Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)
1908-11-06 / 45. szám
nov. 6. juk, hogy a bele ültetendő szőlő tartós legyen és kifejlett fürtöket hozzon ; mert ha csekélyebb mélységű a felforgatott talaj, a gyökerek nem hatolhatnak kellő mélységre ; nyáron, esetleg ősszel száraz időjárás esetén a nap heve különösen dombosabb helyeken s homok talajon 80— 100 centi mélyen is teljesen átsüti s kiszárítja a talajt s igy a nedv nélküli föld épen akkor nem képes táplálékot nyújtani a szőlő gyökérzetének: a mikor azt a gyümölcs fejlődése, beérése a legnagyobb mérvben igényeli: igy aztán a szőlő szeme, mint gyakran van reá példa vagy teljesen leszárad, vagy kifejlődése előtt össze aszalód va, fonnyadva, savanyu, kevés mennyiségű értéktelen bort ad. A forgatott területet — melyből mindenféle gyökér, kő, gaz gondosan kiszedendő s eltávolitandó — semmi esrtre se szabad azonnal beültetni. J. Seprőcirok értékesítése. A jóminőségü olasz seprőcirok szakállát igen jól lehet értékesíteni, mert ismét keresett cikké lett. A mi eladását illeti. — tekintettel a kisebb mennyiségre — tessék a fogházak felügyelőségeihez fordulni, ahol évenkint nagyobb mennyiségeket dolgoztatnak fel a rabokkal. Végül ott vannak továbbá a seprőcirokkötőgyárak, pl. Rosenberg Orosházán, Un- gár Ignác és fia Budapest. Szobotka Testvérek Szeged, Braun Lipót és Társa Kassa, kik évenként nagymennyiségeket vásárolnak. Ami a termelt seprőcirkot illeti, fődolog, hogy az eladás idejéig meg ne romoljon s jól kiszáradjon. Ezen célból a 10—15 cm. hosszúságú szárrészlettel levágott szakállról a magot azonnal le kell fésülni s a magvaitól megfosztott bugákat szeílős, száraz helyen vékonyan rétegezve elrakni, többszörösen megforgatni, mig teljesen kiszáradnak. Ha utóbbi dolgokra nem ügyelünk, a cirok szakálla megbámul, megfakul s penészfoltokat kap, ami értékét tetemesen csökkentené. A lefésült magot is. miután ez a gazdaságban kitünően értékesíthető abraktakarmányt ad, vékonyan kell rétegezni s többszörösen átforgatni teljes kiszáradásáig. Borjak riihőssége. A borjak rühösségének gyógykezelése céljából célszerű a beteg bőrrészeken a szőrt lenyirni és az illető helyeknek szappanos vízzel való lemosás és megszáradás után 5°/o-os creo’.in vág}' lysol- oldattal vagy 5°/o-os dohányfőzettel való mosásokat alkalmazni minden második napon mindaddig, mig a gyógyulás bekövetkezik. Nincs kizárva, hogy a bán- talom nem rühösség, hanem vagy tarlósömör vagy épen talán tetvesség. Ez utóbbinál a fentebb említett Kezelés igen korán vezet eredményre, mig a tarlósömörnél, melyre a fejen, a nyakon, majd pedig később az egész testen kerek, kopaszodó és vaskos asbest szinü varrak jellemzők, a varrakat reájuk kent zöld szappannal fel kell puhítani, majd szappanos vízzel lemosni és a beteg bőrfelületeket, valamint azok szomszédságát is 10°/o-os kátrány- vagy napthalinkenőcscsel bekenni, a bekent felületeket 3—4 nap múlva lemosni és a kenést a szükséghez képest többször ismételni. Mindenekelőtt tehát biztosan meg kell állapíttatni szakértővel a betegség természetét. B. M. A háziipar. Jól esik látni azt a becsületes törekvést, a mit mostanában az ipari élet föllenditése érdekében országszerte folytatnak. Bár messze vagyunk még attól a ponttól, attól a magaslattól, amelyet el kell érnünk, de még sem olyan sisiphusi munka az, mint eddigelé képzelték. Igaz, hogy nagy átajakuláson kell keresztül mennünk, inig megtaláljuk azt a termékeny talajt, amelyből a magyar ipar kisarja zhatik. A háziipar