Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)

1908-12-11 / 50. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA dac. 11 megoldása halasztást szenved, ne minket okoljon a közvélemény, hanem a kerületi rendszer oly éles forszirozóit. . Most azonban már — bármily nehezen — mégis eljutottunk az igazi alkotás terére. Igaz, hogy kezdve előrül. Sok higgadt s bölcs férfiú vette a kezébe az ügyet, nincs okunk kételkedni a megoldás legmegnyugtatóbb formájában, ma­gunk is figyelemmel fogjuk távolról kisérni e tárgyalásokat. Hisz most már az egymást megértés, nem az erőszakos áthajtás jegyében foly a munka. Nem hiúságunknak teszünk azonban eleget, midőn most az uj tárgyalások megindulása előtt csak nagy vonásokban még egyszer körülvonalozzuk előbbi álláspontunkat. — Hogy is képzelnénk mi a kamarákat ? Rendszerint minden vármegyé­nek adni. Ott, ahol a gazdasági egyesületekre rá lehet bízni, kezelje ő; úgy, amint ma sok he­lyütt a mezőgazdasági bizottságok teendőit végzi. Ahol gazdasági egylet nincs, vagy nem megbíz­ható, vagy egyéb szempontok tennék szüksé­gessé, ott nagyobb vármegyékben külön, kisebb vármegyékben több összevonásával lenne felállí­tandó külön a kamarai szervezet. Mit érnénk el ezzel? A meglevő gazdasági egyesületek mai szerve­zete megerősödnék s külön 2 szervezet költségének fentartása nélkül el lenne érve a cél. Ez ellen a terv ellen azonban természetesen sok ellenve­tést hallottunk. Leginkább attól félnek, hogy nincs annyi arra való szakemberünk, hogy min­den vármegye ügyét egyre-egyre komolyan bíz­hatnánk. Nos, mi erre akkor is azt mondtuk, hogy a mai nyomorúságos fizetés, mellett a legtöbb gaz­dasági egylet nem válogathat az emberekben, de ha a kamara segíti, mindjárt kerülnek elő arra való szakemberek. A gazdasági egyesületeket pedig igy nem tenné tönkre a kamarai intézmény, hanem ép­pen azok általános baján lenne egy csapással segítve : rendelkeznének pénzzel és lenne hatás­körük. A korai tél. Gyönyörű szép napos idő volt egész októberben. Az aranyos napsugár hevétől a szőlő szépen megérett s ad is olyan bort, amilyen már régen nem volt. Csak az időjárás már változnék is egy kicsit, igy sóhajtott magában Vas Mihály gazda, hogy a vetést befejez­hetnénk. Vétek ebben a száraz földben az egereknek ( és madaraknak kiszórni a magot. Vas Mihály uram gazdaságát az állam épen egy esztendeje alakította át mintagazdasággá, hogy a falu gazdái az ő gazdálkodásából merítsenek maguknak pél­dát s iparkodjanak az egyenes észjárású, szorgalmas magyar gazda kis birtokának mintájára a gazdálkodás­ban követett régi rossz szokásaiktól megszabadulni. De volt is Vas uram gazdaságában minden, ami egy jól felszerelt kisbirtokhoz szükséges. A színben egyszerű, de jó gazdasági gépek, a talaj megmunkálására eke, borona, henger, kultivátor; rosta és konkolyozó a mag­tárban, szecska- és répavágó a takarmány felaprózá- sára sőt még lókapa és cséplőgép is. Az istállóban szép pirostarka fejőstehenek és könnyű, de erős lovak. Jöttek is a falu tanulékony gazdái a jól berendezett kis gazdaságot megtekinteni, sőt ha az egyes gépek nem voltak munkában, kölcsön is kérték őket, hogy jó munkájukról maguk is meggyőződjenek. Az idei év bizony próbára tette a gazdát. A szá­razság nyártól kezdve folytonosan tart, takarmány ke­vés termett, talán nem is lesz elég a jószág kiteielte- tésére. A kemény, megszáradt, hantos földbe nem le­hetett elvetni a magot. Volt oka Mihály gazdának, mi­kor felsóhajtott, hogy bárcsak megváltoznék az idő. Meg is változott, de nem volt benne köszönet. Egy szép reggel csak arra ébredt fel a falu, hogy künn fehér minden a dértől s a kutak melletti pocsolyákban megfagyott a viz. A répa és késői kukorica pedig még künn volt a földeken. A kukoricának ugyan nem so­kat árt a fagy, legföljebb a napszám lesz drágább a hideg idő miatt a törésnél de a fagyos répát nem le­het a tél derekáig eltartani. Behordatta hát Mihály gazda, amilyen gyorsan csak lehetett, otthon aztán gödröt ástak, felaprózták a répát és bevermelték. így aztán eláll akár a nyár derekáig is ; jó gazda mindig tud magán segíteni. A kukorica is egy-kettőre a góré- ban volt, a szárat is behordták; nem szabad abból egy szálnak sem kárba veszni ebben a takarmányszük időben. A nagy nehezen elvetett búza és rozs már kezdte a földből kinyujtogatni gyönge zöld leveleit, mikor a fagy beköszöntött. Itt bizony nem sokat segít­het a gazda: talán ád majd a jó Isten hótakarót, Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. “lSg$ Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi, vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegy­zéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Rákóci utca 36. szám. KALMAR ZS. és TÁRSA különleges terményíisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Eiiyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom