Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)

1910-01-16 / 3. szám

GAZDÁK LAPJA 3-ik szám. 2-ik oldal. haladja meg alaptőkéje a millió ko­ronát. Tőkeemelése csak a Magyar Kereskedelmi részvénytársaságnak és a Magyar Takarékpénztárak Központi jelzálogbankjának volt figyelemre­méltó. Az ipar fejlődése nem számolhat, be különösebb eredményekről, noha az állami támogatásban nem volt hiány. Állami támogatásban részesült; 66 ipari vállalat s 20 uj gyár létesült állami támogatással. Nagy összegű ál­lami gép és munkaeszköz segélyben részesült ezen kivül iparunk. A törvényhozási alkotások sorá­ban jóformán csak az adóreformról kell megemlékeznünk. A reform hosszú j küzdelem után, melyben főleg a pénz­intézeteknek sikerült némi eredménye­ket elérniök, tető alá jutott anélkül, hogy az igazi progresszív adóztatást megvalósítaná, anélkül, hogy az ál-; lami bevételeket számbavehetőleg fo­kozná. Az adóreform mégis haladást jelent s megteremtette a jövő radiká­lis adóreform alapjait. Az uj tagosítási eljárás. Az 1908. XXXIX. t.-c. és ennek végrehajtására a kiadott számos mi­niszteri úrbéri elkülönítést, arányosí­tást és tagosítást uj, az eddigiektől igen lényeges szempontokban eltérő alapelvekre fektette, a lebonyolításra is egészen uj eljárást állapított meg. A mennyire a cikk terjedelme megengedi a tagositási eljárásnál élet­beléptetett újításokról óhajtok nehány szót szóllani, miután ez az a rész, mely a gazda olvasó közönséget leg­közelebbről érinti és a melyről a ta- gositani óhajtóknak saját érdekük szempontjából tudomással kell birniok. Az uj törvény igen rövid, mind­össze 8 §-ból áll; a tagosítás szem­pontjából lényegesebb újítása, hogy a j közlegelőket az ál lattenyésztésre való ; tekintetből erősen pártolja, a mennyi­ben nemcsak a meglévők megtartását biztosítja, hanem uj közlegelők ala­kítását is lehetővé teszi. Nevezetesen j megengedi, hogy indokolt esetben a tagositandó birtokokból közlegelők cél­jára becsholdak szerint számítandó 5 százalék erejéig terület elvonható legyen. A lényegesebb újítások a tagosi­tási eljárásban vannak, melyet a vég­rehajtási rendeletek szabályoznak. Egyik fontos újítás, hogy a tago­sitási eljárás két részre van osztva, u. m. közigazgatási és bírói eljárásra. A közigazgatási eljárás megelőzi a bíróit és célja, hogy megállapitassék a tagosítás célszerű és hasznos volta, továbbá, hogy mely területek vonha­tók be a tagosításba, szükséges-e a közlegelő fenntartása, esetleg kicseré­lése, vagy kibővítése. A közigazgatási eljárásban a földmiveiésügyi miniszter által jobbára szakemberekből kineve­zett 8 tag vesz részt. Ha ez a bizott­ság az imént jelzett kérdéseket illető­leg határozatát meghozta, akkor kerül a tagosítás bírói eljárásba. E bizott­ság véleményének kikérése előfeltétele a további birói eljárásnak. A birói eljárás a végrehajtási ren­deletekkel a legapróbb részletekig sza­bályozva van, az újítás itt is sok, a lényegesebb közül való a tagosítás megengedhetőségének szabályozása; ugyanis a 30—909. sz. I. min. rend. 54. § szószerint igy hangzik: „A bíróság a tagosítást elren­deli, ha előzetesen a földmiveiésügyi miniszter gazdasági szakbizottságának véleménye alapján a tagosítást a köz­ségre hasznosnak és célszerűen kivi­hetőnek mondotta ki és ha a tagosí­tást kívánók birtoka a község tagosi­tandó területének egy negyed részét teszi ki. Az egy negyed rész területi ki­számítása tekintetében a földadókatasz­teri adatok irányadók. Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi ja­vak, a közintézetek, a gyámság és gondnokság alatt levők birtoka, úr­béri haszonvételekkel terhelt oly er­dők, legelők és nádasok, valamint arányosítás alá tartozó oly közös használatú területek, a melyeknek ren­dezése még befejezve nincs, az álta­lános tagosítást kívánók birtokához számítandók. Ha a földmiveiésügyi miniszter a tagosítást az illető községre hasznos­nak és célszerűen keresztül viheíőnek nem mondja ki, a tagosítás csak ak­kor rendelhető el, ha az azt kívánók birtoka a község tagositandó területé­nek fele részét teszi ki. TÁRCA. Te belőled sem lesz jó gazda soha! A kezdettől a végig sok mindenen megy az ember keresztül. A késő vénségben jólesik a visszaem­lékezés a múltra. A gyermekkori naivitás, a küzdelemteljes ifjúkor, a lángoló szív mind édes és kedves nyomokat hagynak emlé­künkben s idővel, midőn már a régi törhe­tetlen jó egészség odajutott, hogy az évtize­deken át úgyszólván a „füstön lógott“ tü­dőnek még a dohányzástól is tartózkodni kell ... a gondhoz szokott elme nyugodni nem tud s ha mást nem tehet... hát el­mereng a múlt kedves emlékein. Az ifjúkorból akarok valamit elme­sélni. 4 ___________________________________ Vo lt nekem egy öreg bácsikám s egy­ben keresztapám is. Nagy kaliberű ember volt az öreg. Bonoruin-direktora egy erdélyi mágnásnak s a főispánkodó mágnás mellett egyben a vármegye alispánja is. Deák Fe­renccel együtt gyerekeskedett s az ifjúkori barátság életük végéig fennmaradt. S épen ezért a vármegye a kis Deáknak nevezte; ekkoriban voltam én is kis diák; ez a másik kis Deák, ez volt az én legnagyobb rémem. Puritán jdlemü, háztartásban egyszerű, a „kis ház, de nagy magtár“ elvét megva­lósítható, de azért vendégszerető s minden­kivel szemben nyájas volt az öreg ur. A nagy magtár mellett könyvtára is nagy volt, két tágas szoba tele állványokkal és köny­vekkel, tudományos, gazdasági, magyar, la­tin és görög remekírókkal. Most is fülembe cseng a „cis latiné puer?“ megszólítás, mivel az első gimná­zium bevégzése után fogadott, mert minden osztály elvégzése után a nagy szünidőben hozzá kellett mennem cenzúrára, mikor az­tán ideje került, meg is cenziált az öreg s mondhatom, hogy alaposan. Szerettem az öreg urat, ... de azért mégis féltem tőle. De hát nincsen olyan hosszú, aminek vége ne volna. Az érettségi után szinte remegve menteni hozzá s félve nyújtottam át a különben jeles érettségi bi­zonyítványt, gondolva, hogy most lesz még csak a hadd el hadd! Az öreg végigolvasta és az én mély­séges ámulatomra, a cenzúra helyett a vál- lamat megveregetve a következőket mon­dotta : — Na, ifjú uram, aki ilyen matúrát csinált, azt a további gyámkodás alól fel lehet menteni. No, hát most már mik leszünk ? Gazda, kedves bácsi! Odahaza azt határoztuk, hogyha kedves bácsi is jóváhagyja, akkor gazdasági tanintézetbe megyek. — Nagyon jól van édes fiam ! Az is tisztességes pálya, becsületes és szorgalmas Rendkívül jutányosán, gyári áron alól eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig: 3 darab bácskai ekefő, 5 darab különböző nagyságú resicai acél eke, 3 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab répa kapa, 1 darab vetési, 1 darab réti csuklós s 1 darab lánc borona; répa vágó, járvány­hajtásra; azonkívül használt, de jókarban levő 1 db. gőzfejlesztő kazán takarmány füllesztésre, 1 garnitúra Ni- cholzon féle 8 lóerejü cséplő garnitúra és 2 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3. sz. a. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szak­irodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz. 254 4—

Next

/
Oldalképek
Tartalom