Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-18 / 51. szám
14-ik olda GAZDÁK LAPJA dec. 18, mény alá előkészittetik, azaz legalább kétszer megszán- tatik. Ha e munkálatok elmaradnak, akkor az ilyen földet parlagnak 'nevezzük. Ha az őszi veteményt viz- áradás teszi tönkre s a föld a viz elvonulása után a tiszta ugarnál a szokásos munkálatokban részesül, szintén tiszta vagy fekete ugarnak tekintendő. A zöld vagy félugar elengedhetetlen feltétele az őszi szántás és a té+vagy kora tavaszi trágyázás az ugarvetemény előtt. Őserőben levő talajok trágyázása természetesen nem szükséges. Zöldugarba vethetők a pillangósok, gabonafélék, repce, ha zölden kaszáltatnak a cirok, mohar és csalamádé, ha zölden vágatnak is, nem tekinthetők ugarnövényeknek. Ha a vörös lóhert az első kaszálás után alászántják s a föld vetés előtt még egy szántást kap, szintén zöldugarnak tekinthető. Kermann-féle tengerimüvelés. A Hermann fele ten- gerimüvelési rendszer sortávolsága azon tengerifajtához alkalmazandó, amelyet épen termeszteni akarunk. Fehér lófogu tengeri termesztése esetén legjobb sortávolság 28+28 hüvelyk, vagyis 74+74 cm. Ez esetben esik egy kát. holdra 10.600 fészek, tehát kétszer ennyi tengeri csőtermésre számíthatunk. Alcsuti tengeri termelése esetén leghelyesebb 22+22 hüvelyk, vagyis 58+58 cm. sortávolság, amidőn egy holdra 17.000 fészek esik. A nagyobb sortávolság azonban mindenesetre jobb, már csak azért is, mert a lókapa bátrabban járhat a sorok között, miért is a Hermann-féle rendszerrel általában véve a nagycsővü tengeriféleséget szokás termelni. A Gazdák Lapja olvasóihoz 1 és barátaihoz! ,4 „GAZDÁK LAPJA“ megszűnt a Szaíniármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos lapja lenni. Ezen keretéből kilépve, a lapot j többé nem kapják hivatalból a Gazdasági Egyesület tagjai s jövő számunkat már csak azoknak fogjuk küldeni, a kik előfizetők, avagy a „Gazdák Lapjára“ 1909. évi január hó elsejétől előfizetnek. Mi lapunkat folytonosan fejlesztve, egy oly vidéki orgánumot adunk a gazdák kezébe, a mely e téren nagy hézagot van hivatva pótolni. Függetlenségünk tudatában egyenesen azokat az- érdekeket tartjuk szem előtt, a melyek a gazdák boldogulását célozzák, ezért csoportosítottunk magunk köré olyan ivói gárdát, a mely a szakirodalom terén számottevő. Cikkeinket díjazva, ezekkel képesek leszünk a legmesszebbmenő igényeket is kielégíteni s képesek ■eszünk a lapot terjedelmében is nagyobbitva, folytonosan élénkebbé, változatosabbá tenni. Vezércikkeinket és közgazdasági irányit cikkeinket tárgyilagos kritikával írjuk, hírrovatunk a legaktuálisabb gazdasági eseményeknek lesz hű tükre és fő súlyt fogunk fektetni arra, hogy a gazdálkodás üzleti és gyakorlati elveit érvényre juttassuk. Továbbá, hogy lapunkat minél változatosabbá tegyük, tárca és csarnok rovatunkat máris állandósítottuk. Szivünkön viselve a gazdaközönség érdekeit, a nagyobb, de különösen a kisgazdákét, közös j céljaik elérésénél hűséges támogatóik leszünk s nem fogunk visszariadni sem áldozattól, sem munkától, a melyet az anya föld és a gazdaközönség boldogulása megkövetel. Ezen programmunk beváltásánál hzalom- mal számítunk a gazdaközönség, olvasóink és barátaink támogatására s tisztelettel férjük, hogy lapunkra 1909. évi január hó 1-tö előfizetni, illetőleg előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Olvasóink címére külön levélben küldöttük meg részletes programmunkat és egy póitautal- ványt, a melyen az előfizetés legczelszhrübben eszközölhető. A „Gazdák Lapja“ előfizetési ára: Egész évre . . . 10•— korona. Fél évre .....................5'— korona. Negyed évre . . . 2'50 korona. Lelkészek és tanítók, ha egész évre előfizetnek, 6 korona előfizetési ár mellett szerezhetik meg lapunkat. Szatmár, 1908. nov. 26. Tisztelettel a „Gazdák Lapja“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Hírek. — Értekezlet. Kende Zsigmond folyó hó j 16-án d. e. 10 órára a városháza nagytermében értekezletet hivott össze, melynek egyetlen tárgya: a székhely kérdésében eljárt küldöttség beszámolója volt. — A földmiveiósi kamarák. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége októberben tartott közgyűlésén a földmivelési kamarák dolgában általánosságban elfogadván a Bernát-Rubinek-féle tervezetet, a részletek megállapítására fölkérte és kiküldötte az OMGE. elnökeit és a gazdasági egyesületek egy-égy kiküldöttjét, Mérey Lajos előadót és a tervezet készítőit. E határozat végrehajtásaként a kiküldöttek a Köztelken megkezdették a tanácskozást. Bujanovics Sándor, az OMGE. alelnöke, megnyitván az értekezletet, üdvözölte a kiküldötteket. Bejelenti, hogy Mérey Lajos lemondott előadói tisztéről, a mit sajnálattal vesznek tudomásul. A tanácskozás rendjére vonatkozó elnöki előterjesztéshez Szentiványi Árpád szól, kívánván az általános tárgyalást. Keglevich Gábor csatlakozik ehhez. Domahidy István az elvi kérdések iránt kíván megállapodni. Kovács Sebestyén, Telegdy József felszólalása után megindul az általános vita. Szentiványi Árpád perhorreszkálja a kamarai rendszert, a mi megszüntetné a gazdasági egyesületeket; a megyei gazdasági egyesületeket kívánja megbízni a szükséges teendőkkel. Domahidy István aggodalmát fejezi ki, hogy a kamarák a gazdasági egyesületeket megbénítják, szerinte a decentralizáció felé kell töre- ! kedni. Andrássy Sándor gróf szerint a létező gazda
