Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)
1909-03-26 / 13. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA raárc. 26. növekszik a hektolitersuly arányában, azonban az olyan árpa, melynek a hektolitersulya nincs 64 kg. felett, nem sörárpa és a 66 kg-os árpa nem lesz annyit érő, mint a 70 kg-os. Különben ha az árpa egyéb tulajdonságai megfelelők, a hektolitersuly is megfelelő lesz. A szin. A színre a kereskedők nagyrésze sokkal nagyobb súlyt helyez, in int amennyi azt joggal megilleti ; megkívánják, hogy az árpa szine fehér vagy halványsárga legyen, azonban a tapasztalat régen beigazolta, hogy az erősebben sárgaszinü árpából, ha az egyébként kifogástalan, éppen oly jó sört lehet gyártani, mint a fehérbői vagy halványsárgából. Jogos kifogás csak a zöldesbejátszó, a fakó szinti, a tarka, vagy a barnahegyü árpa ellen tehető. A zöldes szin arra vall, hogy az árpa ideje előtt arattatott, az ilyen árpa sohasem alkalmas annyira a sörgyártásra, mint a teljes érésben aratott. A fakószin annak a jele, hogy az árpa megázott, mikor renden feküdt. Újabban usyan többen azt állítják, hogy nem árt az árpának, ha megázott, sőt előnyére van, azonban a gazdának mindig arra kell törekednie, hogy a vevő igényeit kielégítse, már pedig ez nem veszi meg, vagy csak olcsóbb áron az esővert árpát. A tarkaszin rendszerint onnan származik, hogy a behordáskor a legfelső úgynevezett papkévét hozzá keverik a többi közé, amit Gondos felülvizsgálat alá vevén a beküldött pálya- műveket, a bírálatok egybevetésével a következőkben mondjuk ki a végleges eredményt. Az első dijat megosztjuk „Az álom“ és „Boszorkány“ c. tárcák között. A II. díjra az „Aratőünnep“ c. tárcát érdemesítjük, mely valódi gazdasági tárgyával és egyszerű lebilincselő előadásával válik ki. A III. dijat a „Kisgazda“ c. mű kapja. Dij hiányában dicséretre érdemes az „Erzsiké férjhez megy“ c. tárca. A többi műveket, ameny- ■yiben az irodalmi nívót valamennyien megütik, szintén közölni fogjuk. A jeligés leveleket felbontva, a szerzők nevét a következőkben közöljük : I. a) Az álom. K r ó n Dénes gazd. intéző. I. b) Boszorkány. Zágoni István. II. Aratóünnep. Bodor Ida. III. A kis gazda. C s á k y Gusztáv. IV. Erzsi férjhez megy. Cinke (álnév). Közölni fogjuk a következő műveket: Egy ócska történet; Karácsony Vencel. A börtáska; Zágoni István. Róka- vadászat; Berger József. A nyertes tárcák közlését jövő számunkban kezdjük meg. \ podig nem volna szabad tenni, mert ennek kalászai a : harmattól, esőtől megbámulták, megfakultak és a többi ; közé keverve tarkává teszik az árpát. A magvak egyenletessége. Erre a tulajdonságra igen nagy súlyt helyez a sörgyáros és méltán, mert a különböző nagyságú árpák nem egyszerre csíráznak, arai pedig az árpának egyik legfontosabb kelléke. Teljesen egyforma nagyok sohasem lesznek az árpásáé- I mek, mert hisz a kalász egyes szemei sem egyformák, ' de azt igen is el lehet érni, hogy az árpaszemek nagyságra, alakra, teltségre esak keveset különbözzenek i egymástól. A magyar árpának egyik leggyakoribb és ; legnagyobb hibája, hogy nem egyenletes, aminek pedig a gazdák az okai, mert kellőleg ki nem rostált árpát hoznak a piacra. Az ilyen áru alacsonyabb árért értékesíthető, mint az egyenletes árpa. A kirostált szem a gazdaságban, mint takarmány igen jól értékesíthető, a piacra került árpában csak arra való, hogy az árpa árát lenyomja. Azt pedig, hogy minél kevesebb selejtmag legyen az árpában, okszerű termeléssel érhetjük el. Minél kevesebb a sarj — másodrendű — kalász, minél jobb erőben van a talaj, annál kevasabb lesz a másodrendű hajtás. A szórt vetésben több a sarjhajtás, mint a géppel vetettben, a széles sorokban vetettben több, mint a szükebb sorokba vetett között. A sovány föld- I ben termett árpában több a selejtes szem, mint a jó j evőben levő talajon termett között. Teltség. Az egyenletesség magában véve nem elég, mert ha egyenletes alakúak és nagyságúak is a magvak, de soványak, az nem jó sörárpa, mert ettől megkívánjuk, hogy bizonyos mértékig duzzadt, telt- szemű legyen, mert a nyurga, sovány árpának aránylag sok a héja — az értéktelen része — a lisztes részhez viszonyítva. A teltségre határozó a kiima, az időjárás, a fajta és a művelés. Sok gazda mesterségesen igyekszik az árpát telt- szemüvé termi. Egy és ugyanazon árpa aszerint látszik teltebbnek vagy nyúlánkabbnak, amint a csépléskor & szálkából hosszabb vagy rövidebb rész marad a magon, amiért is a gazdák egyrésze azt hiszi, hogy ha az árpát jól letoklászolja, az árpa teltebbnek látszik s így jobb áron lesz az értékesíthető. Ez azonban nagy tévedés, az árpa erős letoklászolása nagy hiba, mert a kereskedő azonnal felismeri, hogy az árpa erősen le van toklászolva és az ilyen árpáért — feltéve, hogy azt egyáltalában megveszi — nem fizet az árpa minőMinden gazdaságban A Eurúpaszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és lego/esőbb, nélkülözhetetlenek * a gazda minden követelményének legjobban megfelelő „Eredeti Kalmár-rosták“ Ezévi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. KalműrZa. és ír., HEódmezövésárliely különleges terménytisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet. A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezérűgynöksége 195 BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—7
