Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-11 / 50. szám
Áec 11 GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal A gazdaiiszti osztály. Nem vonható kétségbe, hogy hazánk nemzetgazdaságilag őstermelő állam s beláthatatlan időkig az is fog maradni. A földmivelés adja meg közvetve vagy közvetlenül az ország lakosai legnagyobb részének a kenyeret. Fontos közgazdasági érdek tehát, hogy földmivelésünk fejlődjék, magas nívóra emelkedjék. A földbirtok megoszlása hazánkban nem mondható szerencsésnek, sok a túlságos nagy kiterjedésű, sőt lekötött latifundium, melyek tulajdonosai igen kis részben vezetik önállóan birtokaikat s igy a gazdálkodás nagy része a gazdatiszti osztály vállaira nehezedik. S be is kell ismernünk, messzekiható nemzetgazdasági kérdés ennélfogva az, hogy gondoskodjunk olyan gazdatiszti osztály nevelésé- j ről, amely fontos és küzdelemteljes feladatában helyét megállja. Mi természetesebb, mint ezt a munkát azzal lehetett csak kezdeni, hogy a gazdatiszti osztály azon tagjait, kik ez irányban a kivánalmaknak eleget tenni igyekeztek, megvédelmezzük, olyan előnyöket biztosítva nekik, j melyek a nehéz, de közgazdaságilag fontos ! amely befödi és megvédi a szegény meggyötört veté- j seket. Tavaszra majd megválik, hogy mit lehet tenni vele, talán a fogasolás és a műtrágyával való meghin- tés uj erőre segíti. Nagy kárt okozott a korai fagy azzal is, hogy a fagyos földet nem lehetett előkészíteni a tavasziak alá ; pedig az őszi szántás fél trágyázással felér, a fagy megporhanyitja az eke által felvetett hantokat s az j ősszel szántott talaj sokáig megtartja a téli nedves- I séget. Szerencsére a hó nem sokáig váratott magára s I betakarta fehér leplivel az alvó természetet. Lesz már | védője az őszi vetéseknek, megpuhul a hő alatt a föld I fagyos kérge és beveszi az ekevasat. Fel is használta Mihály gazda az idő megváltozását s a legelső olvadásáé nap már az eke mellett találta, a melylyel a tavaszi kalászosok az árpa és zab alá felhasogatta a répa és kukorica földeket. Volt még egy tábla búza is vetni való. Ennek a munkája is könnyebben ment a hóié által megpuhitott földben; amit a késői vetés ront a termésen, helyr® hozza a jól megművelt talaj. Ezzel aztán az őszi mezei munkák be is fejeződtek. Következik a tél, amikor a gazda kipiheni fá- j radalmait s uj erőt gyűjt a jövő évre. Ezt az időt sem tölti tétlenül Mihály gazda, hanem a hosszú téli délutá- ; nokra maga köré gyűjti a falu fiatalabb, tanulékonyabb gazdáit, felolvas nekik a gazdasági lapokból, magva- ■ rázza a helyes gazdálkodás módját. Örül neki, ha j látja, hogy hallgatói megértik, megszívlelik a jó taná- j csőt, megnyugvását okozza, ha a gazdák az ő példája : nyomán enyhíteni tudják a mostoha időjárás által az 1 édes anyaföldre mért csapásokat. —1. | [ előfeltételek megszerzését rájuk kecsegtetővé i teszik. Ezt a célt lett hivatva szolgálni az a sok ! éven át sürgetett nagyfontosságu- törvény, mely í a képzett gazdatisztek helyzetét javítani, bizo- : nyos önkénynyel szemben megvédeni, méltányos társadalmi pozícióját biztosítani s arról gondoskodni igyekszik, hogy e hivatás biztos megélhetést is nyújtson s igy necsak kétes, más térről leszorult ekzisztenciák menedékhelye legyen a gazdatiszti pálya, de azt kizárólag rá termett, egész emberek foglalhassák le. Kétséget nem tűr tehát, hogy a gazdatisztek helyzetét szabályozó törvény telje s érvényesülése nem egy társadalmi osztály érdeke, hanem nemzetgazdasági feladat, melyhez tehát hozzászólása, sőt a legmesszebb menő ellenőrzési jogát fenttartani és magának biztosítani első sorban a gazdasági sajtó hivatása. Hogy azonban a törvény intenciója, sőt rendelkezése érvényesülne, a legjobb akarattal sem mondhatjuk. Ezúttal csak röviden mutatunk rá nehány körülményre, de azokra részletesen vissza akarunk térni. Rá akarunk ezúttal csak azért mutatni, hogy alkalmat nyújtsunk a tágabb körben leendő hozzászólásra. Nem lehet megmagyarázni, hogy miért nem látjuk okleveles gazdákkal betöltve azokat a pár exceilens gazdasági pályákat, melyeknél sokkal kisebb hatáskörű állásokra előírja a törvény a gazdasági képesítést. A földmiveíésügyi minisztérium tisztviselőinek hány százaléka bir gazdasági oklevéllel ? Hány gazdasági egyesületnél nem bir a gazdatiszti törvény szellemének megfelelő képesítéssel a titkár? Nagy kiterjedésű birtokkal rendelkező községeink, sőt városaink gazdasági tisztviselőinél mért engedi meg a törvény a gazdasági képesítés mellőzését? Mert egyes helyeken bérbe vannak adva a birtokok ? Hát ezek felügyeléséhez, a bérlők ellenőrzéséhez nem kell még inkább a szaktudás ? Bírói szakvéleményt egyetlen téren sem fogadnak el megfelelő képzettség hiányában szenvedő emberektől, csak a gazdasági téren. S arra nincs törvény, hogy az ilyen laikus gazdák fontos kérdésekben is bírói szakértőied! alkalmazhatók ne legyenek. Megengedhető lenne-é a törvény nyílt rendelkezése ellenére a gazdatiszti címek jogosulatlan, derüre-borura való osztogatása ? vagy viszont méltányos-é egyes uradalmak által a képzett gazdatiszteknél csupán konzervatizmus- ból ispáni, tiszttartói s egyéb olyan címek alraely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak égj'embert igényel, különösen kisgazdáknak és szöllőíuiajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermiháíyfaiván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban. Szabadalmazott u j §> \fizi pfípj szecsKavago,
