Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)

1910-03-19 / 12. szám

12 ik szám GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal az istálló valamelyik elrekesztett szegleté- ( ben 6s este vagy reggel a trágy adu rabra | "kivinni, épen mint a tehénét. Mert ezek a rothadásnak induló mag­zatburkok igen alkalmasak egy későbben született kis állat köldökének inficiálására. Második kényes dolog a trágya. A legtöbb juhászaiban, kivált ahol a korai (februári) elletés rendszere honos, a trágyát már hetekkel előbb nem hordják ki, hogy a vastag trágya réteg „meleget tartson.“ Ez az eljárás kivált rosszul épitett akioknál jogosult is, nem volna szabad azonban a takarmány hulladékok rácsból való kihá- Byása következtében támadt egyenlőtlen és kétes tisztaságú almozással megelégedni, hanem hetenként egyszer villával egyenle­tesen elszórt szalma alinozást is kellene az ellési idő tartama alatt eszközöltetni, hogy az újszülött bárány tiszta talajra essék. — Minden tisztán gyakorlattal (praxissal) fog­lalkozó egyén megvetni szokta a theoreti- kust, nem veszi figyelembe, hogv a tudo­mány nem egyéb, mint a praxis értékes tanulságainak leszűrése és elválasztása az értéktelenektől. Minthogy célom a tenyész­tőket némi kártól megóvni, mindjárt meg­említem, mit szoktak a juhászok a bárány- bénaság : általuk pupkötelesnek nevezett be­tegség okául felhozni. Ők ezt öröklött baj­nak tartják, melyet a bárány anyja méhé- ből hoz magával és vagy az anyát, vagy a kost teszik érte felelőssé. Érdekes, hogy alig egy évtizeddel ezelőtt ugyanezt tartották általában az il­letékes faktorok a csikó bénaságról is, hogy az tudniillik csak az angol telivér s a fino- mudott fajok betegsége, mert mióta kidé rölt, hogy a csikóbénaság még az öszvér- esikókat is meglepi, mikor valamely helyen uralkodik (lehet, hogy tisztátalan istálló kezelés, inficiált istálló talaj, vagy a mik­robák fejlődésének kedvező évjárat követ­keztében,) azóta ez a fenti nézet megdőlt és a figyelem mindinkább a köldökzsinóron át történhető infieiáiás valószínűsége felé for­dult. Most általában a köldök kezeléssel védekeznek ellene és lovag Motloch Rudolf a kladrubi udvari ménes vezetője erről azt irta: „ez a legjobb eszköz egy, azelőtt e baj által tizedelt ménes megmentésére.“ A köldök kezelést, úgy amint az új­szülött gyermekeknél és jól kezelt méne­seknél szokásban van, tudnillik a köldök zsinór elmetszéseés dezinficiált lekötésével, a juhászainkban szokatlan és nagyszámú állománynál kerasztüi vinni kissé bajos is, mindazáltal feltétlenül szükséges az általam fentebb említett és a'z almozás tisztaságára valamint az eldobott magzatburkok lehető összegyűjtésére figyelemmel lenni. És nagyim értékes kisebb nyájakban, | mint pi. a keszthelyi husmeriuo nyáj, vagy j 2—300 'darabból a!ló nagytestű tönsnyá- jakbau (tuiaftk a Németországi, kizárólag kos eladásra dolgozó rambouiliet nyájak) még a köldök kezelést (aláfestéssel) is ér­demes volna végrehajtani. Ismétlem, a bárány bénaság megítélé­sénél a juhászokat az ejti tévedésbe, hogy boncoláskor a koidök zsinór belső részét és a májat találják megromolva és azért gondolják, hogy a betegség belülről kifelé terjed. Persze, mert az inficiálás mikrosko- pikus lefolyását, mikor a a bárány látszó­lag még egésséges, és mikor a kóranyag lassan hatol kívülről befelé a köldök zsinó­ron át, nem veszik és nem is vehetik (gór­cső nélkül) észre. Heyne János külömben kitűnő német szakember „Die Schafzucht“ ciaiü müve 57. lapján szintén tévedésbe esik a bárány bé­naságot illetőleg. Ugyanabba a tévedésbe, melybe a régebbi szakemberek a csikóbé- naságot illetőleg estek. Ő ugyanis említett helyen a következőket mondja: A bárány bénaság csakis szopós bárá­nyoknál fordul elő (eddig helyes). Keletke­zik az anyajuhok hibás, azaz tűi gazdag, tűi intenzív tartása által, Tulkövér lóhere- széna, túlsók szemes abrak és burgonya ez irányban veszedelmesen hatnak. Nyilvá­nul : a bárányok fáradtsága és lustaságá­ban, beáll a végtagok merevsége, az izmok görcsös megfeszülése, valamint daganatok az ízületek és más testrészekben. A beteg­ség három hétig eltarthat' és nem rit­kán sorvadás következtében beálló elhul­lással végződik. Heyne ezt a scrophulás jellegű vérbajt báránybénaságnak veszi, holott minden juhász tudja, hogy a pupkö- teles bárány