Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)

1908-11-06 / 45. szám

8-ik oldal GAZGÁK LAPJA nov. 6. Irodalom. „Köztelek Zsebnaptár“ 1909. Szerkesztik Rubinek Gyula, az OMGE. igazgatója és Szilassy Zoltán, a GEOSz. titkára. 2 kötet ára 4 kor. A Köztelek ezen gazdasági zsebnaptára jelen kötetével a 15-ik évfolyamba lép. A szerkesztők híven az előző évekhez kifejtett tö­rekvéseikhez, a Zsebnaptár ezen évfolyamát is jelenté­kenyen kibővített alakban bocsájtják közre. A szüksé­ges kibővítések folytán, továbbá a Zsebnaptár könnyebb kezelhetősége végett a munka két kötetben jelenik meg, amelyeknek elseje a Naptár és a különféle gazdasági, könyvviteli adatok bejegyzésére szükséges rovatolt jegy­zékeket és az országos vásárok felsorolását tartalmazza, minek folytán a tulajdonképeni zsebnaptár amellett, hogy céljának teljesen megfelel, zsebben könnyebben hordhatóvá válik és igy kezelése kényelmesebb. A zseb­naptár előző évfolyamaiban foglalt és a gazdaság gya­korlati vitele közben szükséges különböző adatok és szakközlemények képezik a zsebnaptár második kötetét. Ezek az adatok és közlemények ezen évfolyamban az előzőkhöz képest, jelentékenyen kibővitve és teljesen kiigazítva vannak. Különösen ki kell emelni, hogy a szakközleményeknek rendes tartalmán kívül a növény- termelésre és az állatforgalomra vonatkozó adatok szá- | mos oly uj közleménnyel vannak kibővítve, amelyeket ■ a szerkesztők a gazdasági tudományok mai állásának megfelelőleg szükségesnek láttak felvenni s amelyek a j könyv hasznavehetőségét jelentékenyen emelik. így j különösen ki kell emelni a here fűmagkeverékek egybe- j állítására, a legjobb füvek ismertetésére, a vetőmagter- j mesztésre és nemesítésre, a külfölddel kötött állategész- j ségügyi egyezmény alapján a külföldi állatforgalomra, az élőállatok belföldi forgalmánál ezek vasúti szállítására vonatkozó adatokat és szabályokat; továbbá a gazda mindennapi életében előforduló üzleti működés lebonyo­lításához szükséges intézmények a tőzsde, a műtrágyák, abrak takarmányok és műtrágyák vételének helyes le­bonyolításához szükséges adatok és a gazdasági intéz­mények cime alatt a gazdák által igénybe vehető gaz­dasági közintézmények ismertetésére vonatkozó részle­teket. A zsebnaptár egész tartama oly kimerítő és hasznavehető, sőt a gyakorlati gazdálkodás terén egye­nesen nélkülözhetetlen útbaigazításokat tartalmaz, hogy ezeknél fogva a csinos kiállítású könyvet, mely minden könyvkereskedésben megszerezhető, olvasóinknak a leg­melegebben ajánljuk. Szőlészeti és borászati tanácsadó. Szőlősgazdá­inknak és borkereskedőinknek nélkülözhetetlen tanács­adója a „borászati zsebnaptár“, melynek 10. évfolyama e napokban hagyta el a sajtót, javitott és bővített ki­adásban. Ez a nagy elterjedtségnek örvendő könyvecske valóságos könyvtárt helyettesit, mert nemcsak hogy ismerteti az összes törvényeket, rendeleteket, állami és társadalmi intézményeket, állami kedvezményeket, melyek a szölőmiveléssel kapcsolatosak, hanem azon­kívül ismerteti a főbb statisztikai adatokat, a magyar és külföldi irodalmat, és végre behatóan leirja az összes teendőket 'szőlőben és pincében. Végül ismer­teti a pezsgő-gyártást, pálinkafőzést, ecetkészitést stb. Amellett alkalmat nyújt, hogy a jegyzetnaplóban a szőlő és pincében felmerült eseményeket, napszámokat, trágyázást, szőlő- és vessző készletet, borfejtóst, palac­kozást, készpénz-bevételt és kiadást, minden borgazda feljegyezze az évben felmerülő eseményekkel. A „borá­szati