Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)

1908-12-18 / 51. szám

dee. 18. GAZDÁK LAPJA 13-ik oldal. egyaránt fontos az állatok élő és vágósulyának megis­merése. A brosúra megvétele ép ezért az érdekeltek figyelmébe ajánlható. — X Borászati Lapok jubileuma Gazdasági szaki- rodairaunlcbari ritka esemény számba megy a „Borá­szati Latok“ 40 éves megjelenésének évfordulója. Ez a nagy aterjedségnek örvendő és a legjelesebb szak­emberek által szerkesztett magyar szőlészeti és borá­szati szrklap ebből az alkalomból díszes, számos kép­pel iliuistrált emlékfüzetet ad ki, melyet összes elő­fizetőiünk (még az újaknak is) díjtalanul fog megküldeni. Ebben a füzetben u.y szőlömivelésünk, mint lapjak negyvenéves története lesz ismertetve, tárgyalva lesz­nek az tszcs aktuális kérdések, fontos szőlészeti és borászati intézeteink, fel lesznek sorolva és rövid élet­rajzzal jliátva elhunyt szőlészeti szakembereink és végül a jövő feladatai is tárgyaltatnak. Mindezeket a czikkekd legjelesebb közgazdászaink és gyakorlati szaketifrereink Írták s igy a munka kétségtelen iro­dalmi Ibecscsel fog birni. k háziorvos ciinü népszerű egészségügyi folyó­irat mji t megjelent, 36 oldalra terjedő karácsonyi száma egész sorozatát hozza az általános hygienia körébe vágyó közérdekű és tanulságos cikkeknek. így Dr. Pnisich Kornél egyetemi tanár, kórházi főorvosnak „a vörieny járványról“, dr. Kovács Aladárnak „a tüdő­betegeiét gondozó intézetekről“, Dr. Schwarcz Gusz­távnál „a postai alkalmazottak egészségügyi viszonyai­ról“, Dr. Cród Miksának „a szabók hygieniájáról“. Dr. Kemény Ignácz törzsorvosnak „a gyermekek nemi fel­világosításáról“, stb. stb. irt nagyérdekü értekezései, nemkülönben Abádi Imre tárcája „emberek között“, 1 Gyulai György Karoly tanár, közegészségi iró tanul- j ságos cikkei, Dr. Luigi Burzetti olasz orvosnak „a ; felesleges vakbél“ cimen irt pompás karcolata, továbbá j a nagyszámú különösen tanulságos. „Apróságok“ iga­zán érdekessé teszik a mindjobban-jobhan terjedő la- j pót, melyet mi is melegen ajánlunk olvasóink b. figyel­mébe annál is inkább, mivel a lap előfizetési ára egy évre 2 korona 40 fillér, tehát olyan csekély összeg, melyet a szerényebb vagyoni viszonyok között élő em­ber is könnyen nélkülözhet, és amely sehogysem áll arányban a lap gazdag szellemi tartalmával. „A házi­orvos“ szerkesztősége és kiadóhivatala : Budapest VI. Andrássy-ut 27. szám. alatt van, ahova az elő­fizetések beküldendők. A házinyultenyészté8 az állattenyésztés legjöve­delmezőbb ága. Egy bak és 4 anyanyul egy nagy csa­ládot képes egész óven át hússal ellátni. E mellett az az előnye, hogy városi lakásban is elhelyezhető ládá­ban. Eltartása úgyszólván semmibe sem kerül, mert kony­hai hulladékon is elél. Tehát nemcsak a gazdaembernek való tenyésztése mellékágazatul, hanem az ipari és gyári munkások, valamint a szellemi munkások is eredménynyel foglalkozhatnak tenyésztésével. Tenyésztésének népszerűsítése érdekében Auffen- berg János tanár, aki egy évtizede foglalkozik a nyul- tenyésztéssel, saját telepén a Nyultenyésztő .Mintatele­pen, Csillaghegyen, Háziuyulteiiyésztés és Értékesítés cimen Csillaghegyen Budapest mellett szaklapot ad ki, amelynek fÖJiiunkatársa Andrássovich G. nyúl ügyi elő­adó, aki az országnak egy teljes tenyésztő generációt nevelt tollával. A lapnak kiadóhivatala ingyen oszt ki tenyésznyulakat, csak azt köti ki, hogy az utódokból egynéhány visszaszolgáltassák. A- lap előfizetésének ára egy évre 4. kor. fél évre 2. kor. A madarak hasznáról és kárásói. Irta Hermán Ottó. A földmivelósügyi miniszter kiadványa. Rajzokkal elláttak Csörgei Titusz ős Vezényi Elemér. 