Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)
1909-03-26 / 13. szám
márc. 26 GAZDÁK LAPJA 3-ík oldal. A körterügyből és almabimbóból kibújó bogár azonban nem egyforma, az almabimbóban az alma- rügyfuró, a körterügyben a körterügyfuró fejlődik ki. Az almarügyfuró jókora almamag nagyságú bogár; fejének eleje előrefelé igen megnyúlt, hosszúsága (fejének nyúlt része u. n. ormánya nélkül) negyedfél milliméter. Színe vöröses barna; a szárnyfedő végében egy-egy világosabb haráníos sáv van s ez a sáv mindkét felől összevéve egy V alakú szögletetet alkot. A harántsáv feketés színnel és több kiemelkedő fehér szőrcsomóval van összenőve. A körterügyfuró az előbbihez nagyon hasonló, de valamivel kisebb és zömökebb és a szárnyfedőkön levő világosabb harántos sáv nem ferdén (tehát nem V alakban), hanem merőlegesen (|| alakban) halad a középvonal felé. Az almarügyfuró kora tavasszal elhagyja téli búvóhelyét s a törzsön mászva felvándorol a fára, ahol a nőstény párzás után hosszúra nyúlt fejével a fejlődő virágbimbó oldalán lyukat rág és belsejébe egy mákszem nagyságú szennyes fehér szinü petét rak. Ebből kel ki a kártékony lárva vagy pondró, amely a bimbó fenekén élősködik s mindaddig növekedik, migcsak bábbá nem alakul át, hogy végül ismét bogár alakot öltsön magára. Ezek szerint a bogárnak petéből való kikelésétől számítva egészen tökéletes kifejlődéséig csak igen rövid, 3—4 heti időszak szükséges, A bogár ezután egész nyáron át a fa leveleit rágja, ilyen alakjában áttelel és csak tavasszal keresi fel a nőstényt párzás végett. A körterügyfuró életmódja hasonlít az előbbiéhez, csakhogy a nőstény nem a körtefa bimbóját, hanem annak rügyét támadja meg s ebbe rakja petéit. Mig i tehát az almarügyfuró lárvája csak egy almabimbót | tesz tönkre, addig a körterügyfuró lárvájának egy j egész rügy, tehát rendesen több bimbó és sok levél esik áldozatul. Az almarügyfuró bogár ellen oly módoa lehet védekezni, hogy a bogarakat az almafáról, különösen az első melegebb tavaszi napokon, amidőn a bogarak az ágakon párzanak, a fa alá terített lepedőre, ponyvára lerázzuk, azután meleg vízbe belefojtjuk. Minthogy a nőstény összes petéjének lerakására több nap szükséges és a peterakás két hétig is eltarthat, tanácsos a bogaraknak ily módon való irtását gyakran megismételni, sőt mindaddig folytatni, amig csak rázáskor bogár hull a fáról. Minthogy a körterügyfuró már ősszel is lerakja tojását, azért már szeptember elején, és ha nincs termés a fán, akkor már korábban is le kell rázni. Hogy pedig az e mellett is életben maradt bogarakat elpusztítsuk, e célból ősszel a fák derekára az elágazódás alatt széna vagy szalmakötelet kell kötni, s az itt telelésre meghúzódó bogarakat ezután a tél folyamán kötelestül együtt elégetni. A sörárpa meghatározása.*) Irta: Cserháti Sándor. A sőrárpától megkívánt tulajdonságok a követ- kezők: Hektolitersuly. Vannak, akik azt állítják, hogy a hektolitersuly nem értékmérője a sörárpának. Ebből azonban csak annyi igaz, hogy az árpa értéke nem *) Mutatvány Cserháti S.-nak ,Az árpa termelése“ cimii most megjelent füzetéből. hogy azonban eredetileg csak két és utólag magán- részről felajánlott egy III-ik dij áll rendelkezésemre, következő véleményt van szerencsém előterjeszteni. áz I. dijat megosztandónak vélem. „Az álom“ és „A boszorkány“ cimii dolgozatok között. Az első igazi gazdasági milliője, természetes hangulatfestése, kitűnő thémája és egészséges humora. A második egységes szerkezete, érdekfeszitő thémája és kivált első részében a néplélek helyes megfigyelése révén. A II. dijat „A kis gazda* (jelige „Pistuka“) cimü dolgozat részére vélem kiadandónak. Eunek fő érdeme, amelyben majdnem utóléretlen áll, az éles megfigyelés, költői alakban való feldolgozása, bájos naivitás; igazi prózában Írott költemény. A III. dijat az „Aratóünnep“ (jelige Buzakalász) c. dolgozatnak ajánlom kiadatni. Itt ismét az erős gazdasági millió, az aktualitás (amerikai kivándorlás) az aratóünnepek jótékony patriarchaüs hatásának költői színekkel való ecsetelése lép előtérbe, — és ennek az „Erzsiké férhezmegy* c. dolgozattal szemben csakis erősebb gazdasági vonatkozásai miatt ; nyújtok előnyt. Az „Erzsiké férjhezmegy“ c. dolgozatot, mivel | sajnos, nincs több pályadij, zamatos, népies hangja, (amelyben talán valamennyinél erősebb) természetes színekkel való festése miatt, bár meséje kissé soványka, dicséretre és honorálás melletti közlésre ajánlom. Hogy a többi pályamunkák közül melyik közöltessék, az a tekintetes Szerkesztőség magánügye. Meg- ! jegyzem azonban, hogy a „Kisgazda“ és „Erzsiké férjhez megy“ c. dolgozatok szerzőit, ha még fiatal emberek, a népies irodalmi téren való továbbmüködésre : buzditni érdemesnek tartom. Cholnoky Imre ur a négy első helyre a kővetkező műveket ajánlotta: I. Az álom. II. Boszorkány, í III. Egy ócska történet. IV. Aratóünnep. mely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 33 korona árban. ázaMüalmazott uj w mpie) szecsNQ,
