Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-30 / 18. szám
6 -ik oldal. április 30 gazd A k lapja A legáltalánosabban elterjedt araukairtási mód az, midőn az arankafoltot, a folt szélén észlelt arankaszálaktól kifelé egy jó lépésnyi terjedelemben, leka- száljuk s ezt a takarmányt zsákba vagy lepedőbe szedve’onnét elhordjuk. Ezt azonban nein szabad feltakar mányoz ni, mert amint fent láttuk, az aranka magja a trágyába kerülne s ez utón későbben más helyen is fellépne. Hanem azt alaposan meg kell semmisíteni, elégetni vagy mélyen elásni. Az igy 1c- kaszált foltot aztán beterítjük szalmával vagy íőzck- kol s felgyújtjuk vagyis a helyet alaposan felégetjük, hogy ezáltal a földre hullott arankamag elpusztuljon. Ez az égetés tulajdonképeni célja. Az igy megtisztított területet aztán fel lássuk, az évben gyommentesen tartjuk és a következő tavasszal újból bevetjük. Azonban az ilyen vetés, különösen idősebb kéréseknél, tapasztalat szerint, ritkán szokott sikerülni és az egész eljárás sok munkával és vesződséggel jár. Ezért inkább egy egyszerűbb, de nagyobb körültekintést igénylő arankairtási módot ajánlhatunk, amelynek fölényege abban áll, hogy az aranka fellépését, a heréseknek gyakori, mondjuk legalább be; mikénti alapos átvizsgálása által korán észrevegyük tehát mielőtt az arankámig teljes kifejlődését eléri. Ha ilyenkor kaszáljuk le az arankafoltot az igy nyert takarmányt fejtethetjük, mert csiraképes arankamag nincsen benne. Az irtást aztán egy jó éles kapóval lehet valamit az ablakon át, vagy ha az ajtót nyitják ... Az asszonyok összebújnak, s a gyerekek föl kapaszkodnak a kerítésre. De már őket meglátva újra kiabál az öreg Fejér. — Nem adom a leányomat, nem adom még. Megverne az isten, ha ilyen ifjan oda adnám ! Itt sülyedjek el, ha oda adom. Itt helybe ni . . . Alig egy hét múlva, megint elballag az Öreg béres a parochiára ; ezúttal azonban a tiszteletes ur után kérdezősködik; s mikor eléje bocsátják, büszkén mondja: — A körösztlevélért jöttem no. Az Örzsi kö- rösztleveléért. Mivelhogy férj hoz megy a lány a Varga Mihályhoz. — No látja Fejér — mondja a pap szeliden — végezzük úgy, hogy a fűkaszáit arankafoltou, az egyes lóhere- vagy lucernatöveket, közvetlen a földszine fölött, le.'.iraboljuk s gondosan összegyűjtve, a trá- gyatelepre hordjuk. Ezáltal a lóhere vagy lucerna nem pusztul ki, gyökeréből újból kihajt; tehát még az évben terem s megkímél bennünket az égetéstől, felásástól és újbóli bevetéstől. Ismételjük azonban, hogy ezen irtási eljárás csak az idejekorán felfedezett arankafoltoknál fog eredményre vezetni. Újabb tapasztalatok azt is hangoztatják, hogy ha az arankafoltokat 15°/o-os vasgálic (nem rézgálic) oldattal permetezzük, az aranka kipusztul, de a takarmánynövénynek nem árt. Ezt illetőleg bővebb gyakorlati tapasztalatok ugyan nincsenek, de érdemesnek tartottuk megemlíteni azért, hogy a kísérletezést kedvelő gazdák j ezen eljárást is próbálva, bővíthessék erre vonat- j kozó ismereteinket. A legeltetés. A vitát azon kérdés fölött, előnyös-e a legeltetés vagy sem, már régen eldöntötték. Legeltetés mellett a tehenek tényleg több és nagyobb zsírtartalmú tejet adtak. Ezen értelemben az egész takarmányozástan lassan meg is változott úgy hogy pl. Svájcz keleti i hát érdemes volt annyit lármázni ? Az öreg egy darabig csak húnyorgat a szemé- j ve!, aztán igy szól : — Bizony hogy érdemös volt tiszteletes uram, de még nagyon is szűkségös volt. Mert látja-e, ha mindjárt jó szívvel adom a leányt, elöbb-uíóbb a fejéhez vagdalják a béres származását, meg hogy sze- • gény volt. De igy, hogy nem akartam adni, már pedig az egész falu hallhatta, hogy nem akartam, I mindég az én leányomnak állhat följebb, ha össze- j zördülnek; mert nincsen élet ez nélkül kérem. Előhozhatja majd az ura családjának, hogy én nem akartam adni, de ha ők annyira voltak utánaa . . . Meg | hogy ők mondták, hogy nem köíl semmi, csak a leány. I No . . . Hát ért-e már engem tiszteletes uram ? ®: SBBHRBH"-.'SEseaai’.MSSK!* IS Sangerhauseni gépgyár rA. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-uica 3. szám. teljes gépészi SPECIALGÉPGYÁR: szeszgyárak és szeszfinomitók f élesztőgyárak t keményitő-syrup- és dextrin-gyárak OerendezéSö. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-küiörr is. Nemzetközi szeszértékssitő- és erjeszíő-kiáliitás Becs 1304. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. .SÜBSRea.
