Gazdák Lapja, 1909. május (8. évfolyam, 19–22. szám)
1909-05-07 / 19. szám
6-ík oldal. GAZDÁK LAPJA május 7 kélyen vetett gabona sokkal kevésbé szenved a drót- j féregtől mint a mélyen vetett. Mert a vetés lehető sekély- sége mellett a szalmának csak kis része van a föld alatt, miáltal a drótféregnek kevesebb alkalom adatik 1 a szárrészek megtámadására, mig a gyökerek lerágása csak akkor veszélyes, ha azok nagy mennyisége rágatik le. Ha a vetőmag mélyen kerül a talajba, akkor hosszabb szárrészt bocsát a föld alatt, a melyen azután a föld felszíne alatt uj gyökereket nevel. Ha a növénynek ezen részét rágja el a drótféreg még j azon idő alatt mig a növénynek a magban lévő tápanyagra szüksége van, a növény elhal. Épen ezért olyan vidékeken, a hol a drótféreg nagyon el van szaporodva, sekélyen kellene vetni a gabonákat. Ezenkívül gondoskodni kell jó tál aj mivel éssel és megfelelő trágyázással a növény gyors keléséről és fejlődéséről, hogy ezáltal a károkat csökkentsük. Répánál még egy jó korai kapálással is segíthetünk. Gyakor- ! lati répatermelők azt tapasztalták, hogy burgonya melletti répásoknál 10—12 sőt több méterre a burgonyától drótférget alig találni, mig burgonya utáni tavaszinál a drótféreg nagyobb mennyiségben lép fel, mindenesetre azért, mert a drótférgek a burgonyagumóba húzódnak, különösen szeptemberben, hogy később a mélyebb talajrétegekbe vonuljanak áttoleni. Ezért tanácsos lenne, ha a drótféreg répatáblákon nagy mennyiségben lép fel, a répa közzé megfelelő távolságra egy-egy sor burgonyát ültetni, mert igy a féreg a burgonya sorokba húzódik, hogy azokat elfogyassza, de mire ez már megtörténik, a répa kinőtt fogai alól. | A mennyiben a drótféreg a burgonyát mint láttuk igen szereti, alkalmas lenne ezt hasznunkra fordítani olykép, hogy a vetés közé megjelzett burgonyasorokat vessünk lehetőleg nagy burgonyákból amelyeket nehány nap múlva a bennök levő férgekkel együtt kivehetnénk elpusztítás végett, a mi legegyszerűbben forrázással történik. Dr. Hollrung tanár mint egyetlen eredményes ellenszert a megtámadott területnek nagyobb mennyiségű kainittal való behintését és az alapos meszezést ajánlja. A szántóföldre kihordott, de el nem teregetett trágyát is ajánlja földdel befödni és kainittal behinteni, a mi egyszersmind megóvná az ilyen trágyát alkatrészeinek elpárolgásától. Intézőbizottsági gyűlés. Az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetségéinek intézőbizottsága folyó hó 5-én a városháza tanácstermében György Endre elnöklése mellett gyűlést tartott, melyen először is felolvastatott az 1908. november 25-én tartott intézőbizottsági gyűlés jegyzőkönyve s az észrevétel nélkül hitelesíttetett. Ezután titkár olvasta fel terjedelmes jelentését a Szövetség 6 havi működéséről, melyből kiemeljük a következőket : A vármegyei közpénzek egyrészének az „Országos Központi Hitelszövetkezet“-nél leendő elhelyezése érdekében indított mozgalom sikert Ígérőnek csak Szilágy vár megyében Ígérkezik, miután a Központ a betétek után 41/,4°/oná! magasabb kamatét nem adhat, de ezenkívül fizeti a betétkarnatadót is. A Központ tudatta, hogy Szilé,gynagyfaluban a hitelszövetkezetet 1908. augusztus 30 án megalakította. A „Péterfalvai Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet“ elutasított italmérési engedélye ügyében a Szövetség 1908. december 24-én felterjesztést intézett a nagyméit. Pénzügyminiszter úrhoz. Popbikón felállítani tervezett hitelszövetkezet ügyét a Képviselőség nem támogatta, hanem többrendbeli fontos okok miatt azt javasolta, hogy a székhely inkább Válaszút legyen. Szervezés és alakítások előkészítése céljából a titkár kint járt Szatmárzsadányon, Nagysomkuíon, Ópályiban, Szélszegen és Borsa-Válaszuton és a Központ megbízásából megalakította a kövárgarai, nagy- paládi, szatmárzsadányi, szakaszi, ópályi községi és nagysomkuti hitelszövetkezeteket. A bemutatott 1908. évi számadások szerint a szövetség tevékenységének kifejtésére összesen 1372 K 11 fillér anyagi erő állott rendelkezésre. A bizottság a számadások megvizsgálására Dimond Lajos, Kocsis József és Németh Jenő urakat küldte ki. Schnébli Károly meghívására elhatározta az intézőbizottság, hogy idei rendes közgyűlését junius 22-én délelőtt 10 órakor Nagykárolyban a városháza tanácskozó termében fogja megtartani ; a szükséges intézkedések megtételével a titkár bízatott meg. Elhatározta az intézőbizottság, hogy a „Magyar- országi Szövetkezetek Szövetségéibe rendes tagként «•OBíewavn’wm Sangerhauseoi gépgyár r.-t. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Osák!ya-utca 3. szám. I teljes gépészi SPECIALGÉPGYÁR: szeszgyárak és szeszfinornitók éiesztögyárak keményitő-syrup- és dextrin-gyárak ' berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitö- és erjesztő-kiállitás Bées 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés.-«»SSSSSH" .■■■ÜBEL *:jäÖ
