Gazdák Lapja, 1909. szeptember (8. évfolyam, 36–39. szám)
1909-09-03 / 36. szám
6-ik oldal GAZDAK LAPJÁ szept. 3. gazda tudta, vagy gyanította volna, hogy hanyatlásnak indult búzáját a hesszeni légy bántja. Pedig bántotta és tönkretette épen azokat a vetéseket, melyek tavaly korán lettek vetve, szép fejlődésnek indultak, s a folyó tavasszal messze túlszárnyalták a késői vetéseket, amelyek inkább csak tavasszal eredtek meg, s lassú fejlődést mutattak. — S ennek dacára ezek a késői Vetések folytonosan gyarapodtak, s többnyire jobb termést adtak, mint a korai vetésüek, amelyek májusig szépen fejlődtek ugyan, akkor azonban hanyatlásnak indultak, ugyannyira, hogy a gyom túlszárnyalta a búzát, amely termést alig adott. Ennek a körülménynek egyedüli oka a hesszeni légy, mely a korai vetésekbe rakta le petéit, de a korán beállott tél miatt őszi kártételét nem fejthette ki, annál rohamosabban fejtette azt azonban ki a folyó tavasszal. A hesszeni légy nagymérvbeni pusztítását a folyó május és junius hónapokban az orsz. rovartani állomás az ország számos vidékein konstatálta, nem szenved tehát kétséget, hogy a rendkívül szapora légy a folyó ősszel, illetőleg tavasszal még sokkalta nagyobb károkat fog okozni, ha csak a legerélyesebben nem védekezünk ellene. Az a kérdés tehát, lehet-e a hesszeni légy ellen sikeresen védekezni ? E kérdésre határozottan igennel lehet felelni. Lehet védekezni csalogató vetésekkel egyrészt, másrészt pedig a késő vetéssel. A csalogató vetések alkalmazása abból áll, hogy a birtok, vagy még jobb, ha a határ több pontján egy-két ekenyora szélességben korai vetést eszközlünk, hogy az aug. szept. október közepéig rajzó légy a csalogató vetéseken kívül más zöld vetéseket ne találjon, s ide rakja le petéit, hogy ezen vetések késő őszi alászántásával a peték, illetve álbábok megsemmi- sittessenek, A hesszeni légy pusztitásának ez a legjobb és legbiztosabb módja. Kártételének elkerülésére a késői vetést alkalmazzuk. Október 10-én túl már nem rajzik a hesszeni légy, s ha előfordul még itt-ott egy néhány, számottevő kárt már nem fog tenni. Ez idén tehát, amikor kétségen kívül nagyon sok a hesszeni légy, a késői vetést inkább lehet ajánlani, mint máskor, s csak saját érdekében jár el az, aki buzavetését október 10-e utánra hagyja. Nem szenved kétséget, a késői vetésnek is megvannak a maga hátrányai, amelyek főleg abban nyilvánulnak meg, hogy a tél beálltáig kevés fejlődési ideje van a növénynek, holott mennél jobban van kifejlődve a tél beálltáig, annál jobb kilátás van nagyobb termésre. Oda kell tehát törekednünk, hogy a növenyke a hátralevő rövid tenyészidő alatt is sokat fejlődhesí sék, amit azáltal érhetünk el, ha rendkívül jól előkészített — és könnyen oldható tápláló ^anyagokban bővelkedő talajba vetjük el a magot, mert természetes, hogy minél több benne a könnyen oldható tápláló anyag, annál gyorsabban fejlődhetik a növény is. Ha valamikor, tehát most lesz helyén való a könnyen oldható szHperfoszfáttal ellátni vetőszántás előtt a talajt, amelyből 120—150 kg. ot lesz célszerű magyarholdanként adni. — Meg kell ezt tennünk annyival is inkább, mert a szuperfoszfát bebizonyított rendkívül nagy termésfokozó hatását most a magas gabonaárak mellett amúgy is okszerű doiog kihasználni. — Ilyen eljárás mellett nincs okunk a késői vetés hátrányai miatt aggódni, amelynek segélyével a hesszeni légy kártételeit mindenesetre elkerüljük. Ribizkeborkészités. A ribizkebokor készülése két ^dologból áll, az egyik a gyümücsnek összezuzása és kisajtolása, szóval a gyümölcs levének kinyerése, a másik pedig a nyert must sav- és cukortartalmának szabályozása. Ami az elsőt illeti, az eljárás attól függ, hogy mennyi a feldolgozandó ribizke. Kisebb mennyiséghez igénybe vehetjük a háztartásban használt áttörő (passzirozó) szitát, vagy a gyümölcsöt összecsomoszolva, arra alkalmas erős vászonzsákban részletenként csavarással nyerhetjük ki a lét. Nagyobb mennyiség feldolgozásához megfelelő zuzót és sajtót használhatunk; ezekre nézve bővebb tájékozás szerezhető „Der Johaanis- ! beervveiu und die übrigen Obst- und Beerenweine,, j von H. Timm cimü német munkában. (Stuttgart, 1906. ! Eugen Ulmer könyvkereskedése,.) Fontos dolog, hogy i a ribizke érett legyen a leszedéskor s miután egyenetlenül szokott érni, szükséges azt válogatva szüretelni. Azt is ajánlják, hogy a leszedett ribizkét ne dolgozzuk fel azonnal, hanem néhány napig hagyjuk szikkadni, mintegy utóérni. A ribizkemust cukor- és savtartalmának szabályozásához ismernünk kell az eredeti cukor- és savtartalmat, amit hozzávetőleg ugyanúgy határozunk meg, mint a szőlő mustjáét szoktuk. Tájékozásul megjegyezhetjük, hogy átlagosan a ribizke mustjának | cukortartalma 6 százalékos, savtartalma pedig 2 szá- ) zalékos szokott lenni. Ilyen összetétel mellett a must egyrészt élvezetre nem kellemes, mert igen savanyu, másrészt a belőle származó bor nem állandó, nem tartós, mert igen kevés szesz van benne. Hogy tehát kellemes és tartós italt nyerjünk, az úgynevezett Gall- féle eljárást alkalmazzuk, amit mellesleg mondva Rendkívül jutányosán, gyári áron alul eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig: 1 darab Rapid kút 6 méter rézcsővel, 1 darab 2-ős, és 6 darab 1-es különböző nagyságú resicai acél eke, 5 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab répa kapa, vasboronák, répa vágók, szecskavágók, tengeri morzsoló, 1 darab Kalmár rosta, 2 darab cséplőgéphez való keményfa mentőszekrény és 2 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3 sz. a. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szakirodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz. 254 3—1
