Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-04 / 49. szám
dec. 4. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal dalom érdekében folyt le, ezért küzdöttem tollal és tettel. Megtaláltam tehát eddigi működésem mezejét, örömmel értesülve, hogy lapunk különös súlyt fektet a kisgazdák társadalmi szerrezetére. Másrészt alkalmam nyílik a gazdatársadalom összes többi rétegei érdekében síkra szállanom, amihez teljes erővel és ara- tudóval fogok hozzá s a szép cél elérésére irányuló igaz törekvésemben semmiféle akadálytól sem fogok visszariadni. A „Gazdák Lapját“ a gazdaközönség eddig is szives érdeklődésére és támogatására méltatta, amely jóindulatukat a jövőre is kérem. Mert a lapot ketten szerkesztjük: mi és az olvasóközönség, aki érdeklődésével és támogatásával buzdít bennünket a közös cél elérésére. El fogok követni mindent, hogy a lap erre továbbra is érdemes legyen. Ábel Pál. Az adóreform. A képviselőház bizottságai mostanában több oly törvényjavaslattal foglalkoznak, melyek az állam ösz- r-zes polgárai érdekeit a legközelebbről érintik. Ezek közé tartozik az adóreform is, mely már azért is fontos, mert a választójogi reformmal is összefüggésbe jut. Önkényt értetődik, hogy ily fontos javaslat tárgyalása elé az ország közönsége jogos aggodalommal néz s különösen a gazdaközönség volt nyugtalan, mert már volt alkalma tapasztalni, hogy az adóügy terén behozott változások többnyire az ő közvetett, vagy közvetlen, de minden esetre újabb megterhelésével jártak. A pénzügyi bizottság tárgyalása után mindenesetre tisztábban látunk ez ügyben, amihez nagyban hozzájárultak a pénzügyminiszter határozott kijelentései is. A földadó az egész országra nézve eddig 74 millió koronában volt megállapítva, ebből 6 millió adó- térités címén visszament s évente jelentékeny összegek kerültek levonásba elemi károk címén. A reform a földadót az eddigi 25°/o helyett 20°/o-ra szállította le, amely mérséklést különösen a nehéz közgazdasági viszonyok közt élő kisgazda közönség örömmel fogadhatja. Mindazontál a földadó egészben véve nem fog csökkenni, ha a kataszter revíziója megtörténik. Ez a revízió égetően szükséges, hogy megszüntesse azon aránytalanságokat, a melyek eddig a kis és nagy birtok kataszteri jövedelmének megállapításánál fenállot- tak. Örvendetes dolog, hogy a revíziót nem a péuzügy- minister fogja megejteni, hanem egy országos földadó bizottság, melynek tagjai kizárólag gazdák lesznek. Ezzel a bizottsággal kivan tárgyalni a miniszter legelsősorban az irányban, hogy tényleg meg- ejtessék-e a kataszter revíziója. A többi adók közül a házadó nem fog emolkedni, ugyancsak változatlan marad az államnak a jövedelmi pótadókból és a kereseti adókból befolyó 40, illetve 20 milliónyi jövedelme. A kereseti adók helyére egységes jövedelmi adó jön, a mely a fentemlitett 60 milliót pótolná. Az adóreform ezek szerint nem jár adófelemeléssel, s a még fenálló aggályok jogosnak nem mondhatók. merre áll a szélkakas. Most már ez is rendben lesz. Az j uram képviselő lesz, én meg képviselőné. Ah ! Gyér- I mekkoromtól vágyódtam a fővárosba. Ebből a cudar j falusi életből abba az altató, ringató fővárosi zajba... * * * Ez alatt Szilvássy uram Lencsés főkortessel oda érkezett a szigetre. Arra a szigetre, melyről őnagysága j Szilvássyné csak az imént emlékezett. És annak rendje 1 és módja szerint meghajtották a parasztból vedlett földes ur előtt — gerincüket. De nem kellett nagyon meghajtani. Magyaros szívességgel fogadták őket. És minden teketória nélkül, mért mondám, kitálalta Dömösdiné, ez a páratlanul okos, talpraesett magyar menyecske, hogy bizony ? — Az én uram egyszerű gazdálkodó. És nem politikus . .. — De kérem, nagyságos asszonyom ... — Semmi nagyságos, az én uram sose' lesz politikus — értik ? — De a párt bizalma egyedül Dömösdy urat jelölte pártelnökül... — Pártelnökül ? — Igen, igen — szólott közbe Lencsés. — Hiszen képviselőjelöltnek szólították fel az uramat — tette csípőjére kezeit az asszonyka — és én bizony csakhogy ki nem kergettem őket. Most érkezett Dömösdi a pincéből a fiaskóval. — Micsoda, politizálnak az urak ? De iszen evvel az asszonnyal nem bírnak. Summa-summárum, végre is úgy formulázta Dömösdi ur az ő elhatározását és politikai nyilatkozatát, hogy hát: — Hazafiui kötelessége, hogy annak idejében és módjával szavazni fog. De egyebet semmit. Szavazás után fogat és hajtat haza. Hogy pedig az a szavazat kire-mire szóljon, az minden honpolgár független szabadsága. * -* * így végeztek Szilvássy és Lencsés és örültek, hogy túl vannak — a szigeten. A képviselőválasztás meg pár hét után megtörtént. Szilvássyt csakugyan megválasztották. De hogyan, de minő áldozatok árán. Azt csak a jó Isten tudja, aki a titkos választási akták rejtelmeit ismeri. Mert Szilvássy nem ismeri, ő csak azt tudja, hogy a vármegye minden takarékpénztárával frigyet kötött. Még pedig szoros frigyet. Legalább ő úgy érzi, hogy nagyon szoritja. De hát Szilvássyné őnagyságának beteljesedett forró vágya. Ott laknak a fővárosban. A birtok bérben van. Régen volt az, mikor látták, mikor falun voltak. Azon a cudar, unalmas falun. A fővárosban ünnepük csak igazán a szép asszonyt. Szilvássyné őnagysága pedig valóban szép volt. És nagy jaaly egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényei, különösen kisgazdáknak és szőllőtuiajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Érmihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban. Szabadalmazott « uj ~ , tol (feni) szecskaváio,
