Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-25 / 52. szám
étt. 25, GAZDÁK sebb, hanem mert a védtelenül növekedő spárga kevésbé gyönge és a föld alá terjedő réssé élvezhető, teljes egészében nem. A spárga a legízesebb, ha a fejecske fedőlevelei leválani kezdenek, amely időpont a spárgaszálak igen különböző hosszánál áll elő. A gyongeség és izesség M időpont helyes felismerésétől függ. Bár á spárgaszálnak az a része, amely a föld alatt van, élvezhetetlen szokott lenni, mégis ajánlatos, hogy a lemetszést 3-4 cffi.-rs a föld szine alatt végezzük, mert — ha a metszést á föld felett ejtenők meg — a beszáradt spárgacsonk jó tartózkodási helye volna a rovarnak. A legnagyobb foutosságu, különösen ha a spárgaágyat évek hosszú során akarjuk fenntartani, hogy a helyes spárgaszálakat hagyjuk nőni; „helyes" alatt először a kellő vastagságú, másrészt a megfelelő állású szálakat értjük. Az a szem tudniillik, amelynek szálát lemetszettük, a jövendőt tekintve halott, csak az hajt a következő évben ismét, amelynek szála kinőtt és magba hajtott. Eszerint világos, hogy ha az összes erős szemeket, amelyek erős szálakat fejlesztettek, halottakká tesszük és csak a gyengébb szemeket hagyjuk élve, a spárgaágyat egyenesen gyöngítjük, mert Csak azok a meghagyott szemek fognak a következőkben erős szálakat fejleszteni, amelyek magukban véve •rősek, az idén csak véletk-nségből adtak gyenge szálakat. Ami a meghagyandó magoncok állását illeti, msek a törzsgyökeret lehetőleg körben Vegyék körül és nagyon helytelen eljárás, ha némely spárgatermesztő a magoncokat lehetőleg a tőrzsgyökér közepén hagyja »eg. Ezen a módon az egyes spárga gyökereket arra kényszerithetjük, hogy uj hajtásaikat abban az irányban fejlesszék, amelyben különösen kívánjuk, azonban eközben nem szabad túlságos messze a törzsgyökértől eltávolodni, mert ez hozzájárul ahhoz, hogy a legtávolabbi hajtások is tápláltassanak, bár minden lefelé növő spárgaszálnak lefelé irányú gyökérképződés is felel meg. Hogy ennél a munkánál a kellő áttekintésünk legyen, ajánlatos azt az eljárást követni, hogy minden lemetszett spárgát kis pálcával jelölünk meg, úgy hogy minden egyes gyökérnek működését mindenkor szemmel kisérhessük. A magoncok helyes meghagyásával a spárgaágyat LAPJA 7-ik oldal 50—60 esztendeig teljes termöerőben tarthatjuk, miközben persze egyes mutatkozó hézagokat uj gyökerekkel kell kitöltenünk. A szőlő metszése a Szatmár- hegyen. A metszés a szőlőmivelésnek egyik legfontosabb munkája, befolyást gyakorol a termés mennyiségére, minőségére, s ami a fő dolog a tőke élettartamára is. Ép ezért a metszésnél ezen tényezők egyikét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha a nyiri embernek azt mondaná valaki, hogy ősszel végezze a metszést és ne tavasszal, egyszerűen kikacagná az embert. Tavasszal is csak akkor fog hozzá, mikor már a szemek rügyeznek vagy zöldéinek. Azt mondja: ilyenkor látja, hogy melyik a jó vagy rósz szem. Pedig ez határozottan rósz szokás, de ezt hiába mondja akárki — neki ez jó, ez nálunk úgy szokás. Amilyen rósz a késő tavaszi metszés, olyan rósz az őszi metszés is, mindegyiknek megvan a maga nagy hátránya. A legtökéletesebb metszés — amit a legtöbb borvidék követ is — abban áll, hogy tavasz- szal mindjárt a nyitás után metszenek. Egyes vidékeken még a kései fagyokat is tekintetbe veszik s tavasszal e szerint metszenek korábban vagy későbben. Több hírneves bortermő vidéket bejártam, de az őszi metszéssel itt találkozom először, Ép ezért alapos megfigyelés alá vettem s ennek eredményét a következőkben közlöm : A karikának hagyott egy-kót szálvessző szemei, aszerint, hogy jobban vagy kevésbé fedettek be, kihajtottak. Ha ezeknél több vessző is van a tőkén, igy a jövő évi karikának való, — ha ugyan annak szánták, — ezeket egy szemes csapokra vágják vissza (de ezt sem mindenütt.) Ezen csapok az őszi metszés következtében mondhatni kivétel nélkül mind elpusztultak. Ezeknek helyén a tőke a nyár folyamán természetesen nem hajtott ki, teljesen beszáradt. A másik oldalon viszont a szálvesszö a nedvkeringést teljesen magához vonzotta. így előállt a féloldalu tőke, melyen Sasig er Ibii ii se ni gépgyár r vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám. SpTclal- szeszgyárak és szeszfmomitók J teljes gépészi pfppyAr- ®iesztőgyárak , u keményito-syrup- és dextrin-gyarak berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértekesitc- és erjesztö-kiállitás Becs 1904- Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. isiassi:
