Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)
1909-08-27 / 35. szám
aug. 20. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal vényeivel kimutatta, hogy az ekként müveit felső talajrétegben, bármiként munkáljuk is azt régi eszközeinkkel, sok üres hézag keletkezik, a melynek levegője a taiaj kiszáradását segíti elő; másrészt ez a megbolygatott felső réteg, a mely a szántás által az első talajtól elszakadt, szinte a levegőben függ, a mely laza kapocs folytán a hajcsöves állapot a két réteg közt meg lévén bontva, a föl- és leszivárgás procesz- szusa nem érvényesülhet. Campbell újabb földmunkáló-rendszerének a célja az, hogy a föntemlitett hibákat kiküszöböljük ; más részt, hogy a természet fölkínált s könnyen hozzáférhető elemeit, a vizet, napfényt s levegőt terményeink sikere érdekében, mentül jobban kihasználhassuk. Campbell a felső és az alsó földréteg szántása által megbontott kapcsát az általa föltalált talajtömörítővé^ létesíti, a talaj vizfoghatoságát s viztartóképességét pedig azáltal viszi végbe, hogy a felső talaj felszínét 1—2 hüveiyknyire alkalmas talajművelő szerszámmal (tárcsás boronával s fogas boronával) porhanyós állapotba hozza. Ezen porhanyós rétegben a hajcsöves- ségi állapot meglévén bontva, a talaj által elnyelt viz el nem párologhat, másrészt e porhanyós felső réteg az eső vizét könnyebben elnyelheti. Ezen ideális talaj- állapot folytán a levegő és meleg is könnyen hatolthat be a talajba, a bomlás munkája és a talaj nitrifikációja szabadon indulhat meg. Ezzel a földműveléssel lehetővé tehetjük azt, hogy növénytermelésünket biztosabb alapra helyezhetjük, jövedelmeinket állandósíthatjuk s gazdálkodásunk kockázatát a minimumra redukálhatjuk. Eszakamerika száraz vidéke n ennek a művelő rendszernek alkalmazása már általános. Sok százezer acre területen alkalmazzák rendszeresen s van vidék, a hol jó termést arat le a gazda ott, a hol eddig a közönséges műveléssel sikeresen gazdálkodni teljesen lehetetlen volt. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kellő körültekintéssel magáévá tette ezen földművelő rendszer propagálását, megbízást adott a múlt évben megjelent angol munka magyarra való lefordítására ; egyúttal egy ülésen elhatározta, hogy az ország különböző részén kísérleteket fog tétetni. Ilyen kísérletező pontja az országnak a debreceni m. kir. gazdasági akadémia kísérleti tere is, a hol a kísérletezést az akadémia nagy- tudásu, érdemes igazgatója, Kerpelyi Kálmán vezeti az akadémia lelkes és szorgalmas tanári karával. A kísérletek eredményének megtekintése céljából az 0. M. G. E. növénytermelő szakosztálya a minap kirándulást tett a debreczeni gazdasági akadémiába s meggyőződött arról, hogy a rendszernek szembeötlő az eredménye. A talaj viztartalrna a kísérletek minde- nikénél a Campbeli-féle elmélet mellett szól. A kísérletek közül néhány eredményt a követ- i ! kezükben ismertetek : Egy tavaszszal megszántott parcellán az egyik rész megszántatott s bevettetett, a má- i sik rész szántását és vetését duplex-fogasokkal végezték. Az eredmény a fogasolt parcella javára dőlt el, í mert a fogasolás által képesek voltunk egy kataszteri hold területen 60 cm. mélységig 1470 hektoliterrel több j vizet felfogni s megtartani, mint a nem fogasolt területen. Egy másik esetben egy lekaszált takarmány- j rozstarló azon parcelláján, melyet a lekaszálás után ! egy hét múlva szántottak föl s tömörítővel megdolgoztak 1120 hektoliterrel több vizet tartalmazott 60 cm. mélységig egy katasztrális hold terület, mint az a parcella, a melyet a lekaszálás után csak négy hét múlva s régi művelés szerint szántottak föl és vetettek be. Ugyanezen területen egy parcella, melyet a lekaszálás után egy hétre szántottak föl, tárcsás boro- I nával megjáratták, s tömörítővel megdolgozták, egy | kataszteri hold területen, 60 cm. mélységig 1640 hl. ! vízzel többet tartalmazott, mint az a parcella, a melyet ! csak négy hét múlva szántottak föl és vetettek be régi J módon. Ha a második példában fő-hozott esetben a [ földet a tömörítő után nem fogasolták meg, akkor a vízveszteség egy kát. holdon 60 cm. mélységig 700 ! hektót tett ki. Tehát minden esetben sikerült a talaj vízkészletét növelni a Campbell-féle műveléssel. Ezen első kísérlet sikere alapos reménységet nyújt arra, hogy a Campbell-féle művelés bizonyos körülmények között és pedig kiváltképp a könnyebb müveletü talajokon be fog válni és vele a magyar gazda egy oly fegyvert kap a kezéhez, a melylyel a szárazság ellen sikerrel megküzdhet. Szénatermésünk fokozása. Ha a nyugati államok statisztkai adatait böngész- szük, elképedve fogjuk látni, hogy az ottani rétek tér mése kétszer-háromszorta nag}mbb, mint a hazai réteké, aminek nem egyedüli oka a mi mostohább éghajlatunk, de oka leginkább az, hogy mi rétjeinket sehogysem ápoljuk, semmiféle gondozásban nem részesítjük, holott bizonyos dolog, hogy az a rét, amelyet ellep a moha, amelyet folytonosan csak kaszálunk, de a talaj termő- képességét nem ápoljuk, értékéből folyton vészit és hozama hovatovább csökkeni fog. Pedig a rétek termőerejének .fokozása igen nagy fontosságú tényező minden gazdaságban, mert nagy terméshozamok esetén nagyobb állatállományt tarthatunk, több trágyát termelhetünk, s ennek segélyével nagyobb mennyiségben adhatjuk vissza szántóföldjeinknek a piaci növények által elvont tápláló anyagokat. A rétek termésének fokozása sem nagy fáradságba, | sem nagy költségbe nem került, csupán avval az eszmével kell megbarátkoznunk, hogy semmiféle talaj sem teremhet örökösen anélkül, hogy valamely tápláRendkívül jutányosán, gyári áron aiu! eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig; 1 darab Rapid kút 6 méter rézcsövei, 2 darab 2-ős, és J darab 1-es különböző nagyságú resicai acél eke, 5 darab 2-ős és 2 darab 3-as kelő, 1 darab répa kapa, vasboronák, répa vágók, szecskavágók, tengeri morzsoló, rögtörő vas henger. Felvilágosítás szerezhető a kiadóhivatalban. 254 3—1
