna, hogy más mindenki ha zsírba is belefui. Történt, hogy árverés volt Kiskupánybaa. Nem hétköznapi licitáció. Sok került d. bra. Az én Andris bácsimnak nagy szeget ütött a fejébe s szerette volna, hogy az valahogy ne jusson idegen kézbe. Hogy a kitűzött, időre megjelenhessen felült kocsijára és, ment. A szerpentineknél, úgy ép raóg a falu felet t összetalálkozott a színién oda igyekvő falujabeli korcsmárosával, ki szekerén vitette magát.-- Hova mégy te Perec? — Llcitáctóra! volt a válasz. — Én is oda, akkor hát együvé megyünk. — Igenis ! — Hanem hát minek megyünk mi külön külön fogaton. Jer át hozzám, ketten csak elférünk, a szekeredet meg küld haza, j akad ott hon a kocsisodnak dolga. Perec megörült rettenetesen. Átült And- | ris bácsihoz és mennek. Andrisnak kezdet- | tői már az motoszkált a fejében, hogy mi 1 a csudának is megy ez a Perec rontani az ő szándékait. Bosszantotta őt nagyon a Perec jövetele. Már itt-ott a félúton voltak, mikor arra határozta el magát az öreg, hogy becsapja Perecet és lekésteti,ha törik-szakad. Szótlanul ülve egymás mellett, egyszer ! csak rettenetes kutyahaag hangzik el. — Hrrr! i Perec megijed . . . — Hrrr 1 hrrr 1 Perecot a hideg fogja elő s halálsápadt. Kérdezni, sőt szóiani sem mer, csak I drukkol, — Ejnye megszólal Andris, úgy fáj egy j kiesit a ballábora . . . valami kutya meg- ! harapott a minap — kezdi a beszédet a leg- ! nagyobb nyugodtsággal, — mintha semmi | sem történt volna. Több sem kellett Perecnek! Leugrott a kocsiról, gondolta, hogy kitört a veszettség az öregen. Mert az ut felén már túl voltak, nem tért vissza, hanem igyekezett oda, a hova indult, de lekésett, Andris bácsi megvette az árverezett birtokot az egyháznak és i nevetett egyet a saját, de nem a Perec | markába. B. Rendkívül jutányosán, gyári áron alul eladók a következő teljesen használatlan gazdasági góp3k, és pedig : 3 darab bácskai ekefő, 5 darab különböző nagyságú resicai acél eke, 3 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab vetési és 1 darab réti csuklós kéttagú borona ; répa vágó járgány hajtásra ; 1 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3. sz. alatt. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szakirodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. szám. 254 5—
