Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-02 / 14. szám
ápri: 2 GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal. akkor a mésztrágyázásí minden 5—10 ik évben meg- j ismételjük, azaz meghatározott, ezt megháláló terme- j nyék számára a fordába beillesztjük. A nieszet legjobb ősszel és a kapásnövények előtt alkalmazni. Ha darabos meszot alkalmazunk, akkor a ineszet egyenesen a \ mezőre visszük és apró halmokra elosztjuk. A halmokat vízzel befecskendezzük, úgy hogy a mész oldódni kezdjen, 100 kg. inészre körülbelül 30 liter viz kell. A halmokat azután befedjük földdel és néhány nap múlva a mész porrá esik szét, úgy hogy száraz, szélmentcs időben ásóval az egész mezőre eloszthatjuk. Kiszórás után legjobb rögtön alászántani. Irodalom. Mesterséges csibenevelés. Irta : Kövv József gazdasági s. felügyelő. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete kiadása. Ara 50 fillér. Mint ismeretes a BOE. nagy kormánytámogatással széles körű akciót indított meg a végből, hogy a mesterséges keltetést, a keltetőgépek használatát országszerte és főleg a kisgazdák körében meghonosítsa. Fáradozása több-kevesebb sikerrel is járt; a baromfiak tömeges termelése azonban a gépek elterjedésével még nincs biztosítva, hátra van még a nehezebb feladat: a télen vagy kora tavasszal keltetett csibék felnevelése. Kövy József gazdasági s. felügyelő, a gödöllői baromfi-tenyésztő munkásnőket képző iskola vezetőjének nagy szaktudással megirt müve a csibenevelés terén a tenyésztőnek minden tekintetben kimerítő felvilágosítást nyújt. Tárgyalja a csibeneveléshez szükséges berendezkedést, a müanyát, sorra veszi a különböző gyártmányokat s részletesen ismerteti azok kezelését. A kis csibék etetéséről szóló szakasz különös gonddal és szakértelemmel van megírva, valamint a csibék ápolása és gondozása is. A függelékben a keltetőgépek napok szerint beosztott kezelését írja meg. A mü minden gyakorlati baromfitenyésztőnek melegen ajánlható. Kisérletügyí Közlemények. A Kisérletügyi Közleményeknek most megjelent füzete (XX. kötet 1. füzet) a következő cikkeket tartalmazza: A m. kir. állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás közleményeként : dr. Zaitschek Arthur „Vizes takarmányok hatása a tej mennyiségére és minőségére" ; a m. kir. növény- élet- és kórtani állomás közleményeként: Hegyi Dezső „ A répamag víztartalmának befolyása a mag értékere“ : végül az országos m. kir. chemiai intézet és központi kísérleti állomás közleményeként: dr. Kosutány Tamás „A búzaliszt elváltozása az eltartásnál“ cimü cikkét. Gazdasági tudósítók évkönyve. A földmiv. minisz- tereriumnak ez a kiadványa, a Darányi Ignác minisztersége alatt tett javítások és bővítések folytán gazdasági irodalmunknak egyik értékes termékéül fejlődött ki. Főcélja természetesen az, hogy a gazdasági tudósítókat, mezőgazdasági érdekeinknek ezeket a derék munkásait, szolgálatuk minél sikeresebb végzésére képesítő utasitásokkal lássa el. De jelentékeny helyet foglalnak benne olyan fejezetek is, a melyek minden gazdaemberre gyakorlati jelentőséggel bírnak. Ilyenek a naptári és előjegyzési rész, a gazdasági tanácsokat és Útmutatásokat tartalmazó fejezetek, a magyar mező- gazdasági intézményeknek a közönség által való igénybevehetőségük szempontjából eszközölt ismertetése, az egész földmivelésügyi közigazgatás teljes címtára stb. Az értékes kézikönyvet a gazdasági tudósítók és köz- gazdasági előadók hivatalból kapják. Ára 1 korona. Nyílt rovat. Kérdések. Homoktégla gyártás. Gazdaságomban a liomoktéglagyártást szándékozom bevezetni. Mik a homoktégla előnyei és hátrányai az égetettél szemben ? Ajánlható-e gyártása s az ehez szükséges gépek hol szerezhetők be ? A. K. Tárcsásborona munkája. Mielőtt a tárcsásborona használatát gazdaságomban meghonosítanám, azzal szeretnék tisztába jönni, hogy nehéz anyagtalaju dombos vidéken elegendö-e eléje négy ökör vonóerőnek. Kérek erre nézve szives felvilágosítást. M. S. Uj lóhere vetési mód. A lóherének uj vetési módjáról hallottam említést tenni. Miben áll ez az eljárás ? P. J. Feleletek. Takarmänyrepamaß termesztési. A t ikarmányrépa- mag termesztése azért jár sok nehézséggel, met a ta- vaszszal kiültetett nagy anyarépák igen dús, nagy magszárakat hajtanak és ha föl nem karózzuk, nagy súlyúknál fogva szétterülnek és a földre hajolva elromlik rajtuk a mag legnagyobb része. A karózás pedig sok időt, munkát és ügyességet is igényel. De van egy más igen praktikus módja a magtermesztésne : az u n. dugvány- répával való magtermelés. A répamagot ugyanis sűrűn vetjük júniusban 30—25 cm. távolságú sorokba és az abból kikelt répákat, melyek az őszi kiszedéskor csak olyanforma nagyságra nőnek, mint egy jó nagy sárgarépa, levelestől együtt kiszedve rendesen és gondosan el kell rakni. Ezen kis répákat tavaszszal, kukorica sorvetés távolságnyira elültetjük olyan ritkán a sorokban is, mint aminő a sortávolság ; igy rendesen megkapáltatjuk, később feltöltögetjük mint a burgonyát. Ezen répák igy oly kemény növésű, jó erős magszárakat hajtanak, hogy nem kell karózni és igen szép, dús, nagy magvakat hoznak; gyönyörűen állják az időviszontagságokat, szeleket stb., csak nem kell nagyon kövér földbe ültetni. Megérésük után szárastul le kell aratni és akár gépen is elcsépelni. Hizósertéstrágya. A hizósertéstrágya a legjobb trágyafélék közé tartozik, mely főleg gyorsan bomló nitrogénben bővelkedik. Lucernaföldekre csak az esetben volna adandó, ha a lucerna nagyon gyenge, ekkor 40 - 50 q. elegendő, minden más esetben pazarlás volna a sertéstrágyával a lucernaföldeket trágyázni. Öntözött rétekre már inkább való, ide szintén 40—50 q adandó és ezenkívül 100 kg. szuperfoszfát. Á káposztaföldre
