Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-02 / 14. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA április 2 gyott, azonnal változásnak, romlásnak, rothadásnak van alávetve, tehát az dög „k&daver“ és nem hús; valamint az sem változtat rajta, hogy a vér benne marad-e vagy sem, de az se, hogy az élet természetes vagy erőszakos utón múlt ki belőle. Az állatvilágban csak kétféle táplálkozásu osztályt ismerünk, de az ember kezdte a dögöt enni, tehát a tudomány embereinek az emberek részére külön osztályt kellett csinálni, hogy a dügevóst megértesse ; s igy keletkezett a „vegyes“ táplálkozásu osztály, mely képtelen fogalom. Az ősember kizárólag növényi táplálkozásu, s ezt nem szükségből teszi, de természetes alkotásánál fogva. A hernyók, férgek, bogarak evése, melyet leginkább reá fognak, még korántsem veszedelmesek az emberi szervezetre, mert nem a meleg, veresvérüekhez tartoznak. Különben kérdem, mivel étvágygerjesztőbb az osztriga, csiga, pók stb., melyeket Európában is fogyasztanak ? Az emberi szervezet táplálkozására teljesen megfelelő a növény, gyümölcs, magvak stb. eledel, mert jól tudjuk a gazdaságból, hogy mennyi fehéraye, keményítő, zsir stb. van bennök. Egészséges gyomornak, mely növényi tápanyagokat feldolgoz, ingerlő szerekre nincsen szüksége, csupán azon beteg, elgyengült gyomornak, mely a dög által tönkre van téve. A növényi rostok könnyen emészthetek, de a husrostok nehezen vagy sehogysem. Azért van a sok gyomorbeteg ember. A növényi táplálékból bármennyit is fogyaszt az ember, gyomrát nem gyengíti, a mennyiséget meghatározza maga a táplálék. Például a rizsovő olaszoknak nagy mennyiségre van szükségük s fölösleges keményítőt fogyasztanak, mert kevés benne a fehéraye, zsir stb. Hegy hasonlattal éljek a gazdaságból, úgy vagyunk a szalma takarmányozásnál, vagy hiába fosz- fitezzuk a talajt, ha nincs benne nitrogén, meg káli. Az olasz is, ha rizskásáját megolajozza és halat vagy tojást eszik hozzá, aránytalanul kevesebb rizs kell neki. Azt biztosan állíthatom, hogy nem a sok táplálék okozza a gyomorbajokat, hanem a dög élvezete után bekövetkezett mérgezés. A dögméreg által megmérge- zett vérű ember lesz kedvetlen és lusta 1 Ki a dög «vést elhagyja, az rövid időn belül visszanyeri könnyedségét, életkedvét, munkaképességét, az agy rendes működését, ideg és izom erősségét stb. Az emberiség a svéd orvosi karnak köszönheti, hogy a dög evés káros voltára figyelmessé tette. Minden betegség és az életkor megrövidülése a dög evésnek tulajdonítandó. A tudomány kimutatta, hogy ezzel kapcsolatosan a ruházkodás, az alkohol, a kávé, tea, csokoládé, nikotin stb. hozzájárulnak az életkor megrövidítéséhez, mert a természetes emberi életkor a 100 év. A növényevők nemcsak a csúz, köszvény, vesebaj stbtől mentesek, de minden betegség a dög evés mérgezésének a következménye. Igaz, hogy az emberik milliói még döggel is táplálkoznak, de éppen úgy az emberiség milliói döggel nem táplálkoznak. Svéd-, Norvég-, Holland, Belgium-, Angol országokban már régebben, Németországban pedig újabban az egyetemeken külön tanszék vau a természetes, vagyis növényi táplálkozás életmódjára. Mi még várhatunk évtizedekig. Kneipp páter is a dögöt már megkülönbözteti és osztályozza fehér és fekete húsra. A fehér hús osztályban van a hal, baromfi, házinyul stb., mely feltételesen ehető ; a többi fekete hús, mint: marha, ló, sertés stb., s ezeket az emberre károsnak mondja. Kneipp páter még nem birt teljesen menekülni. Angliában tett számtalan kisérlet után bebizonyult, hogy a növényevők a természeti erő kifejtésében messze túlszárnyalták a dögevöket. Ezt látjuk például a tanyás népnél, mely a lebbencs-levesnél nap felkeltétől naplementig végzi munkáját, s azok közt nem ritka a 80—90 éves ember; de ezeket is rontja már a pálinka és pipa. Említés nélkül nem hagyhatom az emberek lustaságát, ez sok körülménytől függ. Ez kezdetét veszi már a gyermek nevelésénél és folytatódik a szesz és nikotin mérgezésen. Hogy tnondókámnak végére érjek, azt a tanácsot adhatom a beteg embereknek, kik a dögevós folytán lettek azzá, hagyják el a dög evést, s az anyagcsere folytáh lassan bár, de biztosan a vér a dögmérget, mint kóranyagot ki fogja választani, s ha a vér meg- ! tisztult, a betegség is megszűnik, gyógyulásukat siet- I tetni fogja a helyes ruházkodás, a nap ereje és a viz | hatása. s: eb Ka ni Sangerhauseni gépgyár r.-t. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám. SPECIALGÉPGYÁR: szeszgyárak és szeszfinomitók élesztőgyárak keményitő-syrup- és dextrin-gyárak I teljes gépészi 1 berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszórtókesitő- és erjesztö-kiállitás Bécs Í904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. “ —“—ammuma S 5\
