Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)

1909-04-30 / 18. szám

5-ik o dal.

takarmány nagybecsű azért, hogy hosszuélelü s sok esetben 10—15. évig nyújt a gazdának kifogástalan termést anélkül, hogy valami különös mivelést vagy ápolást igényelne.

A lóherének és lucernának van azonban egy ellensége, amely a terméshozamot tetemesen apaszthatja, sót ezen növények kipusztulását is vonja maga után. Ez az aranka. Az aranka egy sárgás, gyakran : rózsaszínbe hajié, fonalszerü növény (iirdögcénm), ' amely a lóhere- és lucernaszár nedveiből táplálkozik s ennek következtében képes azokat, egy nyár folyamán is, teljesen megfojtani, elpusztítani. Az aranka mag utján szaporodik, amely valamivel kisebb a mákszemnél, bibircses felületű és barna kinézésű.

Az arankáimig nedves tulajon csírázásnak indul, lefelé egy kis gyökeret, fölfelé pedig fonalszerü szárat hajt. E szár már kezdettől fogva indaszerii mozgást végez, kutat jobbra-b&lra egy alkalmas növény után, amely azt;»a a további fejlődésének alapját képezi. Mert hiszen az aranka a talajból nem képes táplálkozni, csak más növény zsírján él és fejlődik. Ezen körülménynél fogva élősködő növénynek mondjuk, úgy táplálkozik u lucerna- és lóhereszáron, mint pl. o. a kulancs a birkán. Ha. tehát a fiatal arankaszál alkalmas növényre talál, rácsavarodik, mint a paszuiy karójára s szivókáit a növénybe mélye.sztve, annak kész nedvéből táplálkozik, Ekkor már a földben lévő gyökerecskéjére nincsen szüksége, az elpusztul, úgyszintén elhalna az aranka fölfelé törekvő foáprilis 30.

nalszerü hajtása is. ha egynéhány nap alatt, kutatás közben, alkalmas növényre nem akadna.

A fejlődő aranka aztán hosszú fonalat bocsát, elágazik s igy az araukafolt napról-napra nagyobbodik. Azáltal pedig, hogy a lóhere- és luceruaszár nedveit folytonosan szívja, azok fokozatosan gyengülnek, amíg végre elpusztulnak.

Amint az aranka bizonyos fejlődést elért, virágéi magot köt. Az érett mag lehull a földre, kikel s igy képes az aranka a következő évben ugyanazon a helyen újból fellépni.

Az arankamag igen szívós természetű, sok éven át tartja meg a csiraképességét, sőt a takarmány utján, az állaton keresztül, a trágyába kerül s mindamellett nem veszíti el csira képességét. így lehetséges az, hogy az aranka olyan kérésben is jelentkezik, ahol eddig lóherét és lucernát sohasem termel- j tek és a vetéshez teljesen arankamentes magot hasz- j náltak. Mert a trágyával hordták oda az aranka magját, vagy az ember és az állat a sáros lábával is elhurcolhatja egyik helyről a másikra.

A mi már mostan az aranka elleni védekezést és kiirtását illeti, első törekvésünk oda irányuljon, hogy a vetéshez föl tétlen arankamentes (tehát ólomzárra! ellátott zsákból való) magot vásároljunk és használjunk.

Ha pedig dacára ennek vetéseinkben fellép, fordítsunk nagy gondot alapos kiirtására, amelyet különféleképen végezhetünk.

■'■■■ •

............ ......................... -i in"

GAZD

ÁK LAPJA

doztaui én érted mi ? Hogy most már elhagyd öreg édös apádat, gyerek ésszel, bolond fejjel mi ? Meg tudod, hogy nem adhatnék semmit. A disznók el lög- 1 öt tek, kukorica, krumpli kevés termett. No.

— Édes apám, aszongya a Miska, hogy nem is kői! semmi!

— Nem e ? De már az uem igaz ! Yagy ha igaz, akkor a fejedhöz verik majd, hogy ágról szakadt szegény voltál. Tudom én azt. Igazam van-e Mari ?

— Bizony, hogy igaza van apánknak, mindig is igaza volt teljes életibe, — De ha te nem hallgatsz az okos szóra, hát csak erigy . . . Csuk erigy . . .

Ezek után Örzsi sírni kezd, s nagy zokogás közt egyre ismétli, hogy a Miska elbujdosik, h-i nem mehetne;; a pap elé, ö maga pedig elmegy szolgálni a

városba, de olyan cifra úri ruhába jön haza, hogy akkor aztán megsirathatják. De nagyon.

Az öreg erre még jobban kiabál, Mári segít neki s a papkisasszony szőke fejét az ajtófélfának támasztva azt gondolja, hogy milyen szép is az, mikor két ember egymást olyan nagyon szereti.

— Hit hazamegyünk most már — mondja az öreg, amikor már nem jut eszébe semmi s látja, hogy a holdvilág is bekandikál az ablakon. Mari is karjára veszi az üres kosarat, elbúcsúznak, s ki lépnek a szép nyári éjszakába.

Kint az utcán szép kis csődület Van ; Jancsi hordta széjjel a hírt, hogy odabc most mossák az Örzsi fejé;; a szomszédba különben át is hallatszott a zaj. Hát az ilyent hallgatni jó, de még tán látni is

Róih Bankház----- BUDAPEST.

Ba

nk - központunk:

VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota.

Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást.

Válaszbélyeg mindenkor melléklendő.

FOLYÓSÍTUNK;

Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bárházakra 10—75 éves törlesztésre 3®/o—

;j1 / o —4,J/ü—41 2U o-os kamatra készpénz ben.

Jelzálog kölcsönöket és Ilj-ttö helyi betáblázásra 5—15 évre 5°/o-al, esetleg

5 U"*l].

j| Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2V2—10 évi időtartamra.

I Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és Katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is.

! Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értekük 95ü/o-áig köl•I csont nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredményÍ

nyei. Az árfolyamokat naponta clijtalanul közöljük.

Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, sze- í mélyi- és vált-'kölcsönt.

Mindennemű be'- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. ■■ —— «■