4 színes kép, í3-í rajz díszíti a harmadik kiadását ennek a 400 oldalas szép könyvnek, melynél szebb olvasmányt, tartalmasabb könyvet alig képzelhetünk. Szerzője a földmivelö, kertészkedő, erdötjáró, vadászó, halászó és pásztorkodő magyarságnak ajánlotta könyvéi, akik bi­zonyosan megszívlelik a könyv tartalmát, auual inkább, mivel közelebbről érdekli valamennyit. Amit Herma a Ottó e könyvben ir, az biblia mindazok részére, akik­nek ajánlotta, vagyis oly olvasmány, amelyet sokszor el lehet olvasni, de elégszer soha. Igazi magyaros le­írással, tőrül metszett zamatossággal mondja el a ma­daraink hasznos és káros voltát. Mulattatva tanít meg a madarak becsülósére, és amiből más tudós titkos tu­dományt. patikai szert csinál, azt a madárélettaut Her­mán Ottó úgy beszéli el, mint a meséiő a gyermek mesét. Figyelmünket leköti, tudását megérteti, édes szavától, kellemes leírásától még a pesti ember is meg­szereti a madárvédelmet, pedig annak igazán nincs sok védeni való madara. A képek rajzai természet után ké­szültek, tehát minden körülmények között müvészi- | esek, mivel a természet még ezideig a legnagyobb művész. A könyv függelékét a törvény ismertetése tölti i ki, melyből minden olvasó megtudja, hogy már régen ! védi a törvény a hasznos madarakat, de az emberek | közül kevesen védik, miért is hasznos lesz ezt az egv- i koronás nagy könyvet minél többnek megrendelni azok | közül, akiknek a müvet: szerző ajánlotta. Nyüt rovat. Kérdések. Hermann-féle tengerimüvelós. A Hermann-féle tengeri művelési rendszert akarom gazdaságomban meg­honosítani. Kérdem, hogy minő sortávolságot legcél­szerűbb ott alkalmazni s hogy az iilető legjobb sortá­volság mellett hány fészek esik egy kát. holdra ? K. I. Réttrágyázás. Rétem gyenge termését műtrágyá­zással akarom javítani. Mikor alkalmazzuk leghelyeseb­ben a műtrágyát, őszszel, télen vagy kora tavaszszal ? P. B. A tej zsírtartalmának meghatározása. Vajkészi- tésre alapított tehenészetemben a tehenek tejét zsirtar- 1 talomra rendszeresen megvizsgálni óhajtom. Milyen esz­köz legalkalmasabb erre a célra ? Sz. M. Feleletek. Használt távirdasodronyok. Használt távirdasod- ronyért a kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz kell folyamodni. A kérvényben megjelölendő a cél, melyre a sodrony kéretik, továbbá a távirda raktár, hol az illető a sodronyt átvenni kivánja. A kérvényt mindig január hóban kell beadni s csatolandó hozzá a vármegyei gazdasági egyesületnek 1 kor. bélyeggel ellátott igazolványa arról, hogy a sodrony milyen célra szükséges. A sodronyok háromféle vastagságban kap­hatók: 5 mm. átmérővel 100 kgr. ára 18 K; 4J/2 mm. átm. 100 kgr. 18 K ; 3 mm. átm. 100 kgr. 20 K. Ezer folyóméterre szükéges az 5 mm-esből 155 kgr.; a 41/, mm-esből 125 kgr.; a 3 mm-esböl 55 kgr. Fekete és zöldugar. Jelző nélkül használva az ugar szó alatt fekete ugar értendő. Tiszta vagy fekete­ugar alatt a szántóföldnek olynemü állapotát és kezelését értjük, amely szerint a szántóföld a letakaritott termés után az egész tavaszon és nyáron át vetetlen marad­ván, megfelelő munkálatok, által a következő őszi vete-

Next

/
Oldalképek
Tartalom