Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-08 / 2. szám
GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal j&n. 8. •szerű utánzata. Még a hirdetési árszabás is úgyszólván csak fillérekben tér el a mienktől, de a beosztás, melyet mi annak idején az ország összes gazdasági lapjaitól függetlenül statuáltunk, egy és ugyanaz. Lapunk alakja, beosztása, hirdetési áraink nem képeznek szabadalmat s igy mindezeket tőlünk akárki bátran átveheti, de ilyen esetben őszintén szólva, nem tudjuk meglátni egy a már meglevő mintájára alakult uj lap és a közszükség között az összefüggést. Megragadta még az uj lapban figyelmünket egy -felhívás, melyet a Gazdasági Egyesület a gépvásárló gazdaközönséghez intéz ; erről más alkalommal emlékezünk meg. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az uj lap mindjárt élelmességének is tanujelét adta és pedig a méhészeti rovat megnyitásával, amint erről bennünket a cikk szerzője a kezeink köz' levő levélben értesített A mi lapunk ily rovatának vezetője ugyanis telefonon lett felszólítva a cikk Írására és nyomdába való küldésére anélkül, hogy jelezték volna, miszerint más lap számára kérik a szokásos cikket. Ő közleményét abban -a íiiszemben adta ie, hogy azt nekünk küldi, kiknek már régebb idő óta rendes munkatársunk. Képzelni lehet a szerző meglepetését és zavarát, mikor cikkét idegen lapban pillantotta meg ! Tény, hogy a „Szatmári Gazda“ a mi tulajdonunkat képező szellemi értéket tulajdonította el. Nem akarjuk azt mondani, sőt nem is hisszük, hogy erről az uj lap illusztris szerkesztő bizottságának tudomása lenne; ha lett volna, mindenesetre tiltakoznak a cikkszerzés ilyen módja ellen. Azt sem akarjuk állítani, hogy a lap szerkesztősége szándékosan hallgatta eí lapja nevét a cikk kérésénél s csak járatlanságnak tudjuk be azt is, hogy rovatvezetőül szerződteti azt, kivel erre nézve meg sem állapodott. De az esetet már csak a jövőre való tekintettel sem hagyhattuk szó nélkül, mert a cikkek ekkora élelmességgel való beszerzése az irodalmi illemmel és szerkesztői tapintattal nem egyeztethető össze. Már pedig ez a lap a Gazdasági Egyesület nevével oly szorosan összefügg, hogy eféle tapintatlanságok a Gazdasági Egyesület, tekintélyét áshatják alá. További kommentárt nem kívánunk ezúttal a „Szatmári Gazda“ megjelenéséhez fűzni. Működését a iegéberebb figyelemmel fogjuk kísérni s mig oldala mellett talál bennünket is, minden a közérdeket helyesen szolgáló működésében, viszont tárgyilagos, de ha szükség van rá, erősebb hangon is, bírálatunkat sohasem fogjuk elhallgatni ott, hol bármilyen eljárását a ] gazdaközönség érdekében valónak nem látjuk. Kriti- i kánk illetékességére s hivatottságára pedig e téren való j jártasságunk és lapunk múltja bizonyára elég jogcím, j Gazdasági számviteli naptár 1909. évre. Sziiassy Zoltán szerkesztésében immár a X. évfolyamban jelenik meg a „Gazdasági számviteli naptár“. E tízéves megjelenés valósággal rekord ; különösen nálunk, ahol bizony nem sok szakmunka éri meg a tizedik évet. A rendszeres feljegyzés előnyeiről még kevés gazda van meggyőződve, pedig modern, intenzív gazdálkodás, rendszeres könyvvezetés nélkül el sem képzelhető. Bizonyára igen sokan vannak azonban gazdáink között, kik érzik is ezt és szeretnének is számadásaikban rendszert teremteni, de nem találják meg a kiinduló ; pontot, az alapot, melyre azt fektethessék. Ezt az alapot adja meg a gazdának a számviteli naptár, melynek rubrikális beosztása oly célszerűen s áttekinthetően van összeállítva, hogy a gazda első | bejegyzésétői fogva már helyes rendszer szerint vezeti számadásait. A szokásos naptárrész után egész tömege következik azon tudnivalóknak, melyekre úgyszólván nap-nap után szüksége van nemcsak a gazdaembernek, de mindenkinek. E hasznos tudnivalók anyaga gondosan van összeválogatva s praktikusan csoportositva. Ezután következik a tulajdonképeni számviteli rész : a táblázatok, négy részben csoportositva. I. A vagyonleltár, mely kiterjed telkekre, épületekre, gépek és eszközökre, a marhaállományra, termény- és anyagkészletekre. II. pénzszámadás, pénztári napló, bevételek és kiadások összesítése, hiteljegyzék, adósságjegyzék táblázatokkal. III. Segédjegyzékek, 1. vetési, aratási- és cséplési jegyzék; 2. fejési és tejelaűási jegyzék, cselédbérjegyzék. IV. Zárszámadás és mérleg elkészítésére, pénzmérleg, vagyonmérleg, tiszta jövedelem kiszámítása, a tőke kamatozásának kimutatása s előirányzat készítésére alkalmas s könnyen áttekinthető táblázatok. Végül magyarázat a számadások mikénti vezetésére. Részletesebben nem kell azonban e naptárt méltatnunk, hiszen gazdakörökben jól ismerik, csak fel akarjuk hívni az érdeklődők figyelmét azon körülményre, hogy az idén is oly alakban és terjedelemben jelent meg, mint eddig. Megrendelhető a „Pátriádnál (Üllői-ut 2§.) díszes kiállításban 2'50 K-ért. Nyilt rovat. Kérdések. Lucerna műtrágyázás. Homokos talajra vetett lucernámat eddig minden ősszel istállótrágyával szó- rattam meg, de az istállótrágyát szántóföldjeimre akarnám használni, kérdem : lehetséges-e műtrágyával helyettesíteni, s ha igen, mivel és mennyivel ? T. I. Útifű magjának kitisztítása a hereféle magvakból. Múlt évi termésű nyulszapukamagom utifü- maggal van keverve és e kettőt a rendelkezésemre álló gazdasági gépekkel elválasztani nem tudom. Kérem, hogy az elválasztás módját, továbbá az utifümag értékesítését velem közölni szíveskedjenek. B. L. Sab takarmányozása. Egy francia babfajtával tettem termelési kísérletet s a termést megdarálva takarmányozásra használtam. A tehenek majdnem valamennyien többé kevésbé rosszul lettek tőle s napokon át levertnek mutatkoztak. Célszerü-e egyáltalában a babot takarmányozásra használni, s ha igen, milyen módon kell előkészíteni, hogy fenti káros hatása ne legyen ? P. J. Feleletek. A must apadása az erjedésnél. Az úgynevezett forrás alatt a must"térfogata kisebbedik. A mustban levő cukor ugyanis az erjedés folytán felbomlik : felerészben szesszé, felerészben szénsavvá alakul. Képződnek ezeken kívül még más anyagok is (glicerin, borostyánkősav stb.) de igen kis mennyiségben. A térfogat veszteség úgy áll elő, hogy a képződött szénsav, gázalakban a hordó száján eltávolodik. A must térfo-
