Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-02 / 14. szám
április 2. GAZDÁK LAPJA 5-ik o'.dal. A baromfiak, mini rovarirtók. Mint ismeretes, a baromfi, noha eredetileg nem rovarevő, mégis szívesen és szorgalmasan szedi és irtja a rovarokat. A baromfinak ezt a szokását felhasználhatjuk rendszeres rovarirtásra. Ha a kert be van kerítve s mellette állandóan lakik is valaki, akkor itt a baromfit már kora tavasztól beszoktatjuk a kertbe, hogy szedje össze a mutatkozó bogarakra. A kendermagbogár, a vincellér bogár, kávé bogár, a zöld cserebogár, sok alant mászó, földön élő hernyó: mind áldozatul esik a baromfinak. Eközben azonban ügyelni kell arra, hogy a baromfi mindig sok friss vizet kapjon s ezen kívül bőven jusson neki a szemes eleségből is, mert a csak bogáron élő baromfi húsa bizony olykor kellemetlen mel- lékizt kap. Valamint a ki az ilyen baromfit (csibét) j piacra szánta, az is jól teszi, ha a csibét, tyúkot, pulykát, mielőtt eladja, előbb egy két hétig csakis ' szemes eleséggel tartja, hogy igy a húsa természetes ízét megkapja. ; A rovarirtásra a tyuk, a gyöngytyuk s a pulyka j és csibéi mind egyformán használhatók. A ki fél, 7 i hogy a tyuk sokat fog kaparni a kertben, az jól te- j szí, ha a tyúkot nem hagyja állandóan benne, hanem j ha azt naponkint egyszer-kétszer végighajtja és azu- I tán a baromfi udvarban zárva tartja. A baromfit már kerán kell beszoktatni a sző- j lőbe, mert a ki csak éppen a szőlő hajtásakor teszi 1 azt, megtörténik, hogy a szokatlan helyre került ma- j jorság itt-ott le is csipked néhány duzzadt, fakadó szemet. Ha már nincs bogár s a kertben a gyümölcs (szamóca, málna, egres s más) érni kezd, akkor a I baromfit már nem szabad a kertbe, szőlőbe, bocsátani. Ha a baromfi rovarirtó szokását a szabad szán- j töföldön akarjuk felhasználni s ha e föld közel esik a a baromfi tanyájához, akkor ott könnyű a munka, ; mert nem kell egyebet tenni, mint az aprómarhát reggel a szántóföldre kihajtani s utána a baromfipásztort járatni, a ki a reá bízott falkát oda tereli, a hol a bogár van, s aki egyúttal gyakran megitatja a baromfit. Ilyen módon kitűnő szolgálatot tesz a pulyka a cukorrépatáblán, a melyen a répabogarakat mohón eszi. Ha azonban a megtisztítandó föld messze van a majortól, vagy más gazdasági épülettől, akkor a baromfit arra alkalmas ketrecben kell oda szállítani. Ez a ketrec tulajdonképen kereken járó bódé, melynek egy kis része a baromfipásztor meghúzódó tanyája, nagyobbik része pedig ülőfával felszerelt baromfiól. Éjjel, rossz időben és szállításkor, mikor a ketrecet egyik helyről a másikra viszik, itt húzódik meg a baromfi ; nappal és szép időben pedig bejárja a bogaras helyet, hogy kiirtsa a kártevőket. Ha valamely helyen már nincs bogár, akkor a baromfipásztor tovább vándorol s ott keres helyet, a hol a majorságnak dolga akad. Ez esetben is gondja legyen, hogy a baromfi mindig elég vizet kapjon és elég szemes elesége is legyen. Ha ez megvan, akkor a jószág csakhamar megszokja a vándoréletet és kevés baj van vele. Általában kitűnő szolgálatot tesz ott, a hol az apróbb termetű és földszinszürke rovarokat (pl. a lucernásban tavasszal a vincellérbogár) vagy a földben sekélyen meghúzódó hernyókat (vetési bagolypille hernyóit) kell irtani, a melyeket kézzel szedetni lehetetlen. A növény evés*) A „Gazdák Lapja“ folyó évi 12-ik száma tárca rovatában „A vegetariánizmus* cim alatt cikket közöl, melyhez engedje meg tisztelt Szerkesztő ur, hogy néhány gondolatot hozzá fűzhessek. Nem tartom magam illetékesnek, de e tekintetben maga a természet adja a kellő felvilágosítást. Nézzük meg az állatvilágot s azt látjuk, hogy azek közt van húsevő és növényevő, ezeknél azt tapasztaljuk, hogy a húsevők növényi táplálkozással is élnek, de a növényevők hustáplálékot soha sem vesznek fel. Ha tehát az állatoknál ez úgy van, miért volna egyedül az ember húsevő is ? — ő is esak emlős állat — midőn szervezete, főleg fogazata, gyomra és bélberendfzése hasonló a növényevők szervezetéhez. Az embereknél a dögevés a középkorban — az úgynevezett „civilizáció“ elején — vette kezdetét, mikor még az alhimisták korszaka magaslatán volt. Ezentúl mindég a dög szót fogom használni, mert hús csak az élő testen van, a mikor belőle az élet kifo*) Szívesen helyet adunk az ellenkező véleménynek s kérjük olvasóinkat, hogy e kérdéshez szintéR hozzászólni szíveskedjenek. Róth Bankház J-----------BUDAPEST. ff— jj Ba nk - központunk: VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. ] Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéséé kölcsönöket földbirtokra és bárházakra 10—75 éves törlesztésre 3*/®— 3Vs0/o—4°/0—éVsé/e-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket H-od és IU-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 50/o-al, esetleg 5t/2®/o-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 21/»—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95°/o-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredmény - nyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, személyi- és válté-lölcsönt. Mindennemű be’- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknéi fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. ——