egy 7-ik oldal. i olyan tőke, amely kicsiny befektetésekért nagy eredménnyel fizet. Látjuk ezt más országokban, hol az ország évi bevételeinek jelentékeny tétele a háziipar révén befolyó jövedelem. Hogy csak a kis Svájcra hivatkozzunk, felemlítjük, hogy ott az óra készítést is ! sok helyen mint háziipart kultiválják s mekkora össze- i geket vágnak zsebre a kivitt órákért s órarészekért. Nálunk is újabban szép példával mutatták be, hogy milyen szépen lehet jövedelmezővé tenni a háziipart. A székely varrottas készítése sok munkás családnak ad ma kenyeret. A kormány is régen belátta a háziipar fontosságát a nemzetgazdaság terén. Ma már a tanitóképezdékben kezdik a tanítójelölteket a házi munka egyes nemeire oktatni, hogy majdan kimenvén az élet szinterére, saját községében minden tanító vezetője s oktatója legyen a háziiparnak. Minden község alkalmas a háziipar bizonyos nemének üzésére. Ez erre, az emerre, amint a földrajzi és természeti viszonyok határozzák meg. Az volna az ideális állapot, ha községeink a háziipar megteremtése által egy uj jövedelmi forrást nyitnának meg maguk- | nak. De mig a világba kilépni is merünk, addig is eré- I lyes, szorgalmas munka árán tökéletesíthetjük magunkat, hogy a versenyt legjobb tehetségünkhöz képest, már most is fölvegyük a szomszéd népekkel és nemzetekkel. Ha iparunk különböző ágain végig tekintünk, egy nagyon szomorú jelenség ötlik szemünkbe. A legmostohább, a legháládatlanabb viszonyok között él és tengődik a mi liáziiparunk. Pedig az iparnak épp e fajtáit kellene legszorgosabban kultiválni. Hiszen földmivelő nép vagyunk, csak az a keresetünk, amit az Isten ad nekünk, az ő szeretetére van a sor.-unk bízva, a természet szeszélye a mi jó vagy rossz sorsunk, nála van letéve a magyar nép boldogsága, megelégedettsége, kenyere. Gondoljuk csak el, mennyi munkáskéz vesztegel tétlenül, dolog nélkül téli időben, a mikor a földmivelő népnek megszűnik a munkája. Mennyi egészséges erő piheD, ernyed el ilyenkor, amelyet föl lehetne használni és amelyre télen épp oly szükség van, mint az év többi, melegebb időszakában. Különösen a fiatal munkás kezek igy télnek idején alig foglalkoznak valamivel. A gazda téli munkája oly csekély, hogy mellette a háziipar bármely ága fennakadás nélkül volna űzhető. Csehországban és Németország egyes vidékein háziipar gyanánt űzik a játékáruk készítését, kosárfonást, szőnyegkészitést. S a statisztika nem megvetendő összegekkel -tünteti fel az ezekből befolyó jövedelmet. Hogy nálunk hol nyilnék tere ennek az energiának, azt rövid gondolkodás után könnyen eltalálhatjuk. Műveljük a háziipart, hadd öltsön mind nagyobb és nagyobb mérveket, úgy, hogy ne csak a mi szükségletünket elégíthessük ki vele, hanem nyissuk meg az utat a külföldre is, hadd váljon a háziipar a földmivelő nép állandó kereseti forrásává, melyre — ha a természet szeszélye nem is kedvez neki -- bizton számíthatna. Műveljük, tökéletesítsük a háziipar egyes ágait, úgy, hogy specialitásként emlegessék egy-egy vidéknek házilag előállított kézi alkotásait. A magyar nép van oly értelmes, mint más nemzetiségű ; sőt megvan egy jó tulajdonsága, minden alkotására rányomja saját nemzeti jellegét. Bizonyára a nálunk életre kelt háziipar is rövidesen speciális magyar háziiparrá nőné ki magát s egy állandó kereseti forrást nyitna meg népünknek. Becsüljük meg ezt az állandó, tekintélyes kereseti forrást, melylyel a most folytonosan szükségben | tengődő nép nyomorán, ínségén segíteni lehet. —ék. GAZDÁK LAPJA
