Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-11 / 50. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA dac. 11 megoldása halasztást szenved, ne minket okoljon a közvélemény, hanem a kerületi rendszer oly éles forszirozóit. . Most azonban már — bármily nehezen — mégis eljutottunk az igazi alkotás terére. Igaz, hogy kezdve előrül. Sok higgadt s bölcs férfiú vette a kezébe az ügyet, nincs okunk kételkedni a megoldás legmegnyugtatóbb formájában, magunk is figyelemmel fogjuk távolról kisérni e tárgyalásokat. Hisz most már az egymást megértés, nem az erőszakos áthajtás jegyében foly a munka. Nem hiúságunknak teszünk azonban eleget, midőn most az uj tárgyalások megindulása előtt csak nagy vonásokban még egyszer körülvonalozzuk előbbi álláspontunkat. — Hogy is képzelnénk mi a kamarákat ? Rendszerint minden vármegyének adni. Ott, ahol a gazdasági egyesületekre rá lehet bízni, kezelje ő; úgy, amint ma sok helyütt a mezőgazdasági bizottságok teendőit végzi. Ahol gazdasági egylet nincs, vagy nem megbízható, vagy egyéb szempontok tennék szükségessé, ott nagyobb vármegyékben külön, kisebb vármegyékben több összevonásával lenne felállítandó külön a kamarai szervezet. Mit érnénk el ezzel? A meglevő gazdasági egyesületek mai szervezete megerősödnék s külön 2 szervezet költségének fentartása nélkül el lenne érve a cél. Ez ellen a terv ellen azonban természetesen sok ellenvetést hallottunk. Leginkább attól félnek, hogy nincs annyi arra való szakemberünk, hogy minden vármegye ügyét egyre-egyre komolyan bízhatnánk. Nos, mi erre akkor is azt mondtuk, hogy a mai nyomorúságos fizetés, mellett a legtöbb gazdasági egylet nem válogathat az emberekben, de ha a kamara segíti, mindjárt kerülnek elő arra való szakemberek. A gazdasági egyesületeket pedig igy nem tenné tönkre a kamarai intézmény, hanem éppen azok általános baján lenne egy csapással segítve : rendelkeznének pénzzel és lenne hatáskörük. A korai tél. Gyönyörű szép napos idő volt egész októberben. Az aranyos napsugár hevétől a szőlő szépen megérett s ad is olyan bort, amilyen már régen nem volt. Csak az időjárás már változnék is egy kicsit, igy sóhajtott magában Vas Mihály gazda, hogy a vetést befejezhetnénk. Vétek ebben a száraz földben az egereknek ( és madaraknak kiszórni a magot. Vas Mihály uram gazdaságát az állam épen egy esztendeje alakította át mintagazdasággá, hogy a falu gazdái az ő gazdálkodásából merítsenek maguknak példát s iparkodjanak az egyenes észjárású, szorgalmas magyar gazda kis birtokának mintájára a gazdálkodásban követett régi rossz szokásaiktól megszabadulni. De volt is Vas uram gazdaságában minden, ami egy jól felszerelt kisbirtokhoz szükséges. A színben egyszerű, de jó gazdasági gépek, a talaj megmunkálására eke, borona, henger, kultivátor; rosta és konkolyozó a magtárban, szecska- és répavágó a takarmány felaprózá- sára sőt még lókapa és cséplőgép is. Az istállóban szép pirostarka fejőstehenek és könnyű, de erős lovak. Jöttek is a falu tanulékony gazdái a jól berendezett kis gazdaságot megtekinteni, sőt ha az egyes gépek nem voltak munkában, kölcsön is kérték őket, hogy jó munkájukról maguk is meggyőződjenek. Az idei év bizony próbára tette a gazdát. A szárazság nyártól kezdve folytonosan tart, takarmány kevés termett, talán nem is lesz elég a jószág kiteielte- tésére. A kemény, megszáradt, hantos földbe nem lehetett elvetni a magot. Volt oka Mihály gazdának, mikor felsóhajtott, hogy bárcsak megváltoznék az idő. Meg is változott, de nem volt benne köszönet. Egy szép reggel csak arra ébredt fel a falu, hogy künn fehér minden a dértől s a kutak melletti pocsolyákban megfagyott a viz. A répa és késői kukorica pedig még künn volt a földeken. A kukoricának ugyan nem sokat árt a fagy, legföljebb a napszám lesz drágább a hideg idő miatt a törésnél de a fagyos répát nem lehet a tél derekáig eltartani. Behordatta hát Mihály gazda, amilyen gyorsan csak lehetett, otthon aztán gödröt ástak, felaprózták a répát és bevermelték. így aztán eláll akár a nyár derekáig is ; jó gazda mindig tud magán segíteni. A kukorica is egy-kettőre a góré- ban volt, a szárat is behordták; nem szabad abból egy szálnak sem kárba veszni ebben a takarmányszük időben. A nagy nehezen elvetett búza és rozs már kezdte a földből kinyujtogatni gyönge zöld leveleit, mikor a fagy beköszöntött. Itt bizony nem sokat segíthet a gazda: talán ád majd a jó Isten hótakarót, Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. “lSg$ Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi, vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Rákóci utca 36. szám. KALMAR ZS. és TÁRSA különleges terményíisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Eiiyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
