Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
Vili. évfolyam. Szatmár, 1909. dec. 12. 50-ik szám. Szerkesztőség és kiadó- KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési ára egész hivatal: Szatmár, ^vre ^ Kazinczy-utca 7. szám. KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI SZAKKÖZLÖNYE, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI Kozíemenyek csak a crJ ’ ras megnevezese mellett Telefon 14. sz. SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. vehetők át. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kívánatra évi 6 K kedvezményes áron kapják. Szerkesztésért és kiadásért felelős : Poszvék Nándor. Kéziratok nem adatnak vissza. A társadalmi munka áldozatai. Élénk emlékezetemben van egy fermekkori ismerősöm, egy szin- becsíiletes jó magyar gazdának az esete, ki tekintélyes vagyonát mint községi biró jegyzőjének lelkiismeretlensége miatt vesztette el, s mert akkor még Amerikát távolabb képzelte a magyar paraszt mint ma, cselédnek állt be az, ki előbb maga parancsolt. Azóta az életben sokszor láttam ezt az esetet ismétlődni s mindannyiszor szemeim elé idéződött az én gyermekkori öreg barátom szomorú arca s sokszor elgondolkoztam azon, hogy a közigazgatás mennyi áldozatot szed igy és pedig mindig a legtekintélyesebb, legértékesebb kisgazda emberek sorából. A napokban bejött hozzám egy becsületességéről ismert, előbb módos falusi gazda. Kért, hogy ajánljam be valami helyre; fogyasztási szövetkezetét állítottak a faluban, a közbizalomnak engedve, ő vette kezébe s most a hiány egész vagyonát felemésztette. Ez az eset sem magában áll. — Egész légiója van már az olyan magyar gazda embereknek, kiknek egy-egy szövetkezeti bolt kényszerítette kezébe a koldusbotot, legtöbbször a vándorbotot. S mert a szövetkezetek folyton szaporodnak, nem térhetünk e jelenség fölött könnyelműen napirendre; ha a kis emberek felsegi- tését azok legkiválóbbjainak bukása árán tudjuk csak elérni, kérdés, nem-é többet ártottunk a felsegítő munkánkkal ? Fogyasztási szövetkezetekről szólok leginkább, mert hiszen ezeknél fordulnak elő a jelzett esetek. A hitel- szövetkezetek kezelése más természetű, egy cikkel dolgoznak, pénzzel s azt az utolsó paraszt ember is meg tudja számlálni. A fogyasztási szövetkezetekkel azonban nem igy áll a dolog. 100 és 100 cikk fordul meg rendszerint a legtöbbször laikus kezelő kezén, a tagok a kimérést a maguk javára ellenőrzik s igy becsületes kezelés mellett, majdnem rendszeresen többet kell kiadnia a kezelőnek, mint amennyit számadásába kap. A7 a kis apadó pedig, amit erre a célra a bolt megbir, nagyon szűk keretek közt mozoghat, a kezelés eredménye tehát vagy a tagok megrövidítése, vagy a kezelő ráfizetése. Rokonszenves gondolat volt, midőn népünkbe a szövetkezetek utján akartak kereskedelmi szellemet nevelni, de sajnos, a szövetkezeti boltok mind sűrűbb áldozata meggyőz arról, hogy a legritkább esetekben válik be egy- egy paraszt ember boltosnak s azokban, akik a kísérletezgetés alatt tönkre mennek, többet veszítünk, mint amit nyerünk egy-egy kivételesen sikerült esetben. Nem szkeptikus feltevés ez! Ha a hazai szövetkezetek bukott kezelőiről statisztikát állítanánk ki, megdöbbenéssel tapasztalnánk a kérdés fontosságát. Pedig a szövetkezetek révén az emberek legjobb hiszem ti, legjobb indulatu része bukik meg! Gondolkozzunk ezen! Azok, akik a szövetkezeti kérdéssel hivatásból foglalkoznak, kisérjék nagyobb figyelemmel az üzletvezető kérdést s ne engedjék, hogy ilyen ártatlan emberek, kik nem bírnak kellő körültekintéssel, csupa buzgalomból beugorjanak. — Tessék boltkezelőket nevelni, azokat alaposan kitanitani s az államnak szövetkezeti célra adott segélyét nem központi kezelésekre abszorbeálni; hanem arra, hogy kisebb faluk szövetkezetei jobban dotált, amennyire a körülmények engedik, hivatásos kezelőkkel rendelkezhessenek. Poszvék. Csüggedetlenüí! Ne zavarja az a mi munkánkat, hogy hónapok óta áll a kormányzat kereke. Erős a meggyőződésünk, hogy nemzetünk sorsát csak fiaink tettre- kész akaratereje, kitartó munkája, szívóssága biztosíthatja. Ezek azok az erények, melyek a régi magyar dicsőséget visszavarázsolhatják. Ha az utolsó ostoros gyerektől fel az ezer holdas gazdáig mindenki megteszi a maga kötelességét, a mit állása és munkaköre eléje szab, lehetetlen, hogy jobb idők ne köszöntsenek reánk. Ne várjuk a sült galambokat az égből, azok nem röpködnek ma már, csak a mesék világában, mi pedig oly korban élünk, a mikor nincs is szükségünk, hogy felsőbb hatalmak juttassanak azokhoz a sült galambokhoz, mert hisz szakadatlan munkásságunk, takarékosságunk jobban biztosítják azokat számunkra minden szép és jó Ígéreteknél. Csak nézzünk szét gazdaságainkban, annyi ott a tennivaló, hogy ha soha nem politizálunk is, akkor is hajnaltól estig van mivel eltölteni a napot. Bizonyos igaz, hogy szidni a világ folyását könnyebb, mint a házszerkesztősége^és ‘kiadóhivatala P°SZvék Nándor gazdasági Szakirodája Kazinc ^-u .Y “.Tdefon 14. Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság Szatmármegyei vezérképviselete. — Birtokok adásvételének, valamint bérletének közvetítése. Kölcsönök és konvertálások közvetítése; gépek és mindenféle gazdasági cikkek beszer- 261 zése és értékesítése.
