Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-23 / 17. szám
április 23. GAZDÁK LAPJA 11-ik oldal. Hirek. — Háziipari szövetkezetek. A szövetkezeti eszme újabb terjedéséről veszünk bírt. Beregmegyébcn, Munkács környékén űz kosárfonó háziipari szövői kezet létesült, melyek bizonyára jelentékeny anyagi segitsé get fognak nyújtani az ottani szegénysorsu népnek. A szövetkezetek létesítése a hegyvidéki miniszteri ki- rendeltség agilitását dicséri. — A földadókataszier kiigazítása. A földadó százalékának megállapításáról szóló 1909. évi V. törvénycikk végrehajtása tárgyában a pénzügyminiszter felhívást bocsátott ki az összes birtokos közönséghez. A felhívásban fölszólítja a gazdákat, hogy legkésőbb f. évi jutius hó 1. napjáig postadijmentes, ajánlott levélben közvetlenül a pénzügyminiszterhez küldjék be a földadókataszier kiigazítására vonatkozó javaslataikat, — Gyapjuaukciók. A Magyar Álta'ános Hitelbank az idén is megtartja szokásos gyapjuaukcióit és pedig julius hó 7-től kezdődéleg. A magyar gazdákat az aukciókon Hainrikffy Pál orsz. képv. és Szilágyi János igazgató fogják képviselni, inig a földmivelésügyi minisztérium képviseletében Rodiczky Jenő, a gyapju- minősitö intézet igazgatója fog az aukciókén részt- renni. — A hitelszövetkezetek kongresszusa. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelekébe tartozó szövetkezetek elnökké Mailáth József grófot választottak meg. A múlt évi kongresszusról szóló jelentés előterjesztése és elfogadása után Csepeia Lajos ózdi róna. kath. lelkész tartott beszédet, melyben azt fejtegette, hogy mennyire szükséges az összes társadalmi osztályoknak a szövetkezeti munkásságban való részvétele. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a szövetkezetek céljainak elérése céljából szükséges, hogy minden társadalmi osztály vegye ki részét a szövetkezeti munkásságból. Az indítványt elfogadták. A kongresz- szus másik tárgya a „gróf Károlyi Sándor-alap“ tervének megvitatása volt, amelyet általánosságban elfogadtak. A részletes tárgyalásnál nagyobb vita volt- Az alapot úgy teremtik meg, hogy maga a központ évenkint 2000 koronát tiz éven át, a szövetkezetek pedig szintén ugyanannyi időn át — ha veszteségük nincs — üzletrészeik aranyában évente 5 — 30 koronát fizetnek. Az alapot a központ kezeli egy a szövetkezetek által választott kilenctagú kezelő-bizottság közreműködésével. A bizottság tagjainak megválasztása után a kongresszus véget ért. — Haziiparkiállitások. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a tél folyamán szép sikerű háziipar- tanfolyamokat rendezett, melyek befejeztével a készített tárgyakat kiállításokon mutatta be. Apa községben a kosárkiállitás f. hó 2 án és Komlód’Tótfaluban a szövőipari kiállítás f. hó 18-án vette kezdetét s a kiállított tárgyak erős és csinos kivitele mindkét helyen elismerést érdemel. Apán kosárfonó szövetkezet is alakult, mely a mezei munkák befejeztével megkezdi működését. — A gazdasági tudósítók mozgalma. Értesülésünk szerint a földmivelésügyi kormány gazdasági tudósítói, számszerűit vagy 2500, az ország minden táján szélszórt gazdálkodó ember, működésük egyöntetűvé és munkájuk tökéletesebbé tétele céljából, valamint a saját érdekeik megvédésére, országos egyesületbe óhajtanak tömörülni s az egymással való érintkezés és gondolataik kicserélése okából saját egyesületi hivatalos közlöny létesítését tervezik. A programra szerint egy Budapesten szervezendő és fölállítandó nagyarányú Gazdasági Tudósítók Értékesítő Szövetkezete c. kereskedelmi intézményt is terveznek, amelynek keretében részben a saját, részben más tagul jelentkező gazdák termését tevő gyümölcs, tojás, vaj, tej, főzelék- és zöldségnemüek, baromfiak és háziipari cikkek értékesítését és külföldre való exportálását tervezik. A szervezkedő mozgalmat az előkészítő-bizottság végzi s a megalakulás végett junius 6—10. közt, az országos tenyészállat-kiállítás és a nemzetközi tejgazdasági kongresszussal egyidőben, összefogják hívni a gazdasági tudósítók III. kongresszusát. — A havasi gazdasag fejlesztése. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter rendszeres és nagyszabású akciót indított a havasi gazdálkodás fejlesztése iránt. Havasi vagy hegyi legelőink az állattenyésztés fejlesztésére azért nem gyakorolhatnak kedvező befolyást, mert a bérlő, vállalkozó, vagy a magas hegyvidék kisgazdái használják ki és sem a legelő tulajdonosa, sem a vállalkozó, sem az állatiulajdonosok nem gondoskodnak a legelő oly berendezéséről, mely az állatállománynak megfelelő ápolását, az időviszontagságok és duvad elleni megvédését, sőt bizonyos esetekben takarmánynyal és vizzel való ellátását is biztosítaná. A havasi legelő, általában pedig a havasi gazdálkodás kellő berendezése szakértelmet, gyakorlati tapasztaltságot és anyagi eszközöket szükségei, melyekkel a hegyvidék szegény és elmaradt kisgazdái nem rendelkeznek, de a havasi és hegyi legelőkön rendszeresen gazdálkodó nagy- és középbirtokosok hijján követésre alkalmas példájuk sincs. A földmivelésügyi miniszter tehát a hegyvidéki gazdasági egyesületeket kivánja arra fölhasználni, hogy bevonásukkal egy-egy havasi mintatelep létesittessék s a helyes havasi és hegyi gazdálkodásnak gyakorlati alapja ekként megvettessék. Egyelőre a Be- reg, Szepes, Liptó és Zólyom vármegyei gazdasági egyesületek kaptak megfelelő utasításokat és állami segítséget. A követendő eljárás, a részletek megállapítása és egyéb tájékoztatás végett a gazdasági egyesületek és az illetékes gazdasági felügyelőségek bevonásával a földmivelésügyi minisztériumban értekezlet lesz. — Száznyolcvan kataszteri biztos. A földadóról szóló uj törvény úgy rendelkezik, hogy a kataszteri kiigazítással járó teendők a községi (városi) elöljárók segédletével a mostani kataszteri tisztviselőkkel, valamint a szükséges számban ideiglenesen alkalmazandó közegekkel látandók el. Előírja továbbá a törvény, hogy a vármegyei és városi földadó-bizottsághoz a pénzügyminisztérium részéről megyei előadók rendeltessenek ki. Wekerle Sándor pénzügyminiszter az ideiglenes minőségű kataszteri biztosok számát száznyolcvan
