Gazdák Lapja, 1909. július (8. évfolyam, 27–31. szám)
1909-07-23 / 30. szám
.iuliuF 23. GAZDÁK LAPJA 5-ik »Ida tébeii uj köntöst kap az áiiat. Azonban a tollazatnak ujjal letnüő kicserélési? lassan történik, alig észrevehetően s mégis látni lehet, hogy a vetílés az állat életműködésére nagy hatással van. Szünetel a toj;s- termelés, a testi fejlődés, hogy a tollazat kifejlődését végezhesse a szervezet. Amint látjuk tehát, a szervezet a vedlés alkalmával igénybe lesz teljes mértékben véve, mi történik most egy fejletlen szervezettel, ha az fejlődésének tartama alatt kényszerítve lesz a tollazat ismételt f ej - Illesztésére. Bizony annak növekedése, fejlődése megszűnik, megszűnik a petefészek fejlődése is. Következménye a fiatal állatok kopasztásának mesterséges utón a Termelés csökkentésének előmozdítása. Neroze- dékről-nemzedékre a test kisebbedül, a tojástermelés csökken, a korai, téli tojóképesség mind későbben áll be, teh.it a teljes visszafejlődés fog bekövetkezni. Láttam libát, kacsát teljesen kifejlődött állapotban, előbbi közepes tyuk-, utóbbi esirkenagyságu voit. Ott láttam azt is, hogy nyáron a nap felégette, késő őszszel a hideg marta a még fejletlen, egész csupaszra tépett állatokat. Láttam tavasszal azután a tojásokat is. A kacsáé jérce, a Iádé kis kacsatojásnak volt mondható. Hiábavaló erőlködés a keresztezéssel való javítás, testi fejlődés előmozdítása, ha már julius végén látni fiatal koppasztott viziszárnyasokat. Bátran mondhatom, hogy nem árt a silány táplálkozás annyit a fiatal állatoknak, mint azoknak idő- előtti egész csupaszra való koppasztása. A leghelyesebb eljárás az, a midőn ősszel az állományból ki lesz választva a tenyésztésre alkamas törzs s ez egyáltalán nem, mig a többi, a piaci áru lesz c.-ak megkoppasztva. Még itt is kímélni kell az állatot, szárnya aló! az azokat tartó tollazatot nem kel! kitépni, különben szárnyszegett lesz az állat, mennyit fog szenvedni, azt folytonosan megszokott helyére teszi s az lecsúszik oldalairól. Kerülni kell a csupaszra tépést is, mert az időjárástói különben igen sokat fog szenvedni az állat. A tenyésztörzseknél pedig egyáltalán nem, avagy ha az egyenek már 2—3 évesek, csak gyengéd köp- paszíast lehet és szabad végezni, különben híres és keresett pepineriát sohasem lesz módunkban kitenyészteni. Bem Lajos. Az őszi rozs. A homoktalajok leghálásabb őszi gabonaféléje kétségen kivü! az őszi rozs s egész nagy homok vidékek vannak, ahol búzát nem-, hanem csak rozsot termelnek. De sőt I nemcsak a homokon, de a kötött talajú gazdaságokban is nagy jelentősége van a rozsnak s nincs gazdaság, amely rozs nélkül meg tudna lenni. Rozsot minden gazdaságban kell vetni, S mégis azt látjuk, hogy gazdatársaink rendkívül | kicsiny rozstermésekkel beérik s alig tesznek valamit a rozstermés fokozására, holott alig van növény, amely jobban és biztosabban hálálná meg a jól elkészített, jó} megtrágyázott talajt, mint épen a rozs. Termésátlagai csupán azért alacsonyak, mert rendesen a leginkább kiélt talajba kerül, abba, amelyikből az előző növényzet i már minden tápanyagot kiélt s amelyet mégsem látunk el újabb tápanyagokkal, amelyek a rozs erőteljesebb fejlődését biztosítanák. Hagyján ez akkor, amikor a rozsnak nincsen ára ; olyankor az elvetett maggal a gazda nem sokat reszki- roz s megelékszik, ha a két háromszoros terméssel a ház szükséglétét fedezi. Ma azonban, amikor a rozsnak is 20 — 21. -korona az ára, nem lehet a gazda csupán olyan nagy terméssel megelégedve, amennyi a ház j szüségletét fedezi, hanem oda ked törekednie, hogy nagyobb termése révén feleslegét eladhassa, hogy igy a befektetett nagyobb tőke megtérüljön. S ez könnyen í lehetséges, ha egyrészt talaját jól megműveli, másrészt I szuperfoszfát alkalmazásával biztosítja a nagyobb termést. Azért nem mondom istállótrágyával, mert hiszen, ha volna istáiiótrágva elegendő mennyiségben, szívesen I alkalmazná azt a gazda a rozs alá is, de nincs, éppen j azért keiül a rozs rendesen trágya szegény talajba. ' Vannak a rozsnál igényesebb növények, azok alá kerül | az istállótrágya. Nincs növény, amely bizonyosabban meghálálja j a szuperfoszfátot, mint a rozs. — Ha csak egy mm.-vál ■ ad nagyobb termést a trágyázott, mint a trágyázatlan, már 100 százalékos jövedelmet ad, mert az alkalmazott szuperfoszfát ára felét sem teszi ki a rozs mai árának. De nem egy mázsával, hanem rendesen 2—3 1 mázsával fokozza a termést s igy sokszorosan adja j vissza azt az összeget, amibe a szuperfoszfátozás ke- j rü!. — Nincs arra eset, hogy a szuperfoszfát hálátlan maradjon a rozsnál, ezer és ezer kísérlet bizonyítja,- tehát önmaga ellen vét, aki rozsföldjeire nem alkalmaz szuperfoszfátot, amelyből magyar holdanként 100—150 kg.-t kell kiszórni a vetőszántás előtt. Homoktalajon azonban a szuperfoszfát egymagá- 1 bán nem elegendő, mert a homoktalajok káliban is | nagyon szegények, már pedig a szuperfoszfát is csak i akkor fejtheti ki hatását, ha elegendő káli tápányag is | áll a növény rendelkezésére. — Homoktalajokon tehát Poszvék Nándor Gazdasági Szakirodája Szatmáror „GAZDÁK LÁPJA“ szerkesztősége és kiadóhivatala Üzletágak: Birtokok adás-vételének közvetítése. — Kölcsönök közvetítése, — Konvertálások. Szakértői véleményezések. — Fuvarlevelek, számlák felülvizsgálata. Termények és állatok bizományi adás-vétele. — Mezőgazdasági gépraktár. — Gépek és mindenféle gazdasági szükségleti cikkek beszerzése.
