Gazdák Lapja, 1909. június (8. évfolyam, 23–26. szám)
1909-06-25 / 26. szám
jun. 25.- GAZDaK lapja 5-ik oldal. fogva a társadalmat arra, hogy alkalmazottait keresetképtelenség esetére nyugdíj utján biztosítani igyekezzék. Evek óta felszínen van az a kérdés, hogy az állam minden polgárának nyugdíjbiztosításáról gondoskodjék. s tényleg sokat haladtunk e téren az utóbbi időben úgy az ipari, mint munkás biztosításokkal. Addig azonban, mig az állam valamennyi polgáráról gondoskodni tud, sok parlamenti vita fog még lefolyni, sok szegény magán hivatalnok fogja még gondterhesen tölteni kifáradt munkája után a nyugalomra rendelt éjszakát, és sok szerencsétlenül járt s elaggot tagja lesz még a társadalomnak, ki egy hosszú élet becsületes munkásságának jutalmaként a mindennapi kenyér gondjaival küzdeni lesz kénytelen. Addig tehát meg kell elégednünk azzal, ha nagyobb magán vállalataink-, uradalmainknál látjuk a jóakaratot arra, hogy alkalmazottaik ny ugdij ügyét ők maguk rendezni igyekeznek. Tagadhatatlan, sokat segítenek a helyzeten a biztositó intézetek, valamint egyes osztályok saját erejükből megalkotott nyugdíj intézetük. Elsőnek azonban nagy hátránya az, hogy rokkantság, tehát épen véletlenül beállt munkaképtelenség esetére nincs védve a fel, amikor a még mindig esedékes dijak fizetési kötelezettsége még tetőzni fogja a bajt, az utóbbi pedig csak egyes hivatás osztályait öleli fel, tehát védetlenül hagyja az ezeken kivül állókat. Nagy hézagot pótolt eddig -egy külföldi biztositó intézmény, a magán hivatalnokok nyugdíj biztositó intézete, mely azonban mint idegen intézet, még sem elégíthetett ki bennünket. Ezek a viszonyok indítottak most egy pénzcsoportot arra, hogy a hiányok pótlására biztositó intézetet alakítson azzal az egyetlen hivatással, hogy a nyugdíj biztosításokat általánosságban eszközölje s módot nyújtson a társadalom bármely rétegében működő tagjának, hogy viszonyai és igényeihez képest tetszés szerinti nyugdijat biztosítson magának, előre meghatározott életkortól kezdve, vagy rokkantság esetére, tetszés szerint kombinálva a feltételeket. Szűk e helyütt a terünk arra, hogy ez uj intézmény feltételeinek részleteivel foglalkozzunk, sőt nem is képezi az célunkat, annyival azonban tartozunk az j intézmény humánus céljának, hogy kezdeményezéséért ! elismeréssel adózzunk neki, mert vezetősége eleve ki- ! tárja azt, hogy a szép aei ürügyét kapzsiságra hasz- j nálja fel.-—~- -cA szőlő permetezéséről. A peronoszpora elleni védekezés ma már szinte | általános munkálata a szőlőnek, mindenki belátja szükségét, mindenki iparkodik a szabályoknak — nagy- | jából — eleget tenni. A rézgálic, helyesebben az oldható réz pedig az egyetlen elismert szer a szőlőnek ezen ádáz ellensége ellen, amelynél jobbat és biztosabbat | 25 éves kísérletek, miket világszerte végeztek a legkülönbözőbb anyagokkal, sem birtak elővarázsolni. Mégis, mintha a bizalom a réz abszolút haté- ! konyságában az utolsó években megingott volna. Év- ről-évre hol az egyik, hol a másik vidékéről a bortermelő világnak hallunk oly peronoszporajárványról, j meiylyel szemben nemcsak a megszokott háromszori, ' hanem 4—5 szőri permetezés elégtelennek, hogy ne j mondjuk, hatástalannak bizonyult. Németország egyik | bortermelő helyén, hol a szőlő értéke igen nagy s igy ' a permetezésre fordított költség igazán .számba sem | jön, minduntalan hallani oly esetekről, hogyr a leglel- I kiismeretesebben végzett öt és többszöri locsolás da- j cára uj ültetések kipusztultak és régiek termése meg- | tizedeitetett. Franciaországban nemcsak a modern szőlőkultura, de ennek betegségei és az ezek ellen való védekezés őshazájában, tavaly volt megint olyan esztendő, amikor egész országrészek szüretjét viselte meg a peronospora. De nem kell oly messzire mennünk példákért. Nálunk is alig múlik el olyan év, hogy hol itt, hol ott, majd Fehérmegyében, majd Be- regben vagy leggyakrabban az Alföldön, ne számoljanak be a tudósítások oly járványról, meiylyel szem- j ben „az emberi tudomány és igyekezet“ meddőnek ! bizonyult. Vájjon a rázgálic, ili. rézbe vetett reményünk ! hagyott-e itt cserbe, vagy más körülményeknek tulajdonítható-e az, hogy egyik vagy másik gazdánál, esetleg egész községekben nem bizony ul teljes hatásúnak ? Kétségtelenül az időjárás, az atmoszfére pára- telitettsege, a hideg és meleg légáramlatok hirtelen változása nagyban hoz iájárul a permetezés preventív hatá ' ynataagai ...............................................—------ -____ I Magyar Sangeiiianscni gépgyár r.-í. j vasöntöde, gép- és rézöntöde BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám. I S^p^^oTal! szeszgyárak^és szeszfinomitók / teljes gépéSZÍ GÉPGYÁR, keményitö-syrup- és dextrin-gyárak ' b8f6nd0Z6S0. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. ji Nemzetközi szeszértékesitö-és erjesztö-kiálitás Becs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés.--------——-------rb«hbs—~“ "Ti ~~~ —— ~ _________________________________________„aiBISSü______ I
