Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-23 / 17. szám
12 ik oldal. GAZDÁK LAPJA ápril 23. hatban, a megyei előadók számát pedig negyvennyolcban állapította meg. A kataszteri biztosok fizetését 2600 koronában, lakáspénzét 800 koronában, napidij- és fuvarátalányát 2000 koronában, mig a megyei előadók fizetését 4000 koronában, lakáspénzét 1000 koronában, napidij- és fuvarátalányt 2400, illetve nagyobb vármegyékben 3000 koronában határozta meg. Kincvez- tetésük legközelebb fog megjelenni. — Szőlő és borgazdasági tanfolyam tanítók részére. A földmivelésügyi miniszter az olyan hegyvidéki tanítók részére, ahol a filoxera pusztít, vagy már teljes pusztítást okozott, s ahol a lakosság fő kereseti forrása a szőlőművelés, ez évben öt helyen : a bihardiószegi, tapolcai, tarcali, ménesi és nagyenyedi vincellériskoláknál négy hétre terjedő tanfolyamok rendez 2—2 hetes időtartammal. Az első két hét ideje : ápril 29-től május 12-ig, a másodiké : a szüret ideje, október hóban. A tanfolyamra a felvett néptanítók két részletben 120 korona átalányt kapnak. — A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete közgyűlését április 25-én (vasárnap) délelőtt 10 órakor j tartják meg Budapesten. A megelőző napon az egye- | sületi tagok a váci magyar-belga kertgazdasági rész- ; vénytársaság telepét, a közgyűlés napjának délutánján pedig a felséges uralkodóház ráckevei pincegazdaságát tekintik meg. A közgyűlésre az egyesület elnöksége I Darányi Ignác földmivelésügyi minisztert, mint az | egyesület tiszteletbeli tagját meghívja. — Méhészeti tanfolyam. Az „Erdéiyrészi Méhész Egyesület“ Kolozsvárt házsougárdi méhtelepén az 1909. év folyamán három időszaki méhészeti tanfolyamot fog tartani a következő beosztás mellett: május hó 6—23-ig földmives kisgazdák, juüus hó 8 - 25-ig és augusztus hó 5—22-ig a néptanítók számára. Céljuk ezeu tanfolyamoknak, hogy az azokon résztvevők a méhteDyésztés elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátítsák, valamint hogy a méhkaptároknak és méhészeti segédeszközöknek házilag való elkészítését is megtanulják. Minden egyes vidéki tanfolyamhallgató annak tartama alatt és pedig a föidmives gazdák napi két korona, a néptanítók napi három korona segélyben fognak részesittetni. Minden egyes tanfolyamra 20—20 hallgató vétetik fel, kik kötelesek úgy a délelőtti, mint délutáni előadásokon pontosan megjelenni. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy folyamodványukat, melyben a foglalkozásuknak megfelelő tanfolyamra való felvételüket kérik, az „Erdéiyrészi Méhész Egyesület“ Elnökségéhez Kolozsvárra címezve, a földmivesek községük ajánlatával ellátva a tanfolyam megkezdése előtt legalább egy félhónappal nyújtsák be. — Bornyilvántartási kötelezettség alól való föl- mentés. Az uj bortörvány 14. §-a az eladó borok nyilvántartását elrendeli, de a földmivelésügyi miniszternek jogot ad arra, hogy indokolt esetekben a nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alul, a vármegyei törvény- hatósági bizottság előterjesztésére, felmentést adjon. Az erre vonatkozó kérvény, 1 koronás bélyeggel ellátva, a földmivelésügyi miniszterhez a törvényhatóság utján nyújtandó be. De, hogy a felmentés ritka valami lesz, bizonyos, mert az indokolt esetek nagyon bizonytalanul vannak meghatározva. Természetes, hogy, ha a termelő a bort, must avagy későbbi korában eladja, a nyilvántartás alul felmentetik. — A dohány és a sé. A kormány 1907-ik évi működéséről szóló jelentése érdekes adatokat sorol föl a dohány- és a sójövedékről. A dohányjövedék körében az utóbbi húsz év alatt jelentékeny volt a fejlődés, mely 1907-ben még fokozódott. A belföldi forgalom ugyanis túlszárnyalta az előző évek fényes eredményeit is, a minek szükségszerű következménye lett, hogy a belföldi dohánytermelést és a dohány- gyártást aránylagosan emelni kellett. A külföldre 1907- ben 91.000 métermázsa nyers dohányt vittek ki s helyeztek el kedvező árak mellett. A sójövedék bruttó bevételei 1907-ben 1,375.000 koronával haladták meg az 1906. évi bevételeket. Még sokkal kedvezőbb lehetett volna az eredmény, ha a forgalom lebonyolítását nem nehezítette volna meg az őszi hónapokban beállott vasúti kocsi hiány'. A minisztérium megtette a lépéseket, hogy- a jövőben ilyen kalamitások ne akadályozzák a forgalmat. Maga a sófogyasztás emelkedett: különösen az iparsó fogyasztása, mely az 1906, évi 98 973 métermázsáról 122.267 métermázsára szökött föl. Ezt a mennyiséget 2744 iparos vette igénybe. A marhasónak sajtolt alakban való előállítása, különösen pedig 5 kilogramos zsákokba való csomagolása célszerű intézkedésnek bizonyult. — Az Országos Tenyészálíatkiállitásra küldendő állatszállítmányokra a m. kir. államvasutak igazgatósága a következő viteldijkedvezményt engedélyezte: Teheráru gyanánt feladott lovak és öszvérekért 1 darab feladásánál 6 86 f., legalább 2 db feladásánál 3'44 f., bikák, ökrök, tehenekért 346 f., egyéves borjukért 1'58 f., szopós borjuk, sovány sertések, juhok és kecskékért 0'52 f., süldők, malacok, bárányok és gödölyékért 0-26 fillér darabonkint és kilornéterenkint, amihez még a szállítási adó hozzáadandó. Gyorsáru szállítmányokért a fenti tételek 50%-os pótlékkal fölemelve fizetendők. Ezen díjtételek úgy a felküldésre, mint a visszaszállításra bírnak érvénynyel, utóbbi esetben azonban csak akkor, ha az állatok az eredeti feladóállomásra es cimre küldetnek vissza. A kiállításon eladott állatok tehát tenyészállatszállitási igazolványokkal fognak feladatni, mire nézve megjegyezzük, hogy a tenyészállatszállitási kedvezményes tarifa egyes ] tételei teljesen azonosak a fenti kiállítási díjtételekkel. — Boreilenörzö bizottságok. Szattnárvármegye törvényhatósági bizottsága márciusi gyűlésén, a boreilenörzö bizottságokba tagokul egyhangúlag megválasztotta a következőket : A nagysomkuti járásba : Brunner Károly gazdasági intéző Pribékfalva, dr. 01- savszky Viktor járásorvos Nagysomkut. A nagybányai járásban: Csókás György nyug. körjegyző Nagysi- karló, Komoróczy Péter körjegyző Erdőszáda. Szinér- váraljai járásban: Sprenger Zsigmond földbirtokos Szinérváralja, Gergely József birtokos Szinérváralja. Nagybánya sz. kir. városban : Bónis István birtokos
