Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-02 / 14. szám
8-ik oldal 3 GAZDÁK LAPJA április 2. lemondását vonja vissza. A király és a trónörökös közt levő feszült helyzet megjavult. Újabb hírek szerint a lemondás elfogadása felett nem a király, hanem a szkuptsina fog dönteni. A nehéz politikai helyzetnek a szerb kormány is áldozatul esik. Ha a háború mégis kitörne akkor katonai kormány, belforradalom esetén pedig hivatalnok kormány váltaná fel. Orosz lapok állítólag megbízható forrásból közük, hogy Németország két hadtestet mozgósított. Diplomaták ebből arra következtetnek, hogy Németország a monarchiát háborúba akarja keverni. A belgrádi nagykövetek tanácskozásra gyűltek össze, s ennek erodményeképen tudtul adták Szerbiának, hogy ha a monarchia és a nagyhatalmak együttes jegyzékét el nem fogadják, úgy Szerbiát sorsára bizzáK. György herceg lemondását a szkuptsina tudomásul vette s Sándor herceget proklamálták trónörökösnek. A szerb hivatalos lap ezt a hirt külön kiadásban közölte. A szei’b lapok fentartással azt a hirt közük, hogy a kormány a dinasztiát a külügyi kudarcok miatt lemendásra akarja bírni. Belgrádból jelenük, hogy Szerbia leszerelése küszöbön áll. A csapatokat visszavonták a határról az ország belsejébe, de egyelőre az önkénytesek elbocsátásával a haderő egy részét evidentiában tartják az esetleges belső zavargások leverésére. Politikai körökben erősen elterjedt az a hir, hogy Kossuth Ferenc kereskedelmügyi miniszter betegsége miatt megválik állásától. Ugyanekkor lemond a függetlenségi párt elnöki tisztéről is. A hir szerint lemondása után a közmunkatanács elnökévé fogják kinevezni. A magyar tartalékos és póttartalékosokat haza- bocsátják. Először a rendes 3 évi szolgálatot betöltött legénység mehet haza, azután következnek a még ősszel behívott és bent tartott póttartalékosok, végül a sorrend szerint ujabben behívott tartalékosok. Hasznos tudnivalók. Milyen legyen az itatóvíz hőmérséklete. Azt gon- delná az ember, hogy az már csakugyan mindegy az állatnak, hogy hidegebb-e az az iróviz, melyet naponta fogyaszt, avagy melegebb. Mert igaz ugyan, hogy ha magunk is nagyon hideg vizet iszunk, hát szorongatja, csípi a torkunkat, de alig gondelunk arra, hogy a nagyon hideg viz ártalmára lehet az állatnak is. Pedig a nagyon hideg vizet ivó tehén kevesebbet eszik, a felvett táplálékot rosszabbul használja ki, kevesebb tejet ad. Visconsia-ban, Amerikában egy állami kísérleti állomás végzett eziránt kísérletet, olyanformán, hogy hat darab teljesen egyenlően tejelő és egyenlően ta- karmányozott tehenet, két hármas csoportra osztott s az egyik 4°-os, a másikkal 21®-os vizet itatott. Tiznaponkint azután a csoportokat felváltotta, tehát azzal itatta a melegebb vizet, mely előbb a hideget itta és megfordítva. E kísérletezésnek a következő eredménye volt: 1. A 21°-os vizet ivó tehenek tejmennyisége átlagosan és darabonként 0'5 kg.-al volt több naponta, mint a 4° os vizet ivóké. 2. Átlagosan és naponta a melegebb vízből 36‘S kg., a hidegebb vízből 31 ’5 kg. vizet fogyasztottak a tehenek, a melegebből tehát átlagosan 5 kg.-al többet. 3. A melegebb vizet ivó tehenek naponta és drb.- ként 0 37 kg.-al több takarmányt fogyasztottak. 4. a melegebb vizet fogyasztó teheneknek 1 kg. tej előállítására szükséges veit l-44 kg. száraz takarmányanyag, a hidegebb vizet fogyasztóknak ellenben 1-54 kg. Ezen kísérlet tehát világosan bizonyítja, hogy a tulhideg víz a tejtermelés szempontjából sem válik előnyére az állatoknak, nem is számítva, hogy a vehem túlságos lehűtése folj'tán elvetélést vagy egyéb bajokat is okozhat. Miután pedig az a gazda boldogul jobban, aki ilyen kicsinységeknek látszó dolgokat a maga előnyére jobban ki tud használni társainál, kell, hogy a fenti kísérletből azt a következtetést vonjuk le, kogy a íui- hideg víz itatása minden vemhes állatnak, különösen pedig a teheneknek ártalmára van. Nem helyes tehát a kút mellett lévő vályúból, sokszor betördelt jég alól itatni a teheneket, hanem sokkalta célszerűbb vödörből itatni s e célra olyan vizet felhasználni, mely már előző napon az istállóba lett beállítva, amely tehát az istálló hőmérsékletét már magába vette. Németország búzaimport szükséglete. A „Lmdw. Marktzeitung“ legutóbbi száma érdekes cikket közöl arról, hogy Németországnak mekkora búzaimportra lesz szüksége az aratási időszak bekövetkeztéig. A cikk szerint Németország utolsó öt esztendei átlagos búza- és rozsszükséglete 16.097,000 tonna volt. Termett 1908 bán rozs és búza összesen 14.955,000 tonna, amelyhez hozzászámítva az augusztus 1. óta ez év február végéig mutatkozó beviteli fölösleget, 134,000 tonnát, a Németbirodalom fogyasztásának fedezésére március elsejéig 15.089,000 tonna búza és rozs állott rendelkezésre, minthogy a múlt gabonaértékesitési időszakról számbavehető készlet nem maradt. Eszerint tehát Németország beviteli szükséglete még ez évben kerek számban egy millió tonna búza és rozs. Miután pedig Németország rozskivitele továbbra is nagyobb- arányu marad, ez az egy millió touna kenyórmagvak- bóli szükséglet ugyszóiván tisztán búzából lesz fedezve. Németország múlt évi búza- és rozsimportja alig ütötte meg a 900,000 tonnát. A mószszel való trágyázásról. Hektáronkint többnyire 10 mm. darabos mész vagy kótszerannyi pormész szükséges. Azonban igen mészszegény talajoknál ezeket a mennyiségeket meg kell duplázni, sőt háromszorosukat vonni. Ha a talaj mészben nagyon szegény,