gyógyithatlan (épen mivel vér- mérgezés.) És sokáig épen az tartotta té­vedésben (valamint a csikóknál is) a szak­embereket, hogy az egyik kis állat csakha­mar az eliés után elhullott, mig a másik csak hetek múlva, aszerint, amint a fertőzés (az ellentál ló képesség, vagy más körül­mény következtében) rohamosabban, vagy lassabban hajtotta végre a vérmérgezést. Ajánlom azoknak, akiket a kérdés érdekei, a dolog megfigyelését, mert amint Fiamma- rion oly szépen mondja: A tudomány nem állít és nem tagad semmit: a tudomány kutat I Bodor Elek. A turkesztáni lucerna. — Juhász Árpád. — Az utóbbi években egy újabb lucerna­féleség került forgalomba, mely Turkesz- tánból származott és mint ilyent „turkesz­táni lucerna“ néven bocsájtották a vetőmag- piacra. Az uj lucernaféleséget természetesen feldicsérték, és mint ólján kiváló lucerna­féleséget ajánlották, mely a mi viszonyaink között igeu jó! beválik, aagy és jó termé­seket Ad, és felveszi a versenyt a magyar lucernával minden tekintetben. A turkesztáni lucerna csakhamar ma­gára vonta a gazdaközönségnek ép úgy, mint a szakköröknek a figyelmét is, annál is inkább, mert mindig nagyobb mennyiségű turkesztáni lucerna került forgalomba, még pedig természetesen jutányosabb áron, mint a magyar lucerna. A forgalombahozott lucornamag tetszetős élénksárga színével és fejlett szemével feltűnt, és igen jóminő- ! ségü vetőmagnak látszott. Azonban alig került hozzánk a turkesztáni lucerna, csak­hamar reásütötték a bélyeget, hogy a mi viszonyaink közé nem való. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének 1909 évi' árjegyzékében olvashattuk, hogy több lelkiismeretlen kereskedő az idén nagyobb-mennyiségü Turkesztán származású lucernamagot hozott forgalomba, úgy ha­zánkba, mint Ausztriába. Ezen magot szép színe és fejlett szeme alkalmassá teszi gyen­gébb minőségű magvaknak feljavítására. Ezen származék azonban hazai viszonyaink­nak egyáltalán nem felel meg s csak ismé­telten ajánlhatjuk a vetőmagbeszel zésnél a legmesszebbmenő óvatosságot.“ Mauihner Ödön 1909. évi útmutatójában ugyancsak a turkesztáni lucernáról a követ­kezőképen nyilatkozik: „Lucernánála gazdára nézve igen fontos az idén, hogy két momen­tumot szem előtt társon, midőn lucernamag- szükségletét beszerzi. Ugyanis ez idén egy lucerna fajtát hoznak forgalomba, mely Turkesztánból származik, azonban a mi viszonyaink között úgyszólván nem ér sem­mit. A gazda tehát midőn lucernát rendel, kösse ki azt a garanciát, hogy a lucerna­mag nemcsak, hogy turkesztáni ne legyen, hanem azt is, hogy a szállítandó lucernamag teljesen mentes a turkesztáni iucernamagtól, azaz turkesztáni lucernamag nincs közibe keverve. Az óvatosság annál is inkább szük­séges, mert nagy szeme és szép sárgaszine tetszetőssé teszi a turkesztáni lucernát.“ Ezeu két figyelmeztetés a turkesztáni lucerna forgalmát bizonyos mértékben emelte, mert forgalmazóiezeii nyilatkozatokat egysze­rűen a koakurrencia véleményének jelezték, amivel sikerült egyeseket a turkesztáni lucer­nának megnyerni. Emellett szól az is, hogy már a folyó 1910. évben is, ismételten nagyobbmennyiségü turkesztáni származású lucernamag került behozatalra. Pedig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének és Mauthn érnék nyilatkozata úgy látszik nem egyszerűen a konkurrencia, hanem a gazda f Sertéshizlalók! Aki azt akarja, hogy sertéseinek mindenkor kitűnő étvágya legyen; hogy sertései a felvett táp­lálékot tökéletesen feldolgozzak és hasznosítsák ; hogy sertései jól és hamar hízzanak ; — hogy sertései akármed­dig hizlalja, sohase legyenek rossz evők; hogy sertéseit félhizottan, — mert nem esznek, — ne kelljen leölni ; hogy sertéseit óriási nagyra hizlalja; hogy sertéseitől mindig több zsírt kapjon, mint a mennyire számit; hogy * sertéseinek haszna jelentékenyen emelkedjék, — használja kizárólsg a csak védjegyei valódi V i t á I i s-féle CPI’tpcj PTiriArt éS adagolja utasitás szerint. Igen csekély költségért nagy haszon. Egy LCk. U sertésnek az egész hizlalás alatt 150—200 fillér áru por szükséges, minek révén a súlytöbblet 15—50 kilóra is felmegy. Tehát használatban a legolcsóbb. Kapható 80 filléres csomagok­ban. Ahol nem kapható, rendelje utánvéttel e cimen : Vitális-féle sertésíáppor Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye). 274 52—32

Next

/
Oldalképek
Tartalom