Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)
1909-05-07 / 19. szám
ÜKijtlS I GAZDAK LAPJA 5-ik oldal. és felhígított tejjel, mivel a zsíros tejtől igen könnyen hasmenést kaphatnak, ami azután igen hamar végzetessé válhatik. A fenti keverék közé célszerű lesz még hozzákeverni kevés csalánt, lóherét, parajt stb., a zöldségféléket forrázott állapotban apróra vagdalva adagoljuk nekik. Szükséges lesz azonban már mindjárt kezdetben is arról gondoskodni, hogy a csibék eleségében némi váltakozás is legyen, m.ivel ezen esetben azok sokkal nagyobb étvágygyal fogják az elébük rakott takarmányeleségeket fogyasztani, mint akkor, amidőn folyton-folyvást egy és ugyanazt adjuk nekik. Így tehát célszerű lesz csibéinket még a következő tápanyagokkal is ellátni, úgymint: főtt marha-, borju- vagy sertésszivvel, tejben főtt rizszsel vagy tatárkával, friss juhturónak reszelt tojással való keverékével, tejbe áztatott feliér kenyérbéllel stb.-vei. Azonban ezen ele- ségek közé tanácsos lesz mindenkor kevés vagdalt zöld takarmányt is keverni. Ezenkívül mindenkor aprószemü kavics is álljon az állatok rendelkezésére, mivel ezt a csibék ösztönszerüleg szeretik szedegetni, es igen jótékonyan hat az emésztésre. A takarmányozás mellett nagy súly fektetendő még arra is, hogy a csibék előtt mindenkor friss és tiszta viz is álljon; célszerű a vizes edénybe egy-két rozsdás vasdarabkát vagy szöget is tenni, mivel a vas megakadályozza a kis csibék legveszedelmesebb baját, a hasmenést. Amilyen fontos a csibék etetésénél a zöldségfélék adagolása, épen olyan szükséges azokat hússal is ellátni, amiért is nem tudjuk eléggé ajánlani az apróra vagdalt főtt szivet vagy más egyéb húsfélét. Igaz, hogy a szabadban kifutókban tartott baromfiak a hustáplálék- nak egyik jelentékeny részét kapargálással fogják megkeresni, csakhogy ez még nem lesz elegendő, mivel a szabadban levő giliszták, álcák, rovarok stb. nem fordulnak elő oly nagy számban, különösen nem ott, ahol a baromíi állandóan jár és kel, hogy azok elégségesek lennének a huseleség teljes pótlására. A huseleség teljes vágj' részbeni pótlására a mesterséges rostos baromfieleségek, valamint a halliszt is szolgálhat. Itt azonban megjegyezzük, miszerint ezen mesterséges baromfieleségekkel igen óvatosak legyünk, mivel újabban annyi mindenféle ilyen takarmány jön forgalomba, különféle hangzatos elnevezések alatt, hogy a kezdő tenyésztő ezeknek igen könnyen felülhet. A csibéket fejlődésüknek első idejében óvni kell az időjárás viszontagságaitól is, mivel a hideg és az eső azok legnagyobb ellensége. Amiért is kora tavasz! szál, amidőn a hőmérséklet még kedvezőtlen, olyan tágas és melegebb helyeken kell a kotlókat tartani, ahol a csibéknek elegendő helyük van a mozgásra is. Igen ajánlatos a csibék felnevelésénél a kotlóboritók- nak használata, ezek vesszőkből font, csúcsos, fenék- néiküli, ritka fonásu kosarak ; előnyük főleg az, hogy napos, meleg helyeken állíthatók fel és alattuk a kis csibék macskáktól, valamint egyéb ragadozóktól védve \ a inak és azok alatt kényük-kedvük szerint kaparhatnak és mozoghatnak. A csibéknek épen úgy, mint valamennyi élő lénynek, világosságra, levegőre, melegre és jó táplálékra van szükségük. A növekedéssel beáll a táplálkozás fokozása, amiért is tanácsos a nagyobb állatoknál a lágv- eleség korlátozásával áttérni a szemeseleség etetésére ; j mindazonáltal szem előtt tartandó azon körülmény, hogy 1 ennek túl korán nem szabad beállnia, valamint az, miszerint ezáltal az étrend túl nehéz ne legyen, továbbá ■ az, hogy az állatoknak meghizniok nem szabad, hanem ; csak jó kondícióban kell lenniük. A libák és kacsáknál megjegyezzük, hogy azokat tulkorán nem szabad a vízre ereszteni, különösen akkor nem, ha a levegő is páradús, mivel ilyen esetben a végtagokban görcsök állanak be, amelyeknek gyógykezelése azután igen körülményes. Megjegyzendő még, hogy szűk területen mindig veszélyes sok baromfit tartani, mivel vész beálltával ilyen tenyészetben az állatok rakásra hullanak. Nélkülözhetetlen kellékek még a tisztaság úgy az ólban, valamint a kifutókban és kaparó helyeken, továbbá az ivóvíz és eleség is mindenkor friss és tiszta legyen, az utóbbiból ismét csak annyi nyújtandó, amennyit az állatok egyszeri etetésnél elfogyasztani képesek, mivet ellenkező esetben az az etetőkben meg fog romlani és mindenféle járványos betegségeknek csiraágyát fogja képezni. Az ólakat csak úgy tarthatjuk tisztán, ha azokat gyakrabban tisztogatjuk és állandóan szellőztetjük és legalább évente kétszer frissen kimeszeljük. Ha az itt felsoroltakat megszívleljük és szem előtt tartjuk, akkor meg lehetünk arról győződve, hogy fáradságunkat siker fogja koronázni. A drótféreg. A legnagyobb károkat a növényekben tavasszal a drótféreg teszi április-májusban és az őszi vetésekben ősszel. Gyakorlati gazdák azt áliitják, hogy a seRóth Bankház . = BUDAPEST. Bank - központunk ; VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű felvilágosítást. \ álaszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és búrházakra 10—75 éves törlesztésre 3«/o— 31/a‘Vo—4u/e—41/su/o-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket 11-od és III-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 50/o-al, esetleg öVsíVo-ai. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2Vs—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és Katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95°/o-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredménynyel. Az árlolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, személyi- és váltók ölesönt. Mindennemű be'- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szaaba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeküttetéseiuknei fogva legelőnyösebben bonyolítunk Je. —Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket lelveszünk.
