Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-26 / 52. szám
52-ik szám. GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal. puding, a pulyka. Minél nagyobb, annál nagyobb árt ér el a kereskedő angol font (453.6 gr.) súlyáért, legyen a pulyka öreg, vagy fiatal. Zsákok konzerválása. A gabonás, vagy bármi egyéb zsákok tartósságát nagy mértékben növelhetjük következőképen: jó sok tölgyfagyökeret főzzünk egy negyedóráig, vagy tovább is a vízben, az igy származott kéreglevet aztán szaporitsuk fel tízszer annyi vízbe s a zsákokat az után mintegy húsz óra hosszat áztassuk be ebbe. Ezután pedig a zsákokat mossuk ki jól tiszta vízben és szárítsuk meg. Természetes, hogy ilyen módon nemcsak zsákot, hanem bármi más hasonló szövetet is tartósabbá tehetünk. Irodalom. Mezőgazdasági nagy üzemek. Er- j kely Károly mérnök, ismert közgazdasági Írónak most jelent meg a könyvpiacon „Mezőgazdasági nagy üzemek“ cimü könyve. Szerző előszavában elmondja, hogy 15 német és magyar nagybirtok üzemének áttanulmányozásában szerzett tapasztalatok alapján ismerteti egy magyar nagybirtok üzemszervezetét és jövedelmezőségét. Szerző könyve általános részében szembe helyezkedik a mi nálunk sokszor túlzásba vitt felfogással, hogy a nagy olvasottságra valló, amerikai és német adatok alapján bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelés nagy uradalmakban sokkal jobb lehet, mint kis gazdaságokban és ebből levonja azt az agrár- politikai hitelvét, hogy hazánk jólétét elsősorban a nagybirtokok észszerű kihasználásával emelhetjük arra a magas nívóra, amelyen ma a német birodalom társadalma él. A könyv különös részében szerző e- gészen önálló gondolatmenet szerint ismerteti egy 3669 hold terjedelmű uradalom üzemszervezetét és jövedelmezőségét, miközben nagyon érdekes módon szövi bele könyvébe az összes növénytermelési, állattenyésztési és takarmányozási elveket s az amerikai Ving, a német Mitscherlik, Keller és Strakosch klasszikus munkáiból vett adatai alapján olyan fényt vet a mezőgazdasági termelés tudományára, amilyennel mezőgazdasági irodalmunkban csak a legritkább esetben találkozhatunk. A mezőgazdasági fejtegetések azonban különálló jegyzetekben tárgyaltatnak, úgy, hogy a könyv szövegét nemcsak a közgazdaság iránt érdeklődő művelt olvasó is élvezettel tanulmányozhatja. — A könyv terjedelme 6 ív, 23 oldal kalkulatorikus táblázattal, amelyek a szöveg elolvasása nélkül is útmutatással szolgálhatnak a számfejtő gazdának. A könyv ára 2 korona és beszerezhető a „Pátria“ r. t. könyvkereskedesében, Budapest, IX. Üllő-ut 25. (Köztelek.) A kivándorlás gazdasági okai. A nép közt azzal izgatnak a földesurak ellen, hogy a nagybirtokok, különösen a kötött nagybirtokok okai a kivándorlás emelkedésének. Nézetük szerint ezt csak a parcellázással lehetne megváltoztatni. Kiváló agrárpolitikusunk, Buday Barna orsz. képviselő egy igen figyelemreméltó és érdekes tanulmányt dolgozott ki, amelyben statisztikai adatok alapján kimutatja, hogy éppen ellenkezőleg, a nagybirtok vidékéről kevesebb a kivándorlás, mert ott állandó, jóekeresetet talál a munkás. Tanulmányának eredményét a követ- zőkben összegezi: 1. A kivándorlás következtében munkáshiány állott elő és emiatt a munkabérek jelentékenyen emelkedtek, anélkül, hogy azután az emelkedett munkabérek visszatartó hatást fejtettek volna ki. 2. Akár az egyes éveket, akár az egyes vidékeket tekintsük, azt tapasztaljuk, hogy a kivándorlás nem igazodik az alacsonyabb, vagy a magasabb munkabérekhez. 3. A munkáskereseti viszonyok a nagybirtok vidékeken aránylag kedvezőbbek, mint a kisbirtok vidékeken. 