zsebnaptár“ díszes vászonkötésben, ironnal és táskával ellátva a „Borászati Lapok* kiadóhivatalában : (Bpest., IX., Üllői-ut 25. II. 11.:) és minden könyv- kereskedésben kapható. Ára díjmentes küldéssel 3 ko­rona 20 fillér. CSARNOK. Színházi referáda. A színházról és annak eseményeiről beszámolva, nagy általánosságban jegyzünk csak meg egyet-mást, egyrészt, mert alig alkothatunk most még helyes képet egy pár előadáson keresztül a társulat képességeiről, másrészt az előadott darabok sem tehettek erről tanul­ságot. Egy pár körülményt azonban nem hallgathatunk el. Nevezetesen a mi a helyárak felemelését illeti, erre nézve sokkal helyesebb lett volna külötnbséget tenni a páholyok és támlásszekek között s amig amazok árait magasabbra is fellehetett volna emelni s különösen a bérleteket kissé megszorítani, addig a támlásszékeknek az aránytalan felemelése kissé magas. Ma a vidéki családok egy-egy előadásra alig juthatnak páholyhoz, mert azokle vannak foglalvafiatalemberekrészéről is,akik­nek a támlásszékek is megfeleltek volna. A mi azonban, a helyárak felemelését illeti, ebbe is beletudunk nyu­godni, tudván azt, hogy minden megdrágult. Magukról az előadásokról szólva, csak annyit jegy­zünk meg, hogy a társulat inkább énekes darabok elő­adására van jobban berendezve. És ilyen darabokban kitűnő személyesitőkkel és énekesnőkkel is találkoztunk. A társadalmi darabok előadásai azonban eddig nem elé­gítettek ki bennünket s e részben a drámai erők pót­lását ajánljuk az igazgató figyelmébe. Általános benyomásunk tehát, hogy Heves Béla színtársulata a vidéki társulatok között még mindig igen jó. Itt említjük meg még azt, hogy a sikamlós dara­bok szinlapjait az igazgató piros lapra nyomatja, a mi figyelmességéről tesz tanulságot. Színházi referádánkban még csak arról emlékezünk meg, hogy a mült évi szatmári direktor, Krémer most fejezte be Nagybányán előadásait kitűnő társulatával. Mint nekünk onnan Írják, az érdeklődés a társulat elő­adásai iránt oly rendkívüli volt, hogy napról-napra zsú­folt házak mentek, a mi mindenesetre a legszebb ju­talma a társulatnak. A vetési gépbemutatás. Folyó hó 31-én rendezte a vármegyei gazdasági egyesület a Nicholson és a Kühne gépgyárak közreműködésével kukoricaszártépő gép bemutatását s mellette néhány eketypus is be lett mutattva. A be­mutatás N é m e t h Elemér bérgazdaságában Vetésen folyt le, hol mintegy 40 földbirtokos, bérlő, gazdatiszt és kisgazda jelent meg, akik érdeklődéssel néztek elébe a gépbemutatásnak s különösen a ma oly aktuális szár­tépő gépek munkáját kisérték élénk figyelemmel. A bemutatást a tervezettől eltérőleg az eke pró­bák előzték meg, a melyen a Kühne gyár, resicai gép­gyár és Fehér gyár részéről gyártott ekéket mutatták be. Az ekék természetesen mind kiváló munkát vé­geztek s minthogy a bemutatásnál utóbb a verseny jelleget napirendről levette a rendezőség, ép ezért bí­rálatokba bocsátkozni nem tartjuk a tapintattal össze- egyeztethetőnek, nehogy a nagyobb szabású verseny kilátásában nagyobb áldozattal részt vett egyik másik gyár, mely költségeinek rekompenzációját esetleg amúgy sem találta meg, egyik vagy másik gyártmány kieme­lésével mellőzve érezhesse magát; de nem tartjuk meg­engedhetőnek a nyilvános osztályozást már azért sem, mert rendszeres bíráló bizottság alakítva nem lett, s igy a bírálatok nem hivatalos jellegűek s igy azok preaci- zitásához és elfogulatlanságához esetleg szó férhetne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom