Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-16 / 3. szám
Lapunk mai száma 4000 példányban Szatmár, 1910. jan. 16. fa,, • IX. évfolyam Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szatmár, Kazinczy-utca 7. szám. Telefon 14. sz. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI SZAKKÖZLÖNYE. Előfizetési ára egész évre 10 K. Közlemények csak a fór- • rás megnevezése mellett vehetők át. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kívánatra évi 6 K kedvezményes áron kapják. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Poszvék Nándor. Kéziratok nem adatnak vissza. Bz Év gazdasági ese«?«!. — Közgazdaság. — Külpolitikai bonyodalmak között kezdettük meg az elmúlt esztendőt, sötétek voltak az auspiciumok, de remélhettük, hogy vagy a kard, vagy a külpolitika intézőinek ügyessége mihamar elkergeti e fellegeket. A háború rémétől mihamar meg is menekültünk, de a megkönnyebbüléssel egyidejűleg kitört a belpolitika válsága, mely az egész éven át több mint nyomasztólag hatott gazdasági életünkre. A bankkérdés volt okozója a szűnni nem akaró válságnak s a békés megoldás ma talán messzebb fekszik, mint az elmúlt év elején volt. Nehezítette a helyzetet a rossz termés s ennél is jobban a termés becslése körül folytatott tőzsdei kampány, mely idegen áru nagymennyiségű behozatalát eredményezte, úgy, hogy a buzabehozatal értéke több, mint 25 millió koronával múlta felül a kivitt értékét. A pénzpiac helyzete mindazonáltal a külföldi viszonyok kedvező I konstellációja folytán az egész évben kielégítő volt. Az Osztrák-Magyar- Bank, mely közel 180 millió adóköteles bankjegygyei kezdette meg az évet, a januári médiónál már ötven millió adómentes jegytartalékkal rendelkezett. Az év a pénzbőség jegyében indult meg, az Angol bank ugyan 2 és fél százalékról 3 százalékra emelte januárban a rátát az aranykivitelt megakadályozandó, a Németbirodalmi bank februárban 4 százalékról 3 és fél százalékra csökkentette a kamatlábat s jegybankunk csak a háborús készenlét miaí volt kénytelen a 4 százalékos rátát fentartani, a Francia bank az év első negyedében szintén változatlanul a 3 százalék mellett megmaradt. A pénzbőség egyre fokozódott, az 0. M. B. érckészlete rohamosan emelkedett, a junius 23-iki kimutatása 1732 millió.érckészlet mellett 300 millió adómentes tarkákról számolhatott be. Az őszi szükséglet s a termés gyöngesége az 0. M. B.-ot az aranyvásárlások megszüntetésére kényszerítette, szeptember végén az adómentes jegytartalék majdnem teljesen eltűnt, a Németbirodalmi bank szeptember 20-án a rátát 3 és fél százalékról 4 százalékra emelte s nálunk ekkor komolyan számítottak a kamatláb drágulására. Októberben az Angol bank háromizben 2 és fél százalékról egész 5 százalékra volt kénytelen Amerika szükséglete miatt felemelni s a Németbirodalmi bank október 11.-én szintén 5 százalékra emelte a rátát. 2sak az Osztrák-Magyar Bank tudta /áltozatlanul fenntartani a 4 százalékos kamatlábat, noha az októberi iltimónál már 100 millió korona volt íz adóköteles bankjegyek mennyisége. November elején érte el tetőszerkeszlősége^és ^adóhivatala P°SZVék Nánd0f gazdasági Szakirodája KazinctLo„ ,4. Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság Szatmármegyei vezérképviselete. — Birtokok adásvételének, valamint bérletének közvetítése. Kölcsönök és konvertálások közvetítése; gépek és mindenféle gazdasági cikkek beszerzése és értékesítése. 261 ■ fokát a pénzdrágaság a külföldön, már az Angol bank újabb kamatlábemelésre készült, mikor a Francia bank közbelépése, mely az utóbbi években a biztonsági szelep szerepét tölti be, megmentette a piacot a további ráz- kódtatástól. Az Osztrák-Magyar Bank is kivette részét s az európai piac segítségére sietett. Decemberben visszatért a pénzbőség s az Angol bank sem késett a kamatláb mérséklésével. Mint mindenkor, úgy ez évben is erősen vették igénybe az év végén a jegybankot, de ez a szükséglet csak múló természetű, úgy, hogy az 1910. év voltaképpen a pénzbőség jegyében indul. A háborús hírek nagy árhullámzást idéztek elő értéktőzsdénkén, melyen a nyugalom azonban mihamar helyreállott. Csak a koronajáradék alacsony árfolyama okoz állandó gondot. Az ipari részvények nagy része a kedvező konjunktúra hatása alatt emelkedő irányzatot mutat s élénk emlékezetben van a Rimamurányi részvényekkel folytatott harc története. Uj alapításokban nem volt hiány. A vidéki pénzintézetek száma azonban az előző évihez mérten már nem növekszik oly rohamosan, ami beteges tünet is volt, mig ellenben annál örvendetesebb az üzletágakkal való helyes irányba hozása. Nagyobb bank ez évben nem alakult, mindössze öt pénzintézeti részvénytársaság alakult az elmúlt évben a fővárosban, melyből csak kettőnek