Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32–35. szám)
1909-08-27 / 35. szám
6-ik oldal GAZDAK lékot ne adjunk neki. amelyből újabb a nyagot termelhet. Egyik leghathatósabb módja a rétek termésének fokozására az őszi boronálás. Ha ezt elmulasztjuk tenni, a rétek annyira bemohosodnak, hogy a levegő, az esővíz behatolása nagy mértékben akadályoztatik, s ezáltal is a termés lényegesen csökken. — A réteket minden őszszel éles boronával kell keresztül-kasul hasogatni, hogy ezáltal egyrészt a mohát eltávolitsuk, másrészt az esővíz és hó lé behatolását lehetővé tegyük, de meg a gyökereket is uj sarjadásra serkentsük. — Mennél mélyebben, mennél jobban tudjuk ezt a műveletet keresztülvinni, annál bizonyosabban elmaradhatatlan a hatás. Tápláló anyagokat is kell azonban a rét talajába juttatni, ami elkerülhetetlenül szükséges, különösen abban az esetben, ha a rét nem áradásos. — Erre a célra a legmegfelelőbb a szuperfoszfát és a ti ágyaié. Kát. holdanként a boronával felhasogatott talajra tehát őszszel 150 kg, szuperfoszfátot szórunk ki, azután pedig hígított tragyalével öntözzük meg. Ilyetén módon bizonyosan kétszeres termést fogunk már a következő évben elérni, de ez eljárásnak három évre terjedő hatása van. — Ha trágyalé nem állana rendelkezésünkre, úgy a szuperfoszfát egymagában is nagy eredményeket fog felmutatni, mert a réti talajokból leginkább a foszfor hiányzik. K—y. A tőzegről. Magyarországon igen sok helyen nagy területeket foglal el a tőzeg. A legnagyobb ezek között a Balaton Keresztturtól Boglárig, a fonyódi hegyet megkerülve, a Balaton partja mentén terül el és délkelet felé kiágazó öbleivel együtt véve, mintegy 16.000 kát. hold kiterjedésben összefüggő, helyenként 3 méter mélységű, tőzeg telepet alkot. A tőzeg, mint ilyen különösen két szempontból érdemel figyelmet : először, mint almozásra alkalmas anyag, másodszor mint tüzelő szer. Mint fertőtlenítő anyag csak mint mellékes körülmény vehető figyelembe. Hazánkban igen sok vidéken mostoha szokott lenni a szalma termés. Ilyen vidékeken a tőzeg-alom megfizethetetlen szolgálatokat tehet, ha azt olcsón lehet beszerezni. Már pedig tekintve, hogy a tőzeg felszivó képessége sokkal nagyobb, mint a szalmáé, s tekintve, hogy csak a fentebb említett területen is nagyon sok millió mm. tőzeg aknázható ki, tehát olcsón lesz beszerezhető ; ezek folytán a szalmaszegény vidékek marha tenyésztése sokkal nagyobb lendületet vehet, amit eddig a szalma hiány akadályozott. Ami a tőzegnek, mint tüzelő anyagnak használatát illeti, ebből a szempontból még az említett alkalmazásánál is fontosabb. Az említett területről vett minták olyan magos tüzelő képességüeknek bizonyultak, hogy a bükkfánál 10—15°/o al több meleget fejlesztettek és némely esetben az esztergom vidéki barnaszén fütőképességét is elérték. aug. 20 Most, mikor hazánkban a fa kitermelés olyan nagy mérveket öltött, hogy hová-továbfc oda jutunk, hogy már fánk sem lesz ; mikor a szén is ijesztjő módon lesz kiaknázva s nem messze van már az idő, amikor szenünk sem lesz már, nem lehet közömbös reánk nézve, sőt örvendetes, hogy ezekben a nagy kiterjedésű tőzeg telepekben, ebben az esetben, hathatós támogatókra találunk. A fertőtlenítésre való tőzeg port végre akkor nyerjük, amikor azt megszáritva a tőzegmalomban őröljük. Ezt kirostálva, nyerjük a port, a többit pedig, a durvább részét, mint almot lehet felhasználni. A tőzeg por alkalmas árnyékszékek fertőtlenítésére. Nagy felszivó képességénél fogva minden szagot magába szív, úgy, hogy azok az egészségre megszűnnek ártalmassá lenni. Az ilyen nagy tőzeg telepek kiaknázását, egységesen kellene végezni. Örömmel értesülünk, hogy a földmiveiésügyi miniszter erre nézve már megindította az akciót. Mindenek előtt a telepek tanulmányozását rendelte el. Csak azután ez az üdvös dolog is meg ne fulladjon a sok tanulmányozás folytán. Külföldi káposzta magyar piacon. A magyar, de különösen a budapesti piacon újabban mind több tért hódit a külföldről hozott káposzta. Furcsa és szinte érthetetlen tünet ez, különösen azért, mert a káposzta nem is a közeli külföldről kerül hoz- zánk, hanem jó messziről. Utána jártunk a dolognak és a következőket sikerült megtudnunk. A káposztát Hollandiából hozzák, ahol különösen teugermelléki vidéken s a szigeteken termesztik. Az ára ott állítólag oly alacsony, hogy a nem is mérsékelt fuvardijat és vámköltséget elbírja s még mindig elég olcsó — mint más évben. Ez idén azonban nagyon drága s száz darabonként 40—50 koronáért kerül forgalomba, vagyis oly áron, amelyet a magyar káposztával elérni nem, vagy alig lehet. A közönség ily áron is szívesen veszi. A hollandi káposzta térfoglalása évről-évre jelentékenyebb s ma már az elárusítók 400 -500 vasúti kocsirakományra becsülik az évi behozatalt. Ennek az elszomorító állapotnak magyarázatául a S kereskedők azt tartják, hogy a hollandi káposzta tö- möttebb, ellentálióbb a magyar káposztánál, nem oly vizenyős, mint emez és ennél fogva édesebb is. Van azonban magyar káposzta, amely teljesen pótolja a hollandit ez különösen a Tótiuegyer, Stomfa és Nagy- lévárd vidéki, amelyből azonban ilyenkor, mint általában az egész magyar káposzta-termésből, alig kerül számottevő mennyiség a piaci’a. Végül az az előnye van a hollandi káposztának a magyarral szemben, hogy amaz kifogástalan csomagolásban és válogatva, osztályozva érkezik hozzánk, amit a magyar termésről csak a legritkább esetben lehet elmondani s
