Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-19 / 12. szám
12 ik szám GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal az istálló valamelyik elrekesztett szegleté- ( ben 6s este vagy reggel a trágy adu rabra | "kivinni, épen mint a tehénét. Mert ezek a rothadásnak induló magzatburkok igen alkalmasak egy későbben született kis állat köldökének inficiálására. Második kényes dolog a trágya. A legtöbb juhászaiban, kivált ahol a korai (februári) elletés rendszere honos, a trágyát már hetekkel előbb nem hordják ki, hogy a vastag trágya réteg „meleget tartson.“ Ez az eljárás kivált rosszul épitett akioknál jogosult is, nem volna szabad azonban a takarmány hulladékok rácsból való kihá- Byása következtében támadt egyenlőtlen és kétes tisztaságú almozással megelégedni, hanem hetenként egyszer villával egyenletesen elszórt szalma alinozást is kellene az ellési idő tartama alatt eszközöltetni, hogy az újszülött bárány tiszta talajra essék. — Minden tisztán gyakorlattal (praxissal) foglalkozó egyén megvetni szokta a theoreti- kust, nem veszi figyelembe, hogv a tudomány nem egyéb, mint a praxis értékes tanulságainak leszűrése és elválasztása az értéktelenektől. Minthogy célom a tenyésztőket némi kártól megóvni, mindjárt megemlítem, mit szoktak a juhászok a bárány- bénaság : általuk pupkötelesnek nevezett betegség okául felhozni. Ők ezt öröklött bajnak tartják, melyet a bárány anyja méhé- ből hoz magával és vagy az anyát, vagy a kost teszik érte felelőssé. Érdekes, hogy alig egy évtizeddel ezelőtt ugyanezt tartották általában az illetékes faktorok a csikó bénaságról is, hogy az tudniillik csak az angol telivér s a fino- mudott fajok betegsége, mert mióta kidé rölt, hogy a csikóbénaság még az öszvér- esikókat is meglepi, mikor valamely helyen uralkodik (lehet, hogy tisztátalan istálló kezelés, inficiált istálló talaj, vagy a mikrobák fejlődésének kedvező évjárat következtében,) azóta ez a fenti nézet megdőlt és a figyelem mindinkább a köldökzsinóron át történhető infieiáiás valószínűsége felé fordult. Most általában a köldök kezeléssel védekeznek ellene és lovag Motloch Rudolf a kladrubi udvari ménes vezetője erről azt irta: „ez a legjobb eszköz egy, azelőtt e baj által tizedelt ménes megmentésére.“ A köldök kezelést, úgy amint az újszülött gyermekeknél és jól kezelt méneseknél szokásban van, tudnillik a köldök zsinór elmetszéseés dezinficiált lekötésével, a juhászainkban szokatlan és nagyszámú állománynál kerasztüi vinni kissé bajos is, mindazáltal feltétlenül szükséges az általam fentebb említett és a'z almozás tisztaságára valamint az eldobott magzatburkok lehető összegyűjtésére figyelemmel lenni. És nagyim értékes kisebb nyájakban, | mint pi. a keszthelyi husmeriuo nyáj, vagy j 2—300 'darabból a!ló nagytestű tönsnyá- jakbau (tuiaftk a Németországi, kizárólag kos eladásra dolgozó rambouiliet nyájak) még a köldök kezelést (aláfestéssel) is érdemes volna végrehajtani. Ismétlem, a bárány bénaság megítélésénél a juhászokat az ejti tévedésbe, hogy boncoláskor a koidök zsinór belső részét és a májat találják megromolva és azért gondolják, hogy a betegség belülről kifelé terjed. Persze, mert az inficiálás mikrosko- pikus lefolyását, mikor a a bárány látszólag még egésséges, és mikor a kóranyag lassan hatol kívülről befelé a köldök zsinóron át, nem veszik és nem is vehetik (górcső nélkül) észre. Heyne János külömben kitűnő német szakember „Die Schafzucht“ ciaiü müve 57. lapján szintén tévedésbe esik a bárány bénaságot illetőleg. Ugyanabba a tévedésbe, melybe a régebbi szakemberek a csikóbé- naságot illetőleg estek. Ő ugyanis említett helyen a következőket mondja: A bárány bénaság csakis szopós bárányoknál fordul elő (eddig helyes). Keletkezik az anyajuhok hibás, azaz tűi gazdag, tűi intenzív tartása által, Tulkövér lóhere- széna, túlsók szemes abrak és burgonya ez irányban veszedelmesen hatnak. Nyilvánul : a bárányok fáradtsága és lustaságában, beáll a végtagok merevsége, az izmok görcsös megfeszülése, valamint daganatok az ízületek és más testrészekben. A betegség három hétig eltarthat' és nem ritkán sorvadás következtében beálló elhullással végződik. Heyne ezt a scrophulás jellegű vérbajt báránybénaságnak veszi, holott minden juhász tudja, hogy a pupkö- teles bárány