Gazdák Lapja, 1909. szeptember (8. évfolyam, 36–39. szám)
1909-09-03 / 36. szám
szept. 3. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal Harmadik év 60 kg. chilisalétrom, 100 kg. 40 százalékos kálit, 200 kg. szuperíoszfatot. Negyedik év 100 kg. chilisalétrom. Ötödik év mint az első. Hegyi szőlőkben : Első év 200 mm. istállótrágya. Második év 200—250 kg. szuperfoszfát. Harmadik év 80 kg. chilisalétrom. Negyedik év 80 kg. chilisálétrom, 200 kg. szuperfoszfát, 100 kg. 40 százalékos káli. Ötödik év 80 kg. chilisalétrom. Hatodik év mint az első. Az eddigi tapasztalatok tehát azt bizonyítják, hogy különösen homoki szőlőt haszonnal termeszteni műtrágyák alkalmazása nélkül lehetetlenség; lehetetlenség, mert nem rendelkezhetünk oly nagy mennyiségű istállótrágyával, hogy kizárólag ennek segélyével adjuk vissza szőlőföldeinknek azt a tápanyagmennyiséget, melyet a terméssel elvonunk a talajból, ha csak szántóföldeinket nem akarjuk trágya nélkül hagyni, ami megint lehetetlenség, mert különösen a homok sok trágya nélkül búzát vagy rozsot sem terem, mint ahogy nem terem trágyázatlan földben a szőlő sem. Ne telepítsünk tehát uj szőlőket, de nyúljunk hozzá a műtrágyákhoz, alkalmazzuk ezeket minél kiterjedtebben, mert nemcsak saját érdekünk, de a köz érdeke és úgy kívánja, hogy nagyobb termésekkel biztosítsuk a bor emelkedő kivitelét s az országnak e címen való bevételét. Gyenge búza termésünk okai. Sok ioaza van a magyar gazdának, amikor a silány búzatermések okául a mostoha időjárási viszonyokat állítja oda, de nincs mindenben igaza, — Önmagában — jobbanmondva hibás gazdasági rendszerében is keresse az okokat, mert a helytelenül folytatott gazdálkodás legalább is annyiban járul hozzá a rossz termésekhez, mint a rossz időjárás. Egyik legnagyobb hiba, amit gazdáink elkövetnek, hogy igen sokan még ma sem alkalmaznak tarlóhántást, hanem a tarlókat csak késő ősszel vetés alá szántják fel. Ennek az eljárásnak — egyebektől eltekintve — az a nagy hátránya van, hogy az augusztusban rendesen beálló szárazság annyira kiszárítja, annyira megkernényiti a talajt, hogy azt felszántani nem lehet s ennek következtében meg kell várni az őszi esőzéseket, hogy a vetésre valamennyire is elő lehessen készíteni a talajt, a nagyon elkésett vetés pedig már jó termést nem adhat. Ha ellenben a tarlót tárcsás boronával feltörjük, avagy ennek hijján eke segélyével vékonyan leszáritjuk azonnal aratás után, akkor egyrészt a hajcsövesség megszakításával több víz marad a talajban, legalább némi nedvességet megtart ez, másrészt az ősszi szántás szárazság esetén is könnyen végezhető az összes nem tömődütt talajon s így idejében vethetünk, ami már magában véve is biztosítja a jobb termést. El ne mulasszuk tehát a tarlótörést s erre a célra lehetőleg tárcsás boronát használjunk. Ne kísérletezzünk külföldi búzákkal, mert a magyar búza egyrészt jobban tűri a szárazságot, másrészt késői vetés esetén íavaszszal legjobban bokro- I sodik s legkorábban érik be, ami rendkívül fontos dolog, különösen az alföldön, ahol junius végén oly nagy hőség szokott beállani, hogy a későn érő búza ennek következtében összetöpörödik, megszorul. — Azonban használjunk tiszta egészséges vetőmagot sne sajnáljuk 1 időközönként a magcserére némi áldozatot hozni, — ! különösen pedig abban az esetben, ha bármi oknál i fogva csak későn tudunk vetni; ne sajnáljuk a vető- : magot, vessünk siirüen, mert a ritka vetés sanyarú 1 viszonyok között jobban bokrosodik ugyan, de későn i érik s korai forróság esetén ocsut terem. Egy további nagy hiba, hogy a kikelt búza ápo- 1 lására a magyar gazda nagyon kevés súlyt fektet s pl. búzáját még az esetben sem gyomláltatja tavasz- I szál, ha az nagyon gyomos. Pedig különösen a gyenge j vetés-nem képes a gyomokkal megbirkózói s egy-két I métermó,zsával bizonyosan kevesebb termést ad, mintha idejében meg lett volna- gyomlálva, miáltal nemcsak a beárnyékolástól mentettük volna meg, de attól is, hogy a gyom a talaj tápláló anyagát elszívja. — Végül még egy nagyon fontos doiog van, amit figyelmen kívül hagyni nem szabad s ez a trágyázás kérdése. Ha minden munkáját jól megadtuk is a talajnak, mégsem adhat az jó termést, ha nincs kellő trágyaerőben. S mert a közvetlen istállótrágyában a buzavetés megdől, a legmelegebben ajánlható, hogy közvetlenül a vető- I szántás előtt 150 kg. szuperfoszfátot szórjanak ki kát. holdanként, mert számtalan tapasztalat igazolja, hogy a szuperfoszfát a termést nagyon is hasznothajtó a növeli. Sőt abban az esetben, ha az illető talaj 2—3 év óta nem kapott istállótrágyát, a szuperfoszfát hatását nitrogóntrágyával is jelentékenyen fokozhatjuk, olyan módon, hogy ugyancsak vetőszántás előtt 60 kg. kénsavas ammoniákot is adunk, hogyha nincs a földben mész, amit úgy lehet megtudni, hogy sósavval leöntve a mészszegény föld nem pezseg — vetés után 20 — tavaszszai pedig 40 kg. chilisalétromot szórunk ki. Ez utóbbi eljárás csak az esetben ajánlható, ha a föld sovány, ha ellenben a föld kövér, elegendő a szuperfoszfát is, amely egymagában is 2—4 mm—val fogja a termést fokozni. A hesszeni iégyésavetés ideje. Régen nem tett már a hesszeni légy olyan nagy károkat., mint az idén, anélkül azonban, hogy a legtöbb ... '■ —A Magyar Nyngdijbiztositó Részvénytársaság árszabását mélyen leszállította. Az uj, rendkívül előnyös árszabás alapját nvugdijbiztositásokat közvetit a Szatraármegyei Vezérképviselet Szatrnáron, Kazinczy-utca 7. sz. alatt: POSZVÉK NÁNDOR gazdasági szakirodája.
