Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-26 / 52. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA 52-ik szám. meretlen, haszonleső kereskedők lesznek; ezek pedig mindig voltak és lesznek. Ami a hatóságok működését illeti, arra nézve megjegyzem, hogy mindenesetre hasznos és üdvös lenne, ha a törvény intézkedéseinek végrehajtására valamivel több időt szentelnének s az idevágó paragrafusokat szigorúbban kezelnék s úgy a magkereskedelmet, mint az arankának szántóföldi irtását gyakrabban ellenőriznék. A legnagyobb mulasztást azonban a gazdaközönség követi el, holott a mulasztásból származó összes kár és veszteség mindenekfelett őt sújtja. A mulasztás az, hogy sem a vetőmag beszerzésére, sem az aranka szántóföldi irtására nem fordított kellő gondot, sőt erre vonatkozólag minden lépést feleslegesnek, kárbaveszettnek tart. Ha kutatjuk ennek az okát, hamar megtaláljuk abban a tájékozatlanságban, tudatlanságban, néha ferde felfogásban, mely főleg a heretermesztő kisbirtokosoknál az arankára s annak tulajdonságaira nézve általános. Az aranka fellépését, a tábla elaran- kásodását egyik az időjárásnak, másik a talajnak, harmadik a véletlennek tulajdonítja, nem is sejti, hogy az mag utján terjed és szaporodik épen úgy, mint akármelyik kultúrnövényünk. Ilyen viszonyok mellett lehet-e csodálkozni, ha egyeseknek minden munkája, minden fáradsága hiábavaló; mit ér egy-két gazda törekvése, ha a többi tétlenül nézi az aranka pusztításait. Ha a parasztbirtokost megkérdezzük, hogy miért nem irtja hát az arankát, vállat von s azt a feleletet adja, hogy irtanám én, de úgy is hiába, azt nem lehet kiirtani, az Isten adta s majd ő ki is irtja. A másik azzal érvel, hogy az aranka fellépése és pusztítása kizárólag az időjárástól függ, sőt akadnak olyanok is, kik azt hiszik, hogy az aranka a lóhere szárából nő ki. Egyszer irtani is megpróbálják, de mivel terjedésének feltételeivel, a helyes védekezési módokkal nincsenek tisztában, ha a következő évben ismét jelentkezik, véleményüket beigazolva látják s minden további irtással felhagynak. Ilyen körülmények között aztán a hatóság részéről jövő szorgalmazást szekatúrának veszik, az irtást felületesen végezik; nem azért, hogy vetéseiket az arankától megszabadítsák, hanem azért, kogy a büntetést elkerüljék. Az aranka ellen való védekezés kérdésének a megoldásánál egyik a magkereskedelem szigorú ellenőrzését tartja célravezetőnek, másik az aranka szántóföldi irtásának szigorú végrehajtásában látja az egyedüli üdvözítő eszközt. Véleményem szerint csak úgy tudunk megküzdeni az arankával, ha a gazdakőzönség alsóbb rétegeinek módot és alkalmat adunk az aranka tulajdonságainak a megismerésére s az ellene való sikeres védekezésnek útját megmutatjuk. Ha a kisgazdák, kik tulajdonképpen az arankának fenntartói és terjesztői, belátják, hogy igenis lehet védekezni az aranka ellen, gondjuk lesz, hogy megszabaduljanak tőle, annál is inkább, mert munkájuk és fáradozásuk gyümölcsét első sorban ők élvezik: az a munka, amelyet tudatosan végez, alapos és tökéletes lesz. A magkereskedelem és az aranka szántóföldi irtásának ellenőrzése szinte lehetetlen is. A kereskedőnek bő alkalma nyílik a törvény intézkedéseinek és a hatóságok kijátszására ; minden magüzletbe pedig egy hatósági személyt beállítani nem lehet. Vagy tessék elképzelni egy nagy község határát, melyben szétszórtan egy-két ezer heretábla van; a hatóságnak, mely tulajdonképen községi birtokosokból kerül ki, sem anyagi