Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-25 / 52. szám
GAZDÁK LAPJA dac. 24. 8-ik oldal aztán mindig kevesebb és kevesebb vesszőt s Így termést nyerünk. Ilyen esetekben természetesen a termés fokozása kizárt dolog, valamint a töke hosszabb élettartama is. De a legjobb tőkét is el lehet rontani rosszul alkalmazott metszéssel, amikor a tőke egyik felén nagyobb erőt engedünk a nedv felszívására, mint a másik felén): különösen a karikás művelésnél kell a nedvkeringés szabályozását folyton szem előtt tartani. Valamint a vetés — ha télen hó borítja és nem tud levegőhöz jutni — kipállik, ép úgy az ősszel metszett szőlőnél is, ahol nincs kiálló vessző, ami a levegőt közvetítse, a csapra metszett vessző szemei ki- pállnak, illetve a szőlőnél használt kifejezés szerint a szemek megvakulnak. Az itt dívó fedési rendszer mellett a jövő évi karikának lehúzott szálvesszők alsó 5—6 szeme fedetlen s csak a hegye felé van leföldelve. Természetesen a födetlen szemek a tél folyamán mind elpusztulnak, ami igen nagy kár, mert ezek szolgáltatnák a legtöbb termést. Az értelmes metsző ezenkívül a kitermelt karika tőből való eltávolítása esetén felhasználhatja az alsó szemeket. Ha ezek egyikét rövid csapra vágja, termést is kaphat, de hajtást mindenesetre kap, ami megakadályozza, hogy a tőke féloldaluvá váljék. Ezen okoknál fogva nem volna szabad a karika hányást — mint ott nevezik — felületesen bárkire bízni, hogy a kitermelt karikát tekintet nélkül eltávolítsa. Az őszi metszés helyesen csak a kitermelt karikák okszerű eltávolításában álljon, de erre aztán gondot kell fordítani. Van a hegyen akárhány 3—4 éves ültetvény, mely a korai tulerőltetés és helytelenül alkalmazott metszés folytán csak sínylődik. Nem tudják megbírálni, hogy mikor és melyik tőkén lehet több vagy kevesebb termésre dolgozni. Ez pedig az ojtványszőlőnél igen fontos, mert ha a tőkefejét elrontjuk, a gyökérből csak vadvesszőt nyerünk. Bihari Lajos. Kisgazdák országos szervezkedése. Végre a magyarság gerincét képező kisgazdák is megértvén a kor intő szavát, önálló, hazafias szervezet alkotását mondották ki s ez év folyamán Kisújszálláson, majd Pécsett folytatólagosan tartott kongresszusukon megalakították a „Magyarországi Kisbirtokosok Országos Szövetségét.“ A Szövetség az ősz folyamán kezdte meg működését s eddig az országban máris mintegy busz fiók- egyesületet szervezett: Békésen, Gyomán, Kisújszálláson, Karcagon, Törökszentmiklóson, Szentgálon, Takácsiban, Sikátoron, Nagyigmándon, Garamszentgyör- gyön stb., stb. helyeken s még étéi folyamán mintegy ötven helyen alakítja meg helyi szervezeteit. A Kisbirtokos Szövetség élén mind valóságos 100—200 holdas magyar kisbirtokosok állnak: igy elnökük: Oláh Mihály tekintélyes gazda Békésen, ugyanígy Csontos Imre alelnök Karcagon. Szövetkezeti központjuk irányitója pedig a leglelkesebb vezérük Herczegh Sándor, az ország egyik legtehetősebb ezer holdas kisbirtokosa Turkcvén. Sőt lelkes apostola különösen a Szövetségnek Szabó István országgyűlési képviselő, aki maga is egyszerű kisgazda Csökönjén (Somogym.). A Szövetség önálló hivatalos lapot tart főn „Magyar Lobogó“ cimüt s úgy ezen lapja, mint agilis szervező szónokaival országszerte erőteljes akciót kezdett a kisgazdák érdekeiért és igazaiért. Jellemzően domborodik ki a szövetség működéséből, hogy az ország súlyos helyzetéért elsősorban a legtehetősebb nagybirtokosokat kárhoztatják s legsürgősebb feladatként hirdetik a hitbizományok és egyéb kötött javak birtokosainak erőteljes beruházásokra való kényszerítését s általában ilyen javak kezelésének és jövedelmei hovaforditásáuak illetékes hatósági ellenőrzését. Gazdasági téren pedig a szövetség már a legközelebb' saját intézményei, áruraktárai, hitelintézetei stb. révén is szolgálni fogja szövetkezeti alapokon tagjai igényeit. A szövetség központi irodája Budapesten, Csengeri utca 82. sz., I. em. van, ahonnan az érdeklődők teljesen díjtalanul kaphatják meg a szövetség kiadványait, ismertetőit. Mikor szórjuk el a szuperfoszfátot. A műtrágyák érvényesülése sok körülménytől függ, első sorban is természetesen attól, hogy van- e szüksége az illető talajnak a műtrágyában foglalt növényi tápanyagra. Azonban igy is ugyanazon talajon, amely műtrágyára reá szorul, ugyanazon tárgya nagyon különböző hatást eredményezhet. Nagyon természetesen, sok függ az időjárástól A trágyának nedvességre van szüksége, hogy feloldódjék : minél biztosabban számíthatni a szükséges nedvességre, annál könnyebb a gazda helyzete a műtrágya alkalmazásánál, mert ez esetben az, hogy korábban vagy későbben szórja el — a megengedhető határok között — hogy aláboronilja vagy alászántja, nem sokat határoz. Egészen másképen áll a dolog a száraz kiima alatt, amilyen — sajnos — a mienk is. Sok ideig azt tartották, hogy száraz kiima alatt nincs hatása a műtrágyáknak, időbe került bebizonyítani ezen állítás téves voltát. Azonban, ha a száraz kiima alatt gazdálkodó a lehető legnagyobb hasznot akarja huzni a műtrágyából, amihez pedig szükséges, hogy az minél nagyobb terméstöbbletet adjon, akkor nem szabad a műtrágyázás keresztülvitelében azon gazdaságokat utánozni, ahol rendszeresen van bőven csapadék. A trágyázási szakmunkákban rendesen az olvasható, hogy a thomassalakot több hónappal, a szüper- foszfátot pedig közvetlen a vetés előtt kell az ősziek alá elsiórai, Jgz helyes efjáráe lehet a csapadékát* vi-