4. A kivándorlás a nagybirtok vidékekről aránylag kissebb, mint a kisbírtok vidékekről. 5. A kivándorlás hólapdaszerüen fokozódik. Általában minden vidék kivándorlóinak száma szorosan összefügg az ugyanazon vidékről már kivándorlottak számával. A kivándorlás oka tehát nincs összefüggésben a munkabérviszonyokkal, hisz amióta a mezőgazdasági munkabérek 50 százalékkal emelkedtek, azóta a kivándorlók száma megkétszereződött. A kivándorlás egyáltalán nem igazodott az alacsony, vagy magasabb munkabérek szerint. A gyors vagyonszerzés lehetősége csábítja a kivándorlók legtöbbjét Amerikába. Az a rengeteg összeg, amennyiben évente kerek kettőszázötven millió korona megtakarított pénz érkezik Amerikából Magyarországba, csábítja a kivándorlókat hólapdaszerüen fokozódó kivándorlásra. Buday Barna kimutatja, hogy a mai viszonyok szerint épen a nagybirtokban van a legtöbb megkötő erő, mert ezek a legmagasabb munkabéreket fizethetik s ezenkívül a föld részes művelhetésével lehetőséget adnak a haszon-állattartásra, ennek az állattartásnak pedig döntő jelentősége van a munkáscsalád háztartásában. A törpe, elaprózott birtokokon nem képes a földmives és munkáscsalád megélni. Innét történik a legtöbb kivándorlás. Parcellázásokkal tehát, melyek legfeljebb néhány kétes értékű kisbirtokos exisz- tenciát teremthetnek, nem lehet orvosolni a bajt. Végül Buday Barna a mezőgazdasággal foglalkozó nép jóléte emelésének elsőrendű feltételéül a következőket állítja: 1. a uép gazdasági nevelését; 2. az állattenyésztés érdekeinek megóvását és virágzóvá tételét; 3. úgy szociális szempontból, mint általában a mezőgazdasági haladásra nézve károsnak Ítéli a bizottság minden olyan intézkedését, mely a földbirtokok túlságos szétfor- gácsolását elősegíti. Hasznos tudnivalók. Az asztali gyümölcs konzerválása. Németországban legújabban az asztali gyümölcsöt celluloidin lakkba mártják, miáltal a gyüuiölcshéja konzerváltatik. A gyümölcsöt teljesen belemártják a lakkba. A gyümölcs ezáltal fényes lesz, nem ráncosodik. Ize ezen procedura alatt állítólag semmit sem szenved. A celluloidin literenkénti ára 2 korona 40 fillér s „Zamponlakk“ elneve- vezés alatt jő a kereskedelembe. Határjelzés. A törvény szerint minden birtokos köteles birtokhatárának megjelölésére jól látható jeleket felállítani. A föidmi- velésügyi miniszter újabban rendeletileg felhívta a közigazgatási hatóságokat a csaknem feledésbe ment törvényrendelkezés érvényesítésére. A hiányokat a mulasztók költségére a hatóságok fogják pótolni. Alkohol nélküli borok. Ismeretes, hogy az orvosok nagy része hevesen küzd a borivás ellen — nagy részben alaptalanul — és különösen ideges, vagy idegbeteg embereket tiltanak el a borivástól teljesen. Az úgynevezett „szesz nélküli“ borok fogyasztását azonban megengedik, sőt ajánják is. Az első pillanatban ez a név „szesz nélküli bor“ kissé különösen hangzik, körülbelül úgy, mint fából vaskarika. De ha közelebb vizsgáljuk meg a dolgot, rájövünk, hogy az úgynevezett szesznélküli bor semmi egyéb, mint must és pedig sterilizált must, amely ép oly palackokban kerül forgalomba, mint a bor és máris közkedveltségnek örvend. Magyar Sangerhausert i gépgyár részv.-t. Special gépgyár: BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szeszgyárak és szeszfinomítók élesztőgyárak keményítő syrup- és dextrin-gyárak teljes gépész! berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesítő- és erjesztő-kiállítás Bécs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. 259 26—9
