Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)
1909-07-30 / 31. szám
jnlius 30. GAZDAK LAP 7-ik oldal elkészülni. A szakadatlanul sürgetett munka minden egyes esetben felületes, a mütrágyázó munkásokat ellenőrző közegek ilyenkor csak azon vannak, hogy az amúgy is elkésetten beérkezett műtrágyákat minél sietősebben elszórogassák. A szétszórás precizitást igénylő mivelete ily esetekben sohasem lesz egyenletes ; az elvetett gazdasági termék s az elszórt mü- trágyaanyag között az egyenletes megoszlás aránya csupán az uradalom jó intenciója marad, inig a valóságban a műtrágyázás mivelete az emilyen-amolyan szétszórással együtt teljesen saját jó sorsára van hagyva. A mütrágyatermékféléknek ilyen egyenlőtlen, mondjuk rendszertelen szétszórogatása, nemcsak hogy a várt termésnek nem használ, hanem, annak esetenként hátrányára van. így mindjárt egyebek közt a földeken egyenlőtlenül elosztogatott kainit, ott, ahol vastagabb rétegben kerül a talajra, valóságos kéreg nemű lerakodást alkot. Ezen a kérges felületen a zsenge növényzet csupán gyötrődéssel képes áttörni, átvergődni. Az ilyen területen helylyel-közel sárgás, csenevész növényzetet találunk aztán, amit hajlandók vagyunk a műtrágya hasznavehetetlenségének tulajdonítani, holott műtrágyázásunk felületes, hogy ne mondjuk éppen tájékozatlan munkája volt az, amely ilyen csenevész foltokkal jócskán tarkított táblákat szolgáltatott a „bőven“ mütrágyázott máskülönben is „prima“ területen. A műtrágyával ilymódon kísérletezők legtöbbje, a termés mérlegének évi lezártával kijelenti, hogy ő bizony többé nem mütrágyáz ; igy legalább megmarad az a költsége, amit mütrágyauemek beszerzésére fordított. Arra persze a legritkább esetben gondol, hogy a hiba a műtrágyázásban kereshető s nem egyéb tényezőben. Tájékozatlanságról tanúskodik a következő eljárás is. A burgonyát bőségesen kaiuitolják, miután tudvalevő, hogy a kapásnövények közül a burgonya pár cxcellence „káli“-növény. Tagadhatatlan, hogy a kálisó a burgonyának valóságos jótéteménye ; ám a burgonya földjeit azzal busásan mütrágyázó az eredménytelenség fölött módfelett elcsodálkozik, holott egyszerűen számításon kívül hagyta a növénytápanyagok úgynevezett minimum törvényét. A burgonyának nemcsak kálisóra, hanem foszforsóra és nitrogénre is szüksége van ; ha e két utóbbit mellőzzük, e mellett pedig a talaj esetleg més-zben is szegény, valósággal nitrogénéhségben pusztul el a termék. Ez esetben hasztalan káliztunk bőségesen, a gumók aprók, ráncosak, vizenyősek, sőt szappanos ízűek lesznek. Jelen esetben a mütrágyatermék helytelen alkalmazása s nem maga a trágyaanyag minősége volt megint a hibás, amint pedig azt nem egy esetben feltételezni szeretnök, hogy igy bennünket szemrehányás ne érjen. Az ilyen és ehez hasonló téves következtetésekért nem egy gazda és uradalom busás összegeket volt kénytelen elfecsérelni. A tőlünk nyugatra eső kultur- állainokbun, ahol a talajmivelés sokkalta alaposabb mint nálunk, ahol a föld nem áhítozik épen oly rettenetes éhséggel a káli és foszfor után, a műtrágyázás terén oly tájékozatlansággal, mint aminőt nemcsak hazánkban, hanem az agrikulturájára oly rátartós Ausztriában látunk, találkozni alig fogunk. Ahol egyszer a talaj megszokta a káli jótéteményeit, a kálizást pedig báminő oknál fogva, időnként abbahagyják, a talaj óriási abszorbeáló képességénél fogva, a káliszükségnek kiszolgáltatott talaj növényzete valósággal megbetegedési tüneteket mutat. Ez a nagyarányú abszorbeáló képesség sok gondot és körültekintést igényel a kálizás Műveleténél. A talaj káliabszorbeáló képességének tüzetes megállapítása ma is agrikulturkémiai vizsgálatok állandó tárgyát képezi. Annyit e téren már eddig is megállapítottak, hogy ahol kálival csupán keveset műtrágyádnak, ott a csekély mennyiségű kálizás nem sok eredménynyel járt. Megfelelő intenzivitásu talajmivelés mellett az egyes növények szükségleteinek kipuhatolására kétségtelenül mélyreható gondot kell fordítani, ha azt akarjuk, hogy a föld hozama emelkedésről s a befektetett tőke kamatozásról tegyen tanúságot. Aki saját, földjén fogja az ebbeli kísérleteket foganatosítani, az mihamarább tisztában lesz talaja és növényzete szükségleteivel egyaránt; ha talán e mellet különös figyelmet szentel a tápanyag minimumának követelményeire is, sohasem fog a mütrágyatermékek célsze- rütlensége, vagy épen hasznavehetetlensége fölött keserű könnyeket hullatni. Gyulai Gy. Károly.|| Mit írnak az újságok? A politikai fegyverszünet alatt csak a sajtóban folyik tovább az ádáz küzdelem a bankosok és a bank- közösség hívei között. S noha nincs hiány a mérges hangban, az egymás lekicsinylésében, úgy látszik, hogy a sajtókampagneban is kezd a kijózanodás mutatkozni. A hét szenzációját a levegő tenger meghódítása képezi. A La Manche csatornát végre Lesiotte francia léghajós átröpülte aeropiánjával és ezzel elnyerte a Dailly Maile 25.000 koronás jutalmát. F. hó 26-án délután, eddig ismeretlen okokból kigyulladt a Schlick-féle budapesti legnagyobb gyártelep és teljesen a lángok martaléka lett. Amerikai stilü vakmerő rablás esete is tarkítja az uborka szezont. — Budán a főúton levő Király-kávé- házba berontott tizenegy jól öltözött urias külsejű férfi, a kik detektiveknek adták ki magukat és felszólították a játékosokat, hogy a pénzüket adják át. A vakmerő szélhámosok azután a megfélemlített játékosok több ezer koronára rugó pénzével elmenekültek. A rendőrség keresi az áldetektiveket. Hasznos tudnivalók. Takarmányrépafajták értékmegállapitása. A takarmányfajták használhatóságát, főleg három körülmény szabja meg : termő képessége, eltarthatósága és hogy