körülményei, sem fizikai ideje nem engedi meg, hogy évente négyszer-ötször az összes heretáblákat bejárja s azoknak állapotáról, az irtás foganatosításáról meggyőződést szerezzen. Az ellenőrző személyt a rokoni kötelék, a barátság, néha az anyagiak arra késztetik, hogy a fertőzéseket elhallgassa, legtöbbször saját magát is fel kellene jelentenie, ezt pedig, úgy hiszem, senki sem fogja tenni. A felettes hatóság az ellenőrzési munkát idő hiányában még kevésbbé végezheti. Ha a kisbirtokos belátja, hogy az aranka ellen igenis lehet védekezni, azt ki lehet irtani, a herések ellenőrzését maga fogja végezni, ami természetesen a legalaposabb ellenőrzés lesz. Némelyeknek az a nézete, hogy országunk összes vetőmag- szüségletét államilag ólomzárolni kellene, nem hozná meg a várt eredményt. Tudni kell azt, hogy a zsákokon lévő ólomzár nem azt jelenti, hogy a benne lévő heremag arankamentes, hanem csak biztosíték arra nézve, hogy igen csekély mennyiségű arankamagot tartalmaz. Ebből önként következik, hogy ólomzárolt maggal bevetett területet is állandóan megfigyelés alatt kell tartani s az esetleg jelentkező egy-két foltott ki kell irtani, ha az aranka elszaporodásának és kártételének elejét akarjuk venni. Különben is, eltekintve attól, hogy az összes herevetőmagszükségletünk ólomzárolása a jelenleg itt nem részletezhető okok miatt keresztülvihetetlen, elképzelhető-e, hogy például a parasztbirtokos két koronát fizessen a heremag kilójáért akkor, amikor azt egy koronáért megkapja s az a meggyőződése, hogy az aranka fellépésénél legkevesebb szerepe a vetőmagnak van. Az elmondottakból kitűnik, hogy az aranka ellen való küzdelem sikertelenségének oka a gazdaközönségnek, főleg a kisbirtokos-osztálynak az aranka tulajdonságaira vonatkozó nagyfokú tájékozatlanságában gyökerezik. Oly vidékeken, hol a birtokososztály intelligensebb, az aranka nem uralkodik számottevő mértékben. A bajon segítendő, megfelelő - ismeretek terjesztésével módot és alkalmat kell adni a kisbirtokos osztálynak arra, hogy az arankát és annak tulajdonságait alaposan megismerje; meg kell vele értetni, hogy micsoda nagy kárt okoz az aranka a vetésekben, főleg mag- herésekben. Erős a meggyőződésem, hogy az ismeretek terjesztésével, amit az aranka ellen való védekezés egyedül célravezető eszközének tartok, egyenes arányban fog az aranka országunkban pusztulni. Köztelek. Kérdések. Pulykáim értékesítésére szeretném a legalkalmasabb időt kihasználni. Kérek szives tanácsot, mikor lenne legcélszerűbb piacra vinni, hogy legjobb árt kapjak értük, D.J. Zsákok konzerválása. A gazdaságban nagy jelentőséggel bírna, ha a romlásnak nagyon kitett zsákokat tartósabbá lehetne tenni. Nem volna erre valami praktikus konzerválási mód? 475. sz. előfizető. Feleletek. A pulykák értékesítésére egy exportőrünk azzal felel, hogy december elején; mert az összes kiviteli cégek a londoni karácsonyi vásár eladásaira spekulálnak, szállításaikat úgy eszközük, hogy december 16—23-ig*) érkezzenek oda a küldemények, mert nincs oly mennyiség, melyet a hétmilliós metropolis el ne fogyasztana, lévén a karácsonyi estebéd elengedhetetlen kelléke, akár a plum*) Persze, hogy ettől már elkésett; elébb kellett volna rá gondolni 1 Szerk. ^■annMHaBaHBBnBBaaBHHHannHnBBaBgBigaanMaraHnBaainKHmMniHaaHBniiii^BPBMKMnHBHni Szab. „Rekord II.“ sorvetőgép Losonci gyártmány. 0flT sorba vet — sorba trágyáz! Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége Budapest. V., Váci-körut 32. szám.