gyógyithatlan (épen mivel vér- mérgezés.) És sokáig épen az tartotta tévedésben (valamint a csikóknál is) a szakembereket, hogy az egyik kis állat csakhamar az eliés után elhullott, mig a másik csak hetek múlva, aszerint, amint a fertőzés (az ellentál ló képesség, vagy más körülmény következtében) rohamosabban, vagy lassabban hajtotta végre a vérmérgezést. Ajánlom azoknak, akiket a kérdés érdekei, a dolog megfigyelését, mert amint Fiamma- rion oly szépen mondja: A tudomány nem állít és nem tagad semmit: a tudomány kutat I Bodor Elek. A turkesztáni lucerna. — Juhász Árpád. — Az utóbbi években egy újabb lucernaféleség került forgalomba, mely Turkesz- tánból származott és mint ilyent „turkesztáni lucerna“ néven bocsájtották a vetőmag- piacra. Az uj lucernaféleséget természetesen feldicsérték, és mint ólján kiváló lucernaféleséget ajánlották, mely a mi viszonyaink között igeu jó! beválik, aagy és jó terméseket Ad, és felveszi a versenyt a magyar lucernával minden tekintetben. A turkesztáni lucerna csakhamar magára vonta a gazdaközönségnek ép úgy, mint a szakköröknek a figyelmét is, annál is inkább, mert mindig nagyobb mennyiségű turkesztáni lucerna került forgalomba, még pedig természetesen jutányosabb áron, mint a magyar lucerna. A forgalombahozott lucornamag tetszetős élénksárga színével és fejlett szemével feltűnt, és igen jóminő- ! ségü vetőmagnak látszott. Azonban alig került hozzánk a turkesztáni lucerna, csakhamar reásütötték a bélyeget, hogy a mi viszonyaink közé nem való. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének 1909 évi' árjegyzékében olvashattuk, hogy több lelkiismeretlen kereskedő az idén nagyobb-mennyiségü Turkesztán származású lucernamagot hozott forgalomba, úgy hazánkba, mint Ausztriába. Ezen magot szép színe és fejlett szeme alkalmassá teszi gyengébb minőségű magvaknak feljavítására. Ezen származék azonban hazai viszonyainknak egyáltalán nem felel meg s csak ismételten ajánlhatjuk a vetőmagbeszel zésnél a legmesszebbmenő óvatosságot.“ Mauihner Ödön 1909. évi útmutatójában ugyancsak a turkesztáni lucernáról a következőképen nyilatkozik: „Lucernánála gazdára nézve igen fontos az idén, hogy két momentumot szem előtt társon, midőn lucernamag- szükségletét beszerzi. Ugyanis ez idén egy lucerna fajtát hoznak forgalomba, mely Turkesztánból származik, azonban a mi viszonyaink között úgyszólván nem ér semmit. A gazda tehát midőn lucernát rendel, kösse ki azt a garanciát, hogy a lucernamag nemcsak, hogy turkesztáni ne legyen, hanem azt is, hogy a szállítandó lucernamag teljesen mentes a turkesztáni iucernamagtól, azaz turkesztáni lucernamag nincs közibe keverve. Az óvatosság annál is inkább szükséges, mert nagy szeme és szép sárgaszine tetszetőssé teszi a turkesztáni lucernát.“ Ezeu két figyelmeztetés a turkesztáni lucerna forgalmát bizonyos mértékben emelte, mert forgalmazóiezeii nyilatkozatokat egyszerűen a koakurrencia véleményének jelezték, amivel sikerült egyeseket a turkesztáni lucernának megnyerni. Emellett szól az is, hogy már a folyó 1910. évben is, ismételten nagyobbmennyiségü turkesztáni származású lucernamag került behozatalra. Pedig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének és Mauthn érnék nyilatkozata úgy látszik nem egyszerűen a konkurrencia, hanem a gazda f Sertéshizlalók! Aki azt akarja, hogy sertéseinek mindenkor kitűnő étvágya legyen; hogy sertései a felvett táplálékot tökéletesen feldolgozzak és hasznosítsák ; hogy sertései jól és hamar hízzanak ; — hogy sertései akármeddig hizlalja, sohase legyenek rossz evők; hogy sertéseit félhizottan, — mert nem esznek, — ne kelljen leölni ; hogy sertéseit óriási nagyra hizlalja; hogy sertéseitől mindig több zsírt kapjon, mint a mennyire számit; hogy * sertéseinek haszna jelentékenyen emelkedjék, — használja kizárólsg a csak védjegyei valódi V i t á I i s-féle CPI’tpcj PTiriArt éS adagolja utasitás szerint. Igen csekély költségért nagy haszon. Egy LCk. U sertésnek az egész hizlalás alatt 150—200 fillér áru por szükséges, minek révén a súlytöbblet 15—50 kilóra is felmegy. Tehát használatban a legolcsóbb. Kapható 80 filléres csomagokban. Ahol nem kapható, rendelje utánvéttel e cimen : Vitális-féle sertésíáppor Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye). 274 52—32
