Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)
1909-07-23 / 30. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA julius 23 Arad, Szeded, Győr városok hatóságai, tehát a városok mint erkölcsi testületek kebelébe egy olyan kivihető eszme érlelődött meg, mely egyrészt a fogyasztó közönség érdekét védné meg azáltal, hogy zöltségter- melö telepeket rendeznek be, oly célból, hogy a lakosság olcsóbb, a hatóság által megállapított áruhoz fog jutni, másrészt a lakosság szegénysorán osztályának állandó munkát, kenyeret biztosit. Nincs kétség az iránt, hogy ez eszme mihamarább testet ölt s az is bizonyos, hogy ez a mozgalom átterjed más városokra is, mert nincs az országban egy jelentősebb város „sem, ahol a bolgár zöldségtermelők ne uralnák a helyzetet kényük-kedvük szerint; és mert ezek azok, akik nemcsak a közönséget zsákmányolják silány, értéktelen áruval, hanem még a hivatásos kertészek jövőjét és tekintélyét is aláássák, megérdemlik azt az eljárást, azt a fegyvert, amely- lyet a fogyasztó közönség képviselője, a hatóság ellenék használ. A városi konyhakertészeteknek csak az lehet a céljuk és az legyen a rendeltetésük, hogy a mindennapi szükséges főzeléket nagy tömegben, tehát külterjesen művelve állítsa elő, mivel oz felel meg a célnak s ez az eljárás igényel kisebb befektetési tőkét. Ilyenformán az amúgy is hazafiatlan s csak csekély adóalanyul szolgáló bolgár zöldségtermelők (nem kertészek) mihamarább ki fognak szorulni s így a hivatásos kertészek is jobban boldogulhatnak, mert a kényesebb igényű, különleges zöldségfélék termelése a kezekben marad. Hogy a városok konyhakertészetei mennyi hasznot fognak hajtani, azt előre jósolni nem lehet, de A szomszéd vígan fütyörészve, jókedvűen ballagott a falu felé, a közel város magaskémé *yü gyáraiban pedig megszólalt a munkaszünetet jelző kürt s a gyárakból csak úgy özönlött a kormos, semmivel sem törődő munkás nép. Azon vitt el az u*juk, a dűlő utakon, a szántóföldek mellett, a hol Bardocz Pál nógatta az ökreit. De ra sem hederitettek, meg sem áltak a szikkadt és munkát váró földek szélén, nem értették meg az anyaföld panaszát. Azután elcsendesül a tájék, csak az öreg Bar- dócz nógatása szólt bele a csendbe, a mint költö- gette a Tündért. Hiaba költögette, az bizony nem kelt fel többé s a másik a Csákó is, alig hogy betudott cammogni Bardóczczal a faluba. Antal Gábor. | leszögezhetjük azt a. tényt, hogy veszi teái semmi esetre sem fognak ; mert az bizonyos, hogy a földek ; jgy jobban értékcsüluek, a lakosság olcsóbban jut jó főzelékhez, a munkásnép kenyérhez jut és tanul munkái, szorgalmat, mely már magába véve is nagy er- l kölcsi haszonnak az alapját képezi. Egy régibb eszme válik tehát valóvá, mely a töb- I bak között a magyar konyhakertészek megújhodását fogja eredményezni ; noha bizonyos, hogy még igen i sok tennivaló lesz arra nézve, hogy a bolgár uralmat a zöldség'ermelés terén a magyar váltsa fel ; de kezdetnek, kiindulásnak a bolgár csomó megoldásának radikális módja gyanánt mugodt lélekkel lehet üdvözölni az eszmét. Csérsr Gyula. Néhány szó a vizi szárnyasok koppasztásáról. Minden termelő és tenyésztő, termeljen avagy tenyésszen bármit, a létérti küzdelem, a kínálat és szükséglet alakulása, szerint kénytelen, ha élni, boldo- í guini óhajt, olyan anyagot előállítani, amit, ha az ér- ; tékesitliető, azonnal haszonnal is tud eladni. A fojíet- : len, kicsiny, egyszóval II. osztályú anyagot nehezebb j értékesíteni és emellett a kevesebb e!'(-mértékért, eladott anyagok értékesítés« mellett tiszta haszon nein j is marad. Haszon, tiszta jövedelem csak az olyas j anyagok és tárgyak értékesítéséből származik, amelyek keresettek és fejlő,döttségüknél fogva a kínálatnál győztesek maradnak. Örömmel vettem és veszek részt a magas kormány és társulatok abbeli tevékenységében, amely a kisgazdák állatállományának nemesítését és testi fejlődését, igyekszik előbbrevinni. Azonban uton-utíeien, amidőn latom a teijes csapasz, elgémberedett libákat és kacsákat, fájdalmasan érint a csalódás, hogy pillanatnyi haszon élvezetéért képes még arra is a magyar gazdasszony, liba- és kacsaállományát örökre tönkretenni és önmagát a jövedelemtől megfosztani. Tagadhatatlan hogy a vizi szárnyasok tenyésztésénél egyik legfőbb jövedelmi forrás a toll, azonban ezen anyagot úgy állítsa elő a tenyésztő, hogy annak termeléséből kifolyólag fogyatkozás, avagy testi visz- szafejlődés ne hároinoljon állományára. A tolinak mint tudjuk, az a hivatása, hogy a testet védje a hideg elleti, ezenkívül egyes baromfiaknál a helyváltoztatás szerve is. Tehát többé-kevésbbé kettős feladata van a tollazatnak, s mint ilyen szintén kopásnak, pusztulásnak van kitéve. A természet a pótláson bölcsen a vedléssel segít, aminek következCsak ezen védjegygyei valódi ! ! segitöszer a Vitális-féle SERTÉS TAPPOR Felülvizsgálva és sokszorosan kipróbálva! A sertésnevelés és hizlalás terén felülmúlhatatlan Az állat gyomrát erősíti, emésztését, étvágyát rendben tartja, tehát az állatot egészségesebbé és a betegséggel szemben ellcnailóbbá teszi. Rendkívüli jó hatással van az állat növekedésére és hízására. Kezelése egyszerű, használati utasítás minden csomagon van. Csak ezen védjegygyei valódi! Kapható a legtöbb kereskedésben. Kis csomag ára 40, nagy csomagé 80 fillér. Közvetlen megrendelések : Vitális-féle sertés tápporgyárKovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye) intézendők. 53—3
