Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-01 / 1. szám
Jan. 1. GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal Mihelyt az ujbor megtisztult, le kell fejteni. Ezzel elősegítjük érlelődését is. Mert hiszen a bornak tükör- tisztának kell lennie, akkor legnagyobb az értéke. Ezt pedig azzal mozdítjuk elő, ha az első évben minél gyakrabban, de legkevesebb háromszor lefejtjük. Ezt minél több tiszta levegő jelenlétében kell végezni. Ennélfogva kilesünk egy szép őszi napot, mindent elkészítünk, a pincét jól kiszellőztetjük; ha penészes, lesöpörjük, a falait kikénezzük, hogy fejtés közben a bor semmiféle kedvezőtlen szagokkal ne jusson érintkezésbe. A fejtésnél nagyon ajánlatos egy kannarózsát, vagy más ilyesmit kötni a fejtőcsapra, esetleg nyirfa- seprőn vagy cirok címeren át ereszteni bele a bort a fertályosba. Ezzel azt érjük el, hogy az ujbor minden cseppje érintkezik a tiszta levegővel. Ebből az a haszon támad, hogy a borban úszkáló — szabad szemmel talán láthatatlan — szerves testecskék, úgymint: növényi foszlányok, a bogyónak sejtszövetei, fehérje félék stb. a levegővel érintkezve megsulyosodnak és tovább már nem tudnak úszni a borban, hanem leülepednek annak fenekére. Ez a leülepedés az erjedés alatt azért tökéletlen, mert a must nevű cukroslé felbomlik szeszre és szénsavra. Ez a szénsav folyton terjeszkedik, mint afféle gáz és igy a könnyebb szemetet magával emeli, mintegy ide-oda uszkáltatja. Ezt a mindenféle idegen anyagot kiküszöbölni annyi, mint a bort természetes tükréhez hozzásegíteni. Ez annál előbb jelentkezik, minél hamarabb kitisztítunk belőle minden idegen zagyvalékot mely ragyogó színét megtöri, elködösiti, elhomályosítja’ Fejtés előtt pár órára tegyünk félre az ujborból egy pohárban 4—5 ujjnyit s vizsgáljuk meg, nem barnul-e meg a levegőn ? Ha igen, akkor gyengén kénezett hordóra fejtsünk. Kénezéshez ne használjunk zsákvászonra itatott szeleteket, mert ennek elégése bántó szagot hagy a hordóban s azt a bor csakhamar magába veszi. Zimankós, szeles időben nem kell fejteni és pedig azért nem, mert a hordók lyukacsosak és igy a külső erős légmozgás behat a hordókba s tartalmukat többé- kevésbbé fölzavarja. Már pedig az a célunk a fejtéssel, hogy a tiszta bort a seprőtől elválasszuk. Tehát akkor nem szabad a hordót fölkeverve fogni a fejtéshez. Le kell szólnom azt a rossz szokást is, hogy mig csak pempőben nem folyik ki a bor alja, addig mindig eresztik azon a címen, hogy : „Hát evvel is több lesz.“ Igaz, hogy egy-két literrel szaporodik az uj hordó tartalma, de elrontjuk a saját munkánk értékét. Mert amitől a bort megszabadítani akartuk, azt ismét belevisszük az uj hordóba. Az üledéket, mihelyt a lefejtett hordó leve színét kezdi veszteni, fejtsük külön; házi használatra, munkásbornak, vagy ecetre majd csak jó lesz. De ne rontsuk, ne értéktelenitsük el vele az eladó tömeget. Mert igy teljesül rajtunk a régi bölcsmondás, mely szerint: „A lusta kétszer fárad, a fösvény kétszer fizet.“ A tej után terjedhető állati és emberi fertőző betegségek. A tej jó melegágya ugyszólva mindenféle betegségnek, továbbterjedhetnek a tej uíján úgy az állati, mint az emberi betegségek s ezek mind ártalmasak lehetnek a fogyasztóra nézve. Lássuk először az állati betegségeket s azt, hogy miképpen változtatják el a tejet. 1. Veszett állatok teje. Ritka eset. Felhasználni nem szabad. Különös eltérést a rendestől nem mutat. 2. Lépfenés vagy bivalyvészes állatok teje. A tej kevesbedik, hig és nyúlós lesz, színe véres és sárga, ize kesernyés, szaga undorító. 3. Keleti marhavészes állatok teje. Tejelés csökken, valamint a zsírtartalom is. Szag, iz undorító, szín sárga. 4. Ragadós száj- és körömfájós állatok teje. Hasonlít a friss tejhez, szaga savanykás, feldolgozni nem lehet. Kezdetben elváltozást nem mutat s felfőzve bátran fogyaszthatjuk. 5. Gümőkóros állatok teje. Ez a betegség tehenészetünk legveszedelmesebb ellensége. Ragályos és terjed — különösen folytonos istállózással — akárcsak a tűzvész. Istennek hála, edző felneveléssel s más, az állatorvosi tudományba vágó eljárásokkal némileg védekezhetünk ellene. Az emberre nézve főleg akkor veszedelmes, ha tőgygümőkóros a tehén. Az ilyen teheneket zárjuk ki tehenészetünkből. A gümőkóros tehenek teje eleinte semmi változást nem mutat. Később sárgás, cafatos lesz, még genny is lehet benne. A tej és annak zsir-, cukor és sajtanyag tartama apad s ize sós lesz. Mivel e betegség elterjedt, hacsak nem vagyunk Sangerhaiiseni gépgyár r.-t. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám. szeszgyárak és szeszFinomitók j teljes gépészi élesztőgyárak . j“ & K _ ________ kernényitő-syrup- és dextrin-gyárak • DGrendezése. Alakit m eglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitő- és erjesztö-kiállitás Becs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. SPECIALGÉPGYÁR:-rassBaas